gyerek
Shaun, a bárány és a farmon vele élő barátai, a szabálykövető-rendfenntartó kutya és lusta gazdájuk, no meg a többi állat már nem ismeretlen az animáció rajongói számára. A Wallace és Gromitot is jegyző alkotók az eredetileg rövidke epizódokból álló sorozatformátumot dolgozták át másfél órás filmmé. Már az első, Shaun, a bárány című stop-motion mozi is nagy sikert aratott, hogy négy évvel később kicsik és nagyok nagy örömére visszatérjen a nagyvászonra.
Shaun és a többiek továbbra is vígan élik nyugalmas mindennapjaikat a moszatvégi farmon, amikor egy pizzafutár potyautasaként egy távoli bolygóról idevetődött űrlény-gyerek érkezik közéjük. A messzire szakadt kicsit azonban űrlény-plüssével együtt haza kell juttatni a szüleihez, Shaun pedig vállalja az intergalaktikus kalandot.
A film humora lebilincselő, üde és szerethető, mindvégig a székhez szögez, ráadásul telis-tele van a felnőtteknek szánt szellemes kiszólásokkal és űrfilmes idézetekkel a Nyolcadik utas: a Haláltól a 2001 Űrodüsszeiáig. A konzekvensen végigvitt bájosan ironikus humor és a szerethető karakterek pillanatok alatt feledtetik velünk azt az - egyébként az animációs műfajhoz elidegeníthetetlenül kötődő - faktort, hogy a film kizárólag zajokat, zörejeket, illetve némi halandzsanyelvet használ, még az emberszereplők esetében is. Eképpen veszi át a párbeszédek helyét a metakommunikáció számos fajtája: a kifejező mimika, a gesztusok, a hanghordozás, és a testi megjelenés a szereplők megannyi sokatmondó attribútumává válik. A dialógusmentes animációs filmek rákényszerítenek, hogy a vizuális történetelbeszélés hagyományos eszközeire figyeljünk, bizonyos értelemben tanuljunk meg újra “filmet nézni” és (meg)érteni. Ügyeljünk az apró részletekre, merüljünk el a képi gazdagságban és ne várjuk, hogy egy-egy szereplő tizenöt percenként szóban összefoglalja nekünk, mit is láttunk eddig.
Noha az utóbbi években szemmel látható a törekvés a Disney háza táján az óvatos esztétikai és tematikai megújulással kapcsolatban (ld. Coco, Demóna, Jégvarázs 2., stb.), mégis elengedhetetlenül fontos, hogy a nagy amerikai stúdió által uralt mainstreamen kívül eső animációs filmekre is kellő figyelmet fordítsunk. Bátran kínáljuk meg a gyermekeinket lehetőleg egészen eltérő stílusú mesékkel, hogy a nekik szánt művészeti alkotásokon keresztül mind vizuálisan, mind a történetelbeszélés módjában, de még akár a humor tekintetében is széles skálán mozgó, változatos behatások érjék őket.
Szülőként a dolgunk nem más, mint hogy nívós kulturális élmények áradó kavalkádját kínáljuk fel a gyermekeinknek, amelyek közül ők saját ízlésük és kíváncsiságuk mentén válogathatnak. Ennek az elképzelésnek azonban alapfeltétele, hogy bátran kalandozzunk a fősodor kínálta lehetőségeket túl is. A Shaun ennek a fajta vizuális nevelésnek egy bájos és biztonságos első lépése lehet.
A gyurmaanimáció nem csupán az alkotók részéről heroikus munka, hanem szerfelett élvezetes és szerethető újdonság is a CGI- és/vagy a hagyományos rajzanimációk dömpingjén szocializálódott generáció számára.
SHAUN, A BÁRÁNY ÉS A FARMONKÍVÜLI (6), színes, szinkronizált angol animációs film. (Eredeti cím: Shaun the Sheep Movie: Farmageddon.) Gyártó: Aardman Animations, Anton, StudioCanal. Hossz: 86 perc. Rendezte: Will Becher, Richard Phelan. Forgatókönyv: Jon Brown, Mark Burton- Fényképezte: Charles Copping. Producer: Paul Kewley. Vágó: Sim Evan-Jones. Zene: Tom Howe. Országos bemutató: 2019. december 19. Magyarországon forgalmazza a Mozinet. Korhatár: 6 éven aluliak számára nem ajánlott.