Vinczellér Katalin már a beszélgetés kezdetén rámutatott, nem véletlen az esemény címválasztása: egyrészt arról a kapuról van szó, amely megnyitja az utat a közoktatásban a kortárs irodalom előtt, másrészt arról, amelyen át a kortárs szövegek átjárást jelenthetnek a gyerekek számára a klasszikus művek felé - mindenekelőtt azáltal, hogy pozitív élménnyé teszik, és ezáltal megszerettetik velük az olvasást. A kortárs gyerekirodalom közoktatásba történő beemelési lehetőségeinek sarkalatos pontja a kötelező olvasmányok kérdése, amelynek kapcsán már egy bő évtizede széles diskurzus folyik a konferenciáktól kezdve egészen a közösségi oldalak felületeiig. Jelen beszélgetéssorozat e kettő közötti átmenetet kívánja képviselni, azáltal, hogy a szakmai beszélgetésbe a kommentelési lehetőség révén a nézőknek is lehetőségük van bekapcsolódni és kifejteni a véleményüket.

A sorozat bevezető részében Berg Judit képviselte a szerzői oldalt, akinek Rumini című meseregénye a tökéletes példa arra, hogy egy kortárs gyerekirodalmi mű is bekerülhet az iskolai órákra, mi több, kimondottan népszerűvé válhat a diákok körében. Az írónő számos előnyét látja annak, ha a klasszikusok mellett kortárs szövegek is részét képezik a tananyagnak: véleménye szerint ezek mindig könnyebben meg tudják szólítani a gyerekeket, hiszen a bennük ábrázolt kapcsolatok és élethelyzetek jellemzően közelebb állnak hozzájuk, mint a régebbi alkotások esetében. (Természetesen akadnak kivételek, mint például Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye, amely azáltal, hogy – Sinkó Judit szavaival élve – minden kor gyermekének szól, a mai napig kedvelt olvasmány.) Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kortárs művek általában mai nyelvezettel és humorral élnek, így a fiatal, kezdő olvasók számára is könnyedén befogadhatóak.

Koósné Sinkó Judit tanári szemszögből beszélt azoknak az új módszertanoknak a fontosságáról, amelyek segítségével a kortárs szövegkorpuszok élményszerűen megközelíthetők. Véleménye szerint ugyanis nem elég, ha a mű meg tudja szólítani a gyerekeket, szükséges a tanár részéről is a megfelelő hozzáállás és feldolgozási mód – mind a klasszikus, mind a kortárs művek esetében. Elmondta, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán régóta  kiemelt hangsúlyt fektetnek a kortárs irodalom oktatására: kutatóműhelyt működtetnek, kurzusokat szerveznek és többféle megközelítési módból (drámapedagógia, illusztrációk, meghívott kiadók segítségével) próbálják a lehető legtöbb kortárs irodalmi művel megismertetni a hallgatókat, közülük sokakat inspirálva a kortárs irodalomhoz kapcsolódó szakdolgozati témaválasztásra is. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján választja ki az oktatásba is beemelt kortárs műveket, elsősorban kollégái könyvajánlóit emelte ki, akikkel közösen dolgoznak azon, hogy kiválogassák azokat az alkotásokat, amelyeket a hallgatókkal is érdemes elolvastatni. Emellett arra biztatott minden jelenlegi és jövőbeli pedagógust, hogy ne féljenek a kortárs művektől, hiszen számos lehetőség rejlik bennük, és még a legszorosabb tanmenet mellett is mindig vannak olyan kiskapuk, amelyeken át "be lehet csempészni" őket az iskolai tananyagba.

A beszélgetés közben egy nézői kérdés is érkezett, melyben egy rajztanár középiskolások számára keresett kortárs gyerekkönyvet illusztrációk készítéséhez. A résztvevők az esemény végén különféle megközelítések alapján válaszoltak, és ajánlottak konkrét köteteket.

A Kapu - kortársakról tanároknak és szülőknek sorozat további részeiben a beszélgetés minden esetben egy olyan kortárs könyv körül fog kibontakozni, amelyhez már valamilyen tanítási gyakorlat is köthető. Különféle foglalkozástervek, óravázlatok, módszertani megközelítési lehetőségek kerülnek majd bemutatásra, amelyek aztán a nézők számára is hozzáférhetőek lesznek.

A legközelebbi beszélgetés október 27-én kerül élő közvetítésre a Pagony kiadó Facebook oldalán.