A musical eredeti címe a Tízezredik véletlen, még 1960 decemberében is így szerepelt a Petőfi Színház szórólapján[1], ebből lett később az Egy szerelem három éjszakája, aminek már az alkotógárdája is igen figyelemreméltó. A libretto – amit Radnóti élete ihletett – szövege Hubay Miklós, versei Vas István munkája, a zenét a Kossuth-díjas Ránki György szerezte, a zenekart Petrovics Emil vezényelte, és az akkor még kezdőnek számító Szinetár Miklós rendezte a frissen alakult és a korabeli operetthagyományokkal szakítani bátorkodó Petőfi Színházban. Szinetár művészeti és Petrovics zenei vezetése mellett új típusú színház létrehozása volt a cél, ami a zenés színpad magyar és külföldi klasszikusai mellett külföldi musicaleket és új magyar zenés játékokat tűzött műsorra[2]. A darab fő szerepeit Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta.

A musical tragedy[3] alapötletét Vas István egy korábbi regénye, az Elvesztett otthonok, Elbeszélés egy szerelem környezetéről adta, amit 1942 és 1947 között írt, és egy nagyszabású visszaemlékezés nyitányának szánt. Az Elvesztett otthonok 1957-es megjelenése után Hubay ötlete volt, hogy vigyék színpadra a történetet, a munkafolyamat alatt azonban egyre inkább eltávolodtak a regénytől és hétköznapibb figurákkal egy általánosabb érvényű történetet állítottak színpadra, “egy hajdani ifjúság tragikus küzdelmét a szépségért és szerelemért, s a tízezer véletlen halálos játékait.”[4]

Egy cetli Petrovics Emil iratai között. "Köszönet 1. előtte a bizalomért, 2. közben az odaadásért, 3. s az epilógusban a csökönyösségért. 1961. jan. 12. Ölel Miklós és pár ölelés: Pista. Forrás: oszmi.hu

A történet a második világháború alatt játszódik, középpontban egy szerelmes pár, Bálint, a költő – Hubay Radnótiról mintázta az alakot – és felesége, Júlia. A szöveg fókuszában egy Apollinaire-vers, a Búcsú (L’adieu, 1913.) áll, amit Bálint szeretne magyarra lefordítani, de a behívólevele miatt ez a fordítása félbemarad. A valóságban Vas István fordította le a Búcsút, sokszor tévesen Radnótinak tulajdonítják, aminek annyi alapja van, hogy Vas Radnóti naplójában talált rá a versre[5]. Az Apollinaire-ötsoros vissza-visszatér a darabban, egy-egy sora megismétlődik, mélyítve ezzel a két szerelmes közötti kapcsolat értékét, szerelmük minőségét és a darab végére titkos nyelvvé formálódik közöttük.

Letéptem ezt a hangaszálat,
Már tudhatod, az ősz halott
E földön többé sosem látlak
Ó, idő, illat, hangaszálak
És várlak téged, hisz tudhatod.[6]

A három felvonás, három szín, de egy térben, egy budai villa szobájában játszódik. Ebben a háborús, önmagából kifordult világban ide költözik be Bálint és Júlia, egy ismerősük, Viktor közbenjárásával. Az első színben Bálint bevonulása előtt vagyunk, a második felvonásban mindent megtesznek a szereplők, hogy elkerüljék a költő besorozását – többek között egy őrmester megvesztegetésén is elábrándoznak –, a harmadik szín pedig az ostrom, Bálint hazatérése és a tragikus végkifejlet.

Hubay és Vas komédiából írtak tragédiát. Bálint és Júlia, a reményteli ifjúság, a háborút figyelmen kívül hagyva csak egymásért akarnak élni, de ez a kor közömbös az ember, a költészet, a szépség iránt, és elpusztítja őket. A darab tele van humorral, paródiával, dalokkal, meglepetéssel, kedves figurákkal, de az Egy szerelem három éjszakája egészét átszövi egy baljós sejtelem, és ez a sejtelem a darab végén igazolódik be, mikor Bálintot hazatérése után szökevénynek kiáltják ki, Júliát pedig megbízhatatlan személynek, és mindkettőjüket lelövik.

A bemutatókor, 1961-ben, a közönség számára még ezek a helyzetek (a legkisebb félreértés az életedbe kerülhet) és alakok (az ítélkező bíró vagy a légós figurája) még élő emlékek[7], de meglepetésre az Egy szerelem három éjszakája mégis elborzadás helyett elismerést váltott ki a közönségből, a rövid életű Petőfi Színháznak nem volt népszerűbb magyar zenés darabja[8].

A libretto szövegének bizonyos részei egy-egy Radnóti-verset idézhetnek fel a nézőben. A következő részlet a Levél a Hitveshezre emlékeztethet:

A szerelemnek évszakát elnyelték kontinensnyi éjszakák.
Merre talállak? Az otthon is csupa veszély,
Most, most miért nem mondhatom: “ne félj.”

Vagy az Erőltetett menet lüktetése cseng vissza:

El kell indulni már
Nem tart vissza se fegyver, se mocsár,

Vagy a hírre, hogy Bálint meghalt, Júlia szavai szintén az Erőltetett menetet idézik:

Boldizsár      Láttuk, amikor felbukott a hóban.
Júlia             Nem igaz! Aztán felállt és továbbment.

Izgalmas a libretto szövegközisége, bár egyértelmű utalásról nincs szó, a főszereplő és Radnóti közötti párhuzamból kiindulva nehezen lehet véletlen a szövegek közötti hasonlóság.

Az Egy szerelem három éjszakája számos dala ismerősnek hathat még annak is, aki sosem látta a darabot, és érdekesség, hogy Melitta búcsúdalában találkozunk egy hangsúlyos utalással:

Pannónia-szálló és Vadászkürt,
Ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?
Jánoshegyi reggeli utána,
És a sikk, amellyel vétkezünk −
Isten veled, szívünk minden álma,
Isten veled, édes életünk!

Pertis Pali korának egyik legismertebb cigányprímása volt és a Hadik kávéház után, 1932-től a Vadászkürt Szállóban muzsikált[9]. A Pertis-utalás felidézi a letűnt kávéházi irodalom és cigányzenészek korát, a Krúdy-féle korszakot. (Pertis Pali egyébként Kelemen Barnabásnak, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, a Kelemen kvartett alapítójának volt a nagyapja.)

A darab sikerét mutatja, hogy két filmváltozat is készült belőle. Az első 1967-ben Révész György rendezésével, Somló Tamás operatőrrel, Tóth Benedek, Venczel Vera, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Bodrogi Gyula, Major Tamás, Kállai Ferenc szereplésével, és elnyerte a Magyar Filmkritikusok operatőri díját és a legjobb rendezés díját Buenos Airesben. A másik változat 1986-ból Félix László rendezésével és többek között Mácsai Pál, Pápai Erika, Almási Éva, Darvas Iván közreműködésével lett szintén elismert alkotás.

Az Egy szerelem három éjszakája korrajz egy háborús világ elveszett ifjúságáról. A színpadra vitt világ felborult értékrendjébe nem fér bele a szerelem, barátság, művészet, filozófia vagy etikett (lsd. Dal az etikettről). A főszereplőknek nincsen semmiféle anyagi javuk, és amijük van – a szerelmük –, az ebben a világban értéktelen, így a darab a teljes nincstelenség drámája is. Ebben a korban nincsenek szabályok, és az életben maradás pusztán a tízezredik véletlenen múlik. Hubay, Vas és Ránki könnyedséggel tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé.

Ki mondja meg, hogyan éltek
Keressétek szivük Atlantiszát
Förtelmek és tünemények
Bizony, ez volt az ifjuság.
A hiénák meg a sakálok
Fölfalták és nincs tovább
Az elsötétítéskor egy résnyi ragyogás volt az ijfuság.

[1] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[2] Petfői Színház 1960-1962, Thalia.hu,  2020, http://www.thalia.hu/index.php/main/page/petofi-szinhaz-19601962. (olvasva: 2020. december 5.)

[3] Uo., Vas István, Hubay Mikós, Ránki György műfajmegjelölése.

[4] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[5] Hubay Miklós-Ránki György-Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Csokonaiszinhaz.hu, 2008, http://csokonaiszinhaz.hu/archivum/hubay-miklos-ranki-gyorgy-vas-istvan-egy-szerelem-harom-ejszakaja/. (olvasva: 2020. december 5.)

[6] A fordítás az Egy szerelem három éjszakája szövegkönyvéből származik.

[7] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[8] Hubay Miklós-Ránki György-Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Csokonaiszinhaz.hu, 2008, http://csokonaiszinhaz.hu/archivum/hubay-miklos-ranki-gyorgy-vas-istvan-egy-szerelem-harom-ejszakaja/. (olvasva: 2020. december 5.)

[9] Pertis Pali, cigányprímás, Hangosfilm.hu, é.n., https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/pertis-pali. (olvasva: 2020. december 5.)

Négyzetes kép a leadben: wikipedia.org