irodalom
Az új fiatal művész-értelmiség formálódása mindig érdekel, mert szeretem látni, ahogy megjelennek az elhatárolódások és a vonzalmak az előző generációkkal kapcsolatban. És ez csak akkor lehetséges, ha vannak ma is művelt, olvasott emberek, akár a 18-19 éves korosztályban is. A Nyolc Ág Művésztáborban voltak, és hála istennek (meg a szervezőknek), görcsmentes lazaság volt. Sátoros ünnep, mondhatnám, mert csak mi voltunk kivételezettek, akik fellépőként a kastélyban lakhattunk, de a többiek mind nomád módon vackolták el magukat éjszakára (hajnalra-reggelre). A programok során néhányan faművesekké változtak át, mások Bach-kantátát énekeltek-gyakoroltak, gyengéden-csodásan játszották A fúga művészetét vadászkürtön, aztán ketten a harcművészetek jegyében egy nyilvános boxedzést is tartottak (korrekt kesztyűzés lehetett, én átaludtam sajnos), páran nyíllal lőttek (mintha Ámort többször is láttam volna). De a fő téma az irodalom volt, Bándi Máté és Eszenyi Fanni műhelyvezetők mellett szombaton és vasárnap Seres Lili Hanna és Vajna Ádám vendégként vezette a líraszemináriumot. Különböző írótanyákon megforduló emberek, akik versekkel országos lapokban is jelentkeznek, tehát mindenki figyelt. Tudatos generáció.
Bennünket Eszenyi Fanni költő, ex-slammer a kérdéseivel, és a nap meleg sugaraival izzasztott meg. Én elmeséltem, mi a viszony a Prae, a prae.hu, a Prae Kiadó és a Kis Présház, valamint az ugyancsak a Palimpszeszt Kulturális Alapítványnál megjelenő Apokrif és Apokrif online közt (független szerkesztőségek, és csak informálisan összeérő tartalmak). Seres Lili Hanna, a prae.hu művészeti portál rovatvezetője a szerzőkkel folytatott közös munkáról mesélt, és arról milyen jó, hogy ennyi sok művészeti ághoz értő emberrel dolgozhat együtt a portálnál. A konkrét munkát, és a gyakornokokkal végzett féléves programot is részletesen bemutatta. Péczely Dóra mint a Prae Kiadó szerkesztője mesélt arról, hogy a napszemüvegben jelenlévő Nyerges Gábor Ádám könyvhétre megjelenő regénye egy Nyugaton ismert kategóriában, az ifjúsági irodalom és a felnőtt közti fiatal felnőtt irodalmi nyelvén szólal meg, és így meséli el egy gimnáziumi osztály történetét. Nyerges Gábor Ádám fel is olvasott egy sok tekintetben igen zaftos részletet, érzékeltetve a magyar tanárember önmagával folytatott küzdelmeit. Irodalompolitika és művészetpolitika is szóba került, és annyit mindenképp leszögeztünk, hogy figyelni kell egymásra, amíg még vagyunk.
Éjszakába nyúlóan a borfogyasztás kultúrájával foglalkoztunk, jómagam igyekeztem informatív kóstolót tartani, melyben a Kis Présház boraival múlattuk az időt, melyek mind a Pécsi borvidékről származtak: hárslevelű alapú küvé, olaszrizling, zöld veltelini, kékfrankos rozé (Belward), valamint merlot (Hárs pincészet).
Éjszaka láttam és hallottam, hogy többen megváltották a világot, én is erre tettem kísérletet. Azért a végén táncoltam is, és nem egyedül, mert szerintem senki sem feküdt le, és mindenki bírta energiával.
A szerző fotóival