Majdnem bepánikolok, amikor a kapuknál folyamatos csipogásba kezd a lázmérő. Elég vizuális vagyok, harminchetes szám, emellé remekül gyártok tragikus kimenetelű forgatókönyveket, mindjárt azt mondja a csaj, menjek innen. Aztán elnézést kér, újraéleszti  a lázmérőt, hiteles értéket mutatva belépést nyerek. Gott sei Dank, mondom ilyenkor.

Nem német, hanem norvég lírával kezdek, hozzá késő-avantgárd amerikai költészetet fogyasztok. A XXI. Század Kiadó gondozásában megjelenő Versum-könyvsorozat első két kötetéről van szó, John Ashbery Önarckép konvex tükörben című könyve, melynek verseit Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor és Mohácsi Balázs fordította és Tor Ulven Türelem című kötete, Vajna Ádám fordításában. A Kisszínpadon Finy Petra író, költő konferál, nagyon örül a szép létszámban összegyűlt közönségnek. Elmondja, hogy Krusovszky Dénes néhány napja szenvedett motorbalesetet, ezért online kapcsolódik be a beszélgetésbe. Majd Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvész veszi át Finy szerepét, hogy a beszélgetés humoros moderátora legyen.

Krusovszky Dénest egy idő után visszaeresztik a párnái közé, a bordatörése nem engedi sokat beszélni.

Az Önarckép Konvex tükörben című kötet szerzőjéről Nádasdy megállapítja, hogy szép kerek, egész mondatokban versel, de ez mennyire szokatlan már egy avantgarde költőtől, az amerikai olvasók közül sokan nem is szeretik. Nádasdy szerint John Ashbery költészete Marno Jánoséra hasonlít,

...ami egyrészt csodálatos, másrészt arra emlékeztet, mikor betérek egy külföldi templomba: nem értem, mit mondanak, de érzem, hogy valami magasztos történik.

Hát igen, mondja Nádasdy, miután végighallgatja Mohácsi Balázs felolvasásában a kötet címadó versének részleteit. Kis hatásszünetet tart, majd kijelenti: Érthetetlen, amit ír, háromszor-négyszer el kell olvasni, de egyértelmű, hogy költészet.

Ezután Tor Ulven Türelem című kötetére tér rá Vajna Ádám, aki szerint a szorongásos betegségekkel küzdő, majd öngyilkosságot elkövetett költő nélkül gyakorlatilag nem lenne norvég líra.  Nádasdy ennek a furcsa életű zseninek a költészetét ismét egy személyes élményhez hasonlítja. Tor Ulven versei olyanok, mint a részletekben ábrázolt grafikák, melyeknek atmoszférája nyugtalanítóan enigmatikus. A skandináv mentalitás abszolút érezhető benne, teszem hozzá magamban. Nádasdy felkéri Vajna Ádámot is, hogy olvasson fel egy részletet, mindjárt mondja is, melyiket. Összefoglalásképp pedig elmondja, hogy az amerikai Ashbery és a norvég Ulven több szempontból is különböznek. A legfontosabb talán, hogy Ahsbery maximum hangerőn nyomatja, míg Ulvenhez összpontosított figyelem kell, hogy a csendben meghalljuk. Ez a két hang az amerikai és a skandináv mentalitás gyönyörű példái, jut eszembe újra.

A másik könyvbemutató szerzője már szintén nincs köztünk. Valahogy ilyen bemutatót képzeltem el Térey Jánosnak, túlvilági hangulatú fénycsóvákkal, amelyek kísérteties színeket keringetnek maguk körül. Azonban nem az emlékezés a cél, ezt Valuska László, az est házigazdája rögtön leszögezi, hanem továbbra is nyitva tartani az olvasóknak Térey életművét. Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai. Harmath Artemisz, Térey özvegye szerint az író személyes múltját dolgozza fel, aminek munkafolyamatából eltűntek a távolító eszközök. Valuska László felidézi, mennyire szeretett volna János a végére járni valaminek, de nem tudta, mi lesz ebből a valamiből. A regényben a személyes történet és a fikció vegyítése történik, amely általában nem jellemző Térey munkásságára. Harmath Artemisz elmondja, mennyire fontos számára, hogy az emlékiratból megismerhette János családját, a feltáró jelleg erőt ad a negatív családi mintákkal való szembesüléséhez. Vagy ez nem is feltárás, inkább mélyfúrás, utal Valuska az egyik, regényben elhangzó mondatra.

2021 októberére csúszik a Káli holtak színpadi adaptációja, tudjuk meg Dömötör Andrástól, az előadás rendezőjétől, aki szintén a beszélgetés résztvevője. Számára hatalmas inspiráció volt Térey szövegeinek nagyon jó értelemben vett férfiassága és direktsége. Elismeri, hogy ezek a fogalmak nehezen védhetők, az is biztos számára, hogy az egymás mellé rendelt mitologikus és popelemek ihlették sokszor a Térey-szövegekben. Szerinte János egészségesebb Magyarországot teremt meg az Egy cívis vallomásaiban, amely hiába dadogástörténet is, a gondolatok és a fogalmak letisztulása megszünteti a beszédhibát.

Debrecent és Budapest világát  is képes úgy átadni, hogy az embernek kedve legyen benne élni,

mondja Dömötör. Igen, Jánossal irodalomtörténeti utazók voltunk, meséli Harmath Artemisz. Más írók élményeihez kötötte az életművében markánsan megjelenő földrajzi helyszíneket.

Az est különlegessége, hogy Törőcsik Franciska és Prieger Zsolt, az Anima Sound System vezetője közös produkcióval tiszteleg a sokoldalú Térey János előtt. Nem is produkció, hanem zene, színház és irodalom édeshármasa.

Húszpercnyi utazás Térey Koppenhágájában, a dán tengeren, Budapest utcáin, a bejáratott földrajzi helyszíneken. Közben éles vágásokkal váltakozó a zene hol rap, hol magasztos gregorián dallamokkal táncol fülünkig. Nézem a fénycsóvákat, próbálom megfogalmazni, milyen érzéseket váltanak ki belőlem a zene ritmusához alkalmazkodó színek. Nincs sutaság, klappol a ruhacsere. A vége felé Törőcsik és Prieger előrejönnek, középen üresen marad egy hely. Elfeketül a terem, leteszem a tollat, sötétben nem tudok írni. Az üres fotel világít egyedül.

Fotó: Margó Irodalmi Fesztivál