bezár
 

irodalom

2020. 01. 02.
Szomorú, de látlelet
A Szépírók XV. Fesztiváljának második napja
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A szomszédolással ellentétben a fesztivál második napjának hívószava az eklektikusság volt. Ahogy az elhangzott: a programok tematikus sokszínűsége – a gyermeki szemlélettől egészen a humorig – ezt a szót vonzotta leginkább magával december 17.-én, a Három Hollóban.

Az este az Ők is boldogan éltek című antológia bemutatásával kezdődött. A könyv az – először női szerzők női mesehősökről írott novelláit tartalmazó – És boldogan éltek? „folytatása”: az antológiában ezúttal férfi szerzők férfi mesehősökről szóló írásai kaptak helyet. A jelenlévők közül Karafiáth Orsolya Pöttyös Panniról, Darvasi László Piroska nagyapjáról(!), Kerékgyártó István János vitézről írt a kötetekbe szöveget. A felolvasottak közös jellemzője volt, hogy mindegyik író a modernség kondíciói közé eresztette be főhősét; külön kiemelkedőnek éreztem ebből a tekintetből Kerékgyártó novelláját, amelyben János vitéz a magyar honvédség kötelékében jelenik meg, rengeteg humoros – és néhol tragikus – jelenetet hozva játékba. Szó volt még a mese kortárs szerepéről is: Darvasi kifejtette, hogy szerinte nem a mesék, hanem a mítoszok korát éljük, s hogy szerinte a mítoszteremtés a férfiakhoz, a meseirodalom a nőkhöz kapcsolódik. Ez persze komoly vitát váltott ki a nemi szerepekről, illetve a magyar irodalom – legalábbis Karafiáth szerint – macsó működéséről.

prae.hu

Az est második eseménye Spiró György Egyéni javaslat című kötetének bemutatója volt. Valójában rossz előérzetekkel ültem be a kávémmal a sarokba – nem önmagával a Spiró-életművel van bajom, inkább csak a humoreszkkel mint műfajjal –, de kellemeset csalódtam. Mondjuk, hozzá kell tenni, hogy az élvezeti faktoron nagyot dobott Józsa Márta és természetesen Spiró penetráns iróniája, valamint Németh Csaba dobkísérete. Kis érzékeltetés: mikor Józsa megkérdezte az írót, nem fél-e attól, hogy a szövegek érvényessége a politikai klíma megváltozásával elmúlik – mert hogy főleg a közéletiség dominál bennük –, Spiró csak annyit reagált, „hát múljon el”. Utóbbiak miatt természetesen egy kis közéleti reflexió sem maradhatott el. Elég pontosnak hatott a szerző diagnózisa a kormányzati – és ellenzéki (!) – retorikáról: ennek regiszterét a szerző szerint az '50-es évek és a késő Horthy-korszak nyelve adja – ezt próbálta írásaiban is parodizálni. Külön aggasztóan abszurd volt annak a tényállásnak a vázolása, ami szerint lényegében megszűnt a magyar államiság. Spiró ezt azzal magyarázta, hogy a – sokszor önellentmondó – folyamatos alkotmánymódosítások, törvénytervezetek etc. megingatták az államiság struktúráját – senki nem tudja, mit és hogyan is kéne csinálni. Eszerint Magyarországon tulajdonképpen már nem az államiság, hanem a szokásjog uralkodik. Ennek okát a szerző azzal magyarázta, hogy egyszerűen nem értékeljük az államiságot: a szuverén magyar államért több generáció adta vérét; mi pedig az ölünkbe hullva elherdáltuk. Szomorú, szomorú látlelet.

Szkárosi Endre

Az estet végül a Szépírók Társaságának tematikus felolvasása zárta: Bajtai András, Csutak Gabi, Hartay Csaba, Kiss Noémi és Garaczi László szövegeit hallhattuk Ujj Zsuzsi ének- és Darvas Kristóf zongorakíséretével.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Locker Dávid Mátyás --


További írások a rovatból

irodalom

Beszámoló a Margó utolsó napjáról
Kritika Horváth Viktor A Júdás-terv című regényéről
irodalom

Az éven tizedik alkalommal rendezték meg az eseményt
Kritika Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című kötetéről

Más művészeti ágakról

Bogdán Viki mesekönyve diszlexiás gyerekeknek
Steven Soderbergh: Fekete táska
Megnéztük a 15. Frankofón Filmnapok legjobb filmjeit
Elizabeth Sankey és Andrea Arnold filmjei


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés