Nagy bajban voltam tehát, hogy milyen könyveket ajánljak. Semmiképp sem szerettem volna beállni a sorba és nagyregényeket javasolni, vagy valamilyen pandémiáról, karanténról, bezárkózásról, miegyébről szóló kötetet ajánlani, és szerettem volna olyanokat mutatni, amik elkerülik a mainstream könyves blogok figyelmét. A saját magamnak felállított kritériumokat nem teljesen sikerült tartanom, becsúszott egy nagyregény. De jó indokkal!

Talán furcsa lehet, de elsősorban nem szépirodalmi köteteket fogok elolvasásra ajánlani, hanem két olyan könyvet, amik segítenek megérteni, hogy mi is történik a körülöttünk az ilyen súlyos válsághelyzetekben. A sors iróniája, hogy mindkét kötetet télen szereztem be, és a koronavírus világjárvánnyá terjedése közben olvastam őket, így közben témájuk még inkább aktuálissá vált.

Krekó Péter Tömegparanoia. Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája kötete közérthetően megírt, élvezetes, tömör írás arról, hogy miért jelenik meg ilyen sok álhír, és miért olyan népszerűek bizonyos konteók, azaz összeesküvés-elméletek. A könyv elolvasása után talán jobban megérthetjük, miért rongálnak meg emberek 5G-tornyokat Nagy-Britanniában, vagy miért terjed el futótűzként az, hogy teljes Budapestet karantén alá zárják. A kötet tisztázza az alapvető fogalmakat, mi a különbség az álhír és a dezinformáció között, bemutatja, hogy mi is az az „igazságon túli” társadalom, de mankókat is ad az álhírek világában való tájékozódáshoz, és bemutatja, miről ismerhetők fel az álhírek és a konteók.

Krekó Péter: Tömegparanoia. Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája, Atheneum, Budapest, 2018

De ne csak a válságra adott társadalmi válaszok (egy részét) értsük meg jobban, hanem azt is, mi zajlik le a gazdaságban egy világméretű válság során! Forgács Imre Az eltűnő munka nyomában című kötete talán kicsit elméletibb, de szintén olyan fontos kortárs társadalmi jelenségeket elemez, mint a Big Data, a „bitek gazdasága”, az egyre kevesebb munka várható következményei; az 1929-33 közötti nagy gazdasági világválság, illetve a 2008-as és a görög válság elemzésein keresztül pedig válaszokat kaphatunk az aktuálisan megélt válság hátterére, esetleges következményeire.

Forgács Imre: Az eltűnő munka nyomában, Gondolat Kiadó, Budapest, 2015

És végül, hogy a szépirodalmat se hagyjam ki, nem csak egy nagyregényt ajánlok, hanem talán a #maradjotthon legminőségibb könyves online programját. Az online könyvbemutatók, és a webkamerás író-szerkesztő beszélgetések erdejében a Partizán Youtube-csatorna szervezésében létrejött egy online olvasókör, melyben húsz héten keresztül olvashatjuk David Foster Wallace nagyregényét, a Végtelen tréfát. Egy igazi (online) közösségi, és, úgy gondolom, innovatív irodalmi program, melybe érdemes lehet becsatlakozni. Wallace 1996-ban megjelent hatalmas kötetét 2018-ban jelentette meg a Jelenkor kiadó Sipos Balázs és Kemény Lili fordításában. A sokak által „hipszterbibliának” nevezett, vagy az X-generáció Ulyssessének kikiáltott regény a jövőben játszódik a Kanada, Egyesült Államok és Mexikó által létrehozott szuperállamban. „A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja, és mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami – ha az ember egyszer is megnézte – nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson”, írja a kötet fülszövege, és hogy a nehéz olvasmányban ne maradjunk egyedül, a Partizán-csatornán vasárnaponként Gulyás Márton és a könyv egyik fordítója, Sipos Balázs beszélik meg az aktuális heti olvasmányadagot. A koncepció szerint az online olvasókör húsz héten keresztül fog tartani, és hetente nagyjából ötven oldalt kell majd olvasni, éppen ezért is bátran ajánlom a programot. Még nem késő csatlakozni, Az első hét április 13-án kezdődött, de még nem késő csatlakozni!

David Foster Wallace: Végtelen tréfa, Jelenkor Kiadó, Budapest 2018.