17 órakor kezdődően remek társaságban hallgathattuk meg Molnár T. Eszter írónak és Kovács Eszternek, a Pagony főszerkesztőjének beszélgetését Lázár Ervin munkásságáról. A beszélgetést Balogh Endre, a Prae kiadóvezetője moderálta, és Szabó Laura Lala történetek felolvasásával színesítette.

Lázár Ervin történetei, legyenek azok gyerekeknek vagy felnőtteknek címezve, nem pusztán irodalomtörténeti vitatémák, hanem személyes vonatkozásúak is, hiszen immár lassan három generáció is magának tudhatja szegény Dzsonit és Árnikát, A Négyszölgetű Kerek Erdő hőseit, a hétfejű tündért, és még sokan másokat. A beszélgetés során elhangzott kérdések is leginkább ebbe az irányba tolódtak el. Így kiderült, hogy a beszélgetők közül ketten lokális kapcsolatban is voltak a szerzővel. Kovács Eszter a Lónyay utcában lakott, ahol Lázár élt és alkotott, Balogh Endre pedig Lázár szülőfaluja közeli Németkéren töltötte gyermekéveit.

Szó esett arról, hogy ki miként találkozott először Lázár Ervin műveivel. Ennek kapcsán kerültek említésre a meséből készült hangjátékok, amik lemezeken máig elérhetőek. Kiderült, hogy kinek melyik mese volt a kedvence. A legfontosabb megállapítás talán Molnár T. Eszteré volt, aki kiemelte, hogy sokunk tudatában ott van egy-egy hős vagy játékos mondat, noha előfordulhat, hogy nem tudjuk, honnan is származik. Így elmondható, hogy Lázár Ervin meséi kultúránk szerves részévé váltak.

Fontos hangsúlyozni, hogy Lázár Ervin meséi nem klasszikus értelemben gyerekeknek szánt történetek. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a szerző nem lehajol a gyerekekhez és gagyog, hanem egyedi módon, és – ahogyan Molnár T. Eszter mondta – hatalmas arányérzékkel alkot. Ezáltal, Kovács Eszter szerint is, a felolvasó felnőttnek és a hallgató gyereknek egyaránt élvezetes olvasmányélményt nyújt. Mindemellett a beszélgetés során egyrészt említésre került Lázár kiváló emberismerete, ami abban mutatkozik meg, hogy a karakterei tényleg jól körvonalazható embertípusokat testesítenek meg. Másrészt pedig ott van az az arányérzékkel rokonítható fegyelem, ami egyik mese során sem kezd fékevesztett bolondozásba úgy, hogy ne térne vissza egy kiegyensúlyozottabb világba.

A két felolvasás közül először a Négyszögletű Kerek Erdőből kiválasztott Dömdö-dömdö-dömdödöm fejezet egy részét hallhattuk, ami egy költőversenyről szól. Balogh Endre felhívta a figyelmet, és megkérte a hallgatókat, hogy úgy próbálják hallgatni a részletet, mint ami akkor íródott, amikor már Eszterházy is javában alkotott. Érdemes volt figyelni a posztmodern jegyekre, és a vetélkedő szereplőkre, akik akár egy irodalmi szerkesztőség allegorikus figurái is lehetnének. A második történet Az asszony volt, amit a Csillagmajorból választottak ki. Ez utóbbi kötet kifejezetten felnőtteknek íródott. Bár Lázár meséiben jól láthatóan bátrabb és kísérletezőbb, de ahogy beszélgetők megállapították, ezek a szövegek felépítésükben és tanulsághordozásukban nem különülnek el teljesen meseírói stílusától.

Az esemény lezárásaként megállapítható, hogyha a résztvevők közül ezek után csak páran is elővettek egy-egy Lázár Ervin mesekönyvet, vagy megismerkedtek a kifejezetten felnőtteknek címzett írásaival is, akkor a kezdeményezés már elérte célját.

A teljes beszélgetés megtekinthető a prae.hu művészeti portál Facebook-oldalán

Fotó: L. Varga Péter