A Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozatának legújabb része Jean-Claude Mourlevat A visszafelé-folyó című könyve kiválóan illeszkedik a sorozat koncepciójához, hiszen humoros, de mégis komoly hangvétele képes megszólítani a 9-12 éves korosztályt. A regény egyszerre mókás és egyszerre érint olyan komoly kérdéseket, mint az elmúlás, az örök élet, az otthontól való elszakadás, a szerelem. Tótfalusi Ágnes fordításának köszönhetően a gyerekek könnyen beleélhetik magukat a varázslatos világ történéseibe, és elgondolkodhatnak, hogy ők vajon hogyan oldanának meg egy-egy problémát a főhősök helyében.

A regény egyik főszereplője Tomek, akinek vegyesboltja a falu végén áll, ajtaja pedig mindig nyitva a vásárlók előtt. Ők azonban tudják, hogy éjjel nem illik Tomeket zavarni. Olyan bájosan írja le mindezt a francia szerző, hogy akarva-akaratlanul elneveti magát az olvasó. Tomek látszólag boldogan él, ám hamarosan kiderül, hogy gyakran unatkozik boltjában, ezért amikor egy nap betoppan hozza egy vele egykorú, gyönyörű lány, aki a Kzsar-folyó halhatatlanná tevő vizét keresi, elhatározza, hogy a nyomába ered és megkeresi ő is ezt a csodafolyót, ahol senki még előtte nem járt, senki onnan vissza nem tért. Nem mellesleg, azt beszélik erről a folyóról, hogy vize az óceánból ered, majd medre egyre inkább elkeskenyedik, és felkúszik a Szent Hegy tetejére ahol kis tavacskává gyűlik össze.   

Tomek kalandja valójában metaforikus utazás, melyet minden gyerek átél a felnőtté válás során. A fiú a veszélyek, örömök, fantasztikus események során megtapasztalja, hogy milyen sokszínű is a világ. Átkelve a Felejtés erdején, csodával határos módon felébredve a parfümkészítők falujában, óceánon áthajózva bátorsága, akaratereje, és a lány, Hanna iránt érzett szerelme segíti útján. Hanna, hasonlóan Tomekhez, kalandos utazások során válik egyre inkább felnőtté. Ő egy keleti kereskedő lánya, és beteg sármánya számára szeretne hozni a vízből, majd a kötet második felében nem mindennapi történetét ő maga meséli el szerelmének, Tomeknek.

A francia szerző rendkívül élvezetes stílusa könnyen olvasható, morfondírozásra, ábrándozásra készteti a gyerekeket. Hiszen ki hallott már olyan virágnak az illatáról, amelyet belélegezve elalszik az ember, majd aprócska lények felolvasnak neki egészen addig, amíg csak fel nem ébred bizonyos szavakra? Ámbár, ha jobban belegondolunk, gyakran mi magunk is annyira a gondolatainkba, álmainkba, ábrándjainkba merülünk, hogy tudomást sem veszünk a minket körülvevő világról... A metaforikus történések teszik kivételessé a regényt, s általuk válik a kötet egy olyan utazássá, amely talán olvasókat is arra készteti, hogy törekedjenek jobban megismerni a világot, felfedezni az ismeretlent kívül, s önmagukon belül egyaránt.