Ternai Júlia, a prae.hu művészeti portál egyik gyakornoka vagyok, és tavaly érettségiztem rajzból. Egy év elteltével, és már az egyetemen folytatva a tanulmányaimat, könnyebben nyílik rálátásom a vizsgára és annak előnyeire, de még nem állok fényévekre tőle, így a gyakran (és jogosan) felmerülő kérdéseitekre adhatok válaszokat.

Mely egyetemeknél lehet felvételi követelmény a művtöri érettségi? Hova mehetek vele tovább?

Tudomásom szerint nincs olyan egyetem, ahova beszámítanák a művészettörténet érettségit. Az inkább művészetelmélettel foglalkozó szakokon ­­­(szabadbölcsészet, esztétika, művészettörténet stb.) bőven elég a főként humán tárgyak valamilyen kombinációja. Az inkább gyakorlati szakokon (például festészet, szobrászat és egyebek) pedig már alkalmassági vizsgán kell részt venned, így ott az érettségi pontjaidat már egyáltalán nem fogják beszámítani; viszont a művtöri érettségin elsajátított tudás abszolút az előnyödre lehet az elméleti és gyakorlati szakokon egyaránt. A felvételivel kapcsolatos információkra a felvi.hu-n vagy az adott egyetem honlapján tudsz rákeresni, a szakokat és a követelményeket pedig szintén ezeken az oldalakon találod meg.

Az egyetemek számtalan lehetőséget kínálnak azoknak, akik valóban a művészeti és kulturális szférában képzelik el a jövőjüket. Ha szívesen alkotsz, és úgy érzed, tehetségben sem szenvedsz hiányt, akkor biztosan találsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szakjai közt hozzád illőt, esetleg a Metropolitan és egyéb, nem fővárosi egyetemek is szóba jöhetnek. Ha pedig, bár érdekel a képzőművészet, de gyakorlatban mégsem érzed a te terepednek, ez esetben elméletben is tanulhatod; akár a Képzőn, MOME-n, ELTE-n, PPKE-n, Károlin vagy egyéb egyetemeken, de a külfölddel is megpróbálkozhatsz. Az elméleti szakokkal lehetsz kritikus, műkereskedő, tanár, kurátor, vagy akár vezethetsz galériát is, s mindezt megalapozhatja a megfelelő művészettörténeti tudás.

Miért művtöriből érettségizzek, ha nem művészeti pályára készülök?

Kétfajta embertípus létezik; az egyik, aki ódzkodik a különféle természettudományi tárgyaktól, és jobb ötlet hiányában inkább megkísérli a művészettörténetet; a másik, aki az életében eddig felhalmozott kulturális tudását és ambícióit remekül ki tudja használni ezen a vizsgán, s még az is lehetséges, hogy majd tényleg ebbe az irányba tervez továbbtanulni. Mindegy, miért választanád ezt az érettségi vizsgát, ahogy az is, hogy hiába nem létfontosságú a felvételin, a további életed során hasznát veheted.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képzőművészet az ősemberek barlangrajzaitól egészen napjainkig végigkíséri történelmünket. A korok haladtával folyton változik, hogy mit is jelent az emberiségnek a művészet. Megfigyelhetjük a kulturális szféra változásait, miként módosult idővel a szerző, a mű és a közönség szerepe. Láthatunk különböző példákat az ember- és világábrázolásokról, illetve e kettő egymáshoz való viszonyairól. A képzőművészet olyan problémákat érint, amelyek mind a humán, mind a reál tantárgyakkal kapcsolatban állnak, gondoljunk például az aranymetszésre. Bemutatja az adott történelmi kor gondolkodását: miért nagyobbak az egyiptomi fáraók ábrázolásai; hogyan szemléltetik a kortársak az adott vagy az azt megelőző korszakokat, mi alapján változik a kánon? Tehát a művészettörténet szorosan kapcsolódik történelmünkhöz (és fordítva!), hagyományainkhoz, segítségével pedig könnyebben orientálódhatunk vizuálisan, egyszerűbben felidézhetjük és megérthetjük az órákon bemagolt száraz évszámokat és neves történelmi eseményeket. Ugyanígy jól kiegészíti az irodalom és ének-zene tantárgyakat is: érdekes összevetni, hogy például a romantika korában hogyan gondolkozott egy író / költő, vagy egy festő, és ezek a művészi körök hogyan hatottak egymásra.

Vagy egyszerűen csak nem akarunk alulmaradni egy művészeti kérdés köré épülő vitában, ahol vitapartnerünk merészen dobálózik a különböző idegen szavakkal, hogy bebizonyítsa megkérdőjelezhetetlen intellektusát. Hiszen ne felejtsük el, hogy a tananyag az alapműveltség köré épül, és sosem kár, ha nemcsak hogy meg tudjuk különböztetni a Mona Lisát a Guernicától, hanem tudjuk is azok stílusát. Ha művészettörténetet tanulunk, fejleszthetjük vizuális érzékenységünket, megtanulhatunk térben és kompozícióban gondolkodni, és tisztában leszünk nem egy technikával és stílussal. Esetleg az is bekövetkezhet, hogy egy kiállításlátogatáskor épp egy színes pacán tanakodtok egy társaddal – vajon művészet-e –, és te a tudásod miatt meggyőzően tudod majd megindokolni a foltok képzőművészeti létjogosultságát. Vagy ott van az új „őrületet”, amit sok külföldi múzeum példája nyomán a Szépművészeti múzeum is elindított, a legyél-te-is-műalkotás, most miért lehet ennyire menő? Vajon igaz a fluxus állítása, hogy minden művészet és mindenki művész?

Természetesen, ha van kézügyességed, akkor tudom ajánlani a rajz érettségit (én is abból vizsgáztam), ahol az írásbelin hasonlóak a követelmények, viszont szóbelin nem tételt húzol, hanem az általad kategóriánként összeválogatott portfóliódat mutatod (mint például jobban, rosszabbul sikerült munkák, tárgytervezés, képszöveg, kedvenc technika stb.). Nekem könnyebb volt a szóbeli része így, hiszen saját munkáimat kellett ismertetnem a bizottsággal, amit én szabtam meg, nem pedig egy mások által összeállított tételsort kellett bemagolnom. Fejlesztette nemcsak az elméleti, de gyakorlati tudást is (hiszen ha képzőművészek szeretnénk lenni, ugyanúgy szükségünk van a művészettörténeti tudásra, mint arra, hogy hogyan rajzoljunk beállítást). Ajánlom olyanoknak, akik szeretnek rajzolni, elszántak és kreatívak, illetve vannak saját elképzeléseik és ötleteik a képzőművészeten belül, amelyeket megvalósítanának. Ha kevésbé szeretsz magolni, viszont annál inkább alkotni, akkor ez a megfelelő választás, hiszen az írásbelit követő szóbelin már csak az ötleteidről, elképzeléseidről lesz szó. Gyakorolhatod az önkifejezést, fejlesztheted a kreativitásod, illetve olyan kritikus gondolkodást sajátíthatsz el, amellyel könnyebben felmérheted környezeted változásait, és saját véleményt formálhatsz a világról.

Emelt vagy közép szint?

Mint említettem, a művészettörténet nem hogy emelt, de mint középszintű vizsga sem felvételi követelmény az egyetemeken. Tulajdonképpen nincs szükség ezt magasabb szinten elvégezni, bőven elég a középszint ahhoz, hogy bátran nekikezdj egy művészeti egyetemnek. Viszont ha olyan kósza gondolatod támadna, hogy önszorgalomból bevállalod a saját tudásod gyarapításának érdekében, illetve, hogy visszajelzést kapj a tudásodról, akkor bátran emeltezz! Főleg, hogyha ezzel szeretnél foglalkozni, olyan értékeket sajátíthatsz el, amelyek később hasznodra válnak.

Hogyan készüljek fel az írásbeli érettségire? Mik a követelmények?

A vizsga közben a legnagyobb segítséged valójában az alapműveltséged és tájékozottságod lesz. Így nagyon tudom ajánlani a különböző quizletek, művészeti képeskönyvek / szakirodalmak, informáló videók nézését – a lényeg, hogy jártas legyél az alábbi témakörökben:

Amit mindenképp kérni fognak, azok a stílusok, korszakok ismerete, hogy Andy Warhol pop artját ne a pszeudo művészethez soroljuk. Mindenképp jól jön, ha tisztában vagyunk a korok stílusjegyeivel, és ha még nem is ismerjük pontosan a műalkotást, időben / korszakban be tudjuk határolni. Nem hátrány, ha felismerjük például a tipikus impresszionista ismertetőjeleket, ezek mindig mankót adhatnak az elemzéseknél.

Biztosak mégis csak akkor lehetünk a dolgunkban, ha a legjelentősebb művészeti alkotásokat fejből ismerjük, egészen az őskortól napjainkig. Nemcsak a mű címével kell tisztában lennünk, hanem annak alkotójával, technikájával, keletkezési idejével és stílusával is. Így ha valamelyiket meglátjuk az érettségi feladatsorban, nem fogunk pontokat veszteni, hanem viszonyítási alapként tudjuk használni a művészettörténet idővonalán.

Az sem árt, ha a legnagyobb művészekkel tisztában vagyunk és azoknak legfőbb műveivel, stílusával. Tehát tegyük fel, ha meglátjuk Dalí nevét, akkor jusson egyből eszünkbe a szürrealizmus és Az emlékezet állandósága. Természetesen ennél mélyebbre kell menni a tananyagban, és annál előrébb vagyunk, minél otthonosabban mozgunk a képzőművészet keretei között – jobb, ha Monet és Manet nevét sem tévesztjük össze elírásra hivatkozva.

Nem utolsósorban, a technikákkal és annak eljárási módjaival, na meg eszközeivel is meg kell ismerkednünk, hogy egészen biztosan ne keverjük össze egy hasonlóval. Vajon tudjuk, mi az intarzia és berakás közti különbség? Vagy tisztában vagyunk-e azzal, hogy hogyan alkalmazható a magasnyomás technikája? Ezek mellett még nem egy fogalomra lesz szükségünk, ezért fontos tudni, hogy egy elemzésnél hol és mit kell keresnünk. Egy műalkotás megannyi módon elkészülhet, amit felismerve könnyebben behatárolhatjuk azt a korszakot, amelyben készült.

Mégis, a legtöbb feladatnál a logikánkat, józaneszünket és stílusérzékünket is próbára fogják tenni, tehát ne aggódjatok, bármely adat pontos ismerete nélkül is lehet pontot szerezni. Szembe találhatjuk magunkat a főszínekkel vagy azoknak komplementereikkel, esetleg egyszerűen arra is rákérdezhetnek, hogy mely színek harmonizálnak egymással, vagy hogy-hogy épp disszonánsak?

Hol találhatok online segédanyagot, amiből tanulhatok?

A pontos felkészülés érdekében én azt ajánlom, hogy nézzétek vissza az előző évi érettségi feladatlapokat, töltsétek ki, és annak megoldó kulcsa alapján értékeljétek a munkátokat, vagy kérjetek meg valakit, hogy javítsa ki nektek. Így tisztábban lehettek a feladattípusokkal és bővíthetitek tudásotokat, na meg lesz egy kis rutinotok, mire élesben vizsgáznátok – tehát figyeljetek az időkeretre is! Ezek a feladatlapok mind megtalálhatók online.

Hogyha tanácstalan vagy, hogy honnan szerezd be a kellő tananyagot, vagy nincsenek meg a megfelelő forrásaid, akkor alább belinkeltem pár honlapot, amiken mindent megtalálsz, ami az érettségihez kellhet:

• Ezen az oldalon főként antik, hellenisztikus, ókori vagy őskori tananyagokról olvashatsz bővebben, képekkel illusztrálva.
• Itt található meg az összes képanyag a legjelentősebb művészeti alkotásokkal, amelyek ismerete kötelező. A quizletet egyébként is érdemes használni további művészeti kvízekért, ráadásul az oldal „forgatható tanulókártyás” megoldásának köszönhetően, könnyebb felkészülni
• Itt nézhetsz utána, hogy mik is a pontos követelmények
• Itt pedig a fogalomtárad találod
• Ha pedig a korszakoknak és stílusoknak szeretnél utánanézni, érdemes meglátogatnod ezt a linket és utána olvasnod a legfontosabb időszakoknak.

Vagy, ha van kedved, és szívesen néznél kiállításokat, a tananyaghoz tartozó hazai és külföldi művészeti alkotásokat most megnézheted online akár a kanapédról, és még meg is spórolhatod ezzel a belépő díját:

• Itt találhatod a Magyar múzeumokat
• Itt pedig a  külföldieket

Ha pedig inkább megnéznél egy jó filmet, de félsz, hogy bűntudatod lenne amiatt, hogy ehelyett inkább tanulnod kéne, akkor ötvözheted a kettőt, és akár választhatod a Ruben Brandt, a gyűjtő című filmet Milorad Krstićtől, ahol a legikonikusabb festmények kerülnek „elrablásra” egy kényszeres műgyűjtő által.

Képek forrása: pexels.com