Dr. Stockmann fürdőorvos háza mindig nyitva áll a vendégek előtt. Tettre kész, lelkes férfi, aki pár évnyi vidéki praxis után tér vissza szülővárosába. Ínséges évek után végre jóra fordult a sorsa, és megbecsülésben élhet családjával. Mikor felfedezi, hogy szeretett városának híres gyógyfürdője kártékony az egészségre, nem aggódik különösebben: biztosra veszi, hogy a veszélyt mindenki felismeri majd, és azonnal reagálnak rá megfelelő komolysággal.

A szennyvíz viszont metaforikusan a felszínre hoz minden lappangó romlást. Dr. Stockmann viszonya bátyjával, Peterrel jobban elmérgesedett, mint azt felismerte. Peter elhivatott politikus, aki azonban állandóan szabotázstól tart, és nem lát ki a bürokrácia bugyraiból. A gazdaság csődje megengedhetetlen egy polgármester számára: akár emberéletek árán is fenntartaná a látszatot, hogy minden rendben van városkájában. Kulka János brillírozik a dörzsölt politikus szerepében, akinek az esze a helyén van, csak a szíve nem. Peternek valóban meggyőződése, hogy városát azzal szolgálja a leginkább, ha a biztonság illúzióját hinti el, kerüljön, amibe kerül.

Dr. Stockmann szöges ellentéte a bátyjának. Bár az ő oldalán van az igazság, túl heves: nem hajlandó taktikázni, alkudozni, kompromisszumot keresni. Kérlelhetetlen erkölcseiért fizetnie kell, ahogy korábbi szövetségesei sorra elpártolnak tőle. Bár a darab minden szereplője esküszik, hogy a közjóért dolgozik, a fogalom teljesen mást jelent a módos nyomdásznak, a forradalmi lelkületű liberális újságíróknak, az aggályos politikusnak és a doktornak, aki hisz benne, hogy nincs az a felsőbb érdek, amiért emberéleteket lehetne kockáztatni.

A produkció egyik legnagyobb erőssége a finom színészi játék növekvő intenzitása. A szereplők rejtett énje lassan bontakozik ki: eleinte mind adja a jó polgár szerepet, de fokozatosan lelepleződik mindükben a lelkiismeretesség álcája mögötti félelem, düh, irigység. Egy-egy elejtett félmondat, árulkodó hangsúly, sokat mondó gesztus vagy tekintet fokozza a feszültséget, míg végül Dr. Stockmannal együtt úgy érezzük, rémítő többségben vannak azok, akiknek megalkuvása katasztrófához vezethet.

Az előadás talán legemlékezetesebb jelenete a közgyűlés, mely során Dr. Stockmannt kikiáltják a nép ellenségének. A színpad (díszlet: Khell Csörsz) nyomasztó képet mutat: a hatalom képviselői groteszkül magas székeken pöffeszkednek, pártolóik egyre magasabbra kapaszkodnak. Videóbetétek  jelenítik meg a népet, mely elsőnek arctalan birkanyájként vonul, majd élőben filmezett premier plánban láthatjuk mafla reakcióikat. Értetlenül fogadják a Dr. Stockmann által prezentált tényeket, hiszen az igazság nem fér bele világnézetükbe. Amikor felelősségre vonja a vezetőséget, a himnusz éneklésébe kezdenek: elvakult hazaszeretetükben nem hajlandóak meglátni azokat a problémákat, melyek saját életüket fenyegetik.

Zsámbéki Gábor rendező nemcsak a darab aktuálpolitikai áthallásait élezte ki, de Török Tamara dramaturggal egy pörgő, feszült előadást hoztak létre. A több mint százéves darab frissebb, mint valaha, 2013-ban éppannyira, mint 2020-ban. A közgyűlés kamerája akár a magyar népet is pásztázhatná. Mit tehetünk, ha tehetetlennek érezzük magunkat a többséggel szemben?

Henrik Ibsen: A nép ellensége. Doktor Tomas Stockmann, fürdőorvos: Fekete Ernő. Peter Stockmann, a bátyja, polgármester: Kulka János. Aslaksen, nyomdatulajdonos: Bán János. Hovstad, a Népújság főszerkesztője: Ötvös András. Billing, a Népújság munkatársa: Kovács Lehel. Katrine, Doktor Stockmann felesége: Rezes Judit. Petra, a lányuk: Pálos Hanna. Henrik, a fiuk: Bezerédi Bendegúz m.v.. Morten Kiil, tímármester: Ujlaki Dénes. Horster, hajóskapitány: Lengyel Ferenc. Polgárok: Bodnár Erika, Bezerédi Zoltán, Keresztes Tamás. TV-operatőr: Székely Kriszta. Rendező: Zsámbéki Gábor. Dramaturg: Török Tamara. Bemutató: 2013 április 27. Katona József Színház. Megtekinthető a Katona József Színház Youtube csatornáján. Fotók: katonajozsefszinhaz.hu