Akik a Disney újjászületését rebesgetik, elsősorban a Jégvarázsra gondolnak, hiszen a híres filmgyártó cég ebben a filmben merészen félretette az addigi védjegyeként ismert klasszikus hercegnő-kliséket. A királykisasszonyok itt már nem idealizált karakterek, akik passzív szereplőként várják, hogy megmentse őket a szőke herceg. A korábbi törékeny hercegnők aktív szereplőkké váltak, akik már korántsem tökéletesek. A film – kilépve a rózsaszín ködből – olyan témákat vonultat fel, melyek aktuálisak, és minden lányt foglalkoztatnak: a belső bizonytalanság, önmagunk megtalálása és elfogadása. Emellett a nyelvezet is modernizálódott, közelebb hozva a mesét a mai gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt. A folytatásban is megtalálhatók ugyanezek a jellegzetességek, ráadásul a  cselekmény izgalmasabb, a jellemábrázolás sokrétűbb, az animációs technika pedig még látványosabb lett.

Az új részt, melynek története három évvel később játszódik, mint az első részé, Elza és Anna nosztalgikus, gyermekkori visszatekintése indítja: szüleik, Agnarr király és Iduna királynő esti meseként egy családi történetet elevenítenek fel, amelyben nagyapjuk, Ruenard király életét vesztette, s felsejlik a rejtélyes, elvarázsolt erdő is. A már felcseperedett Elzát egyre gyakrabban hívogatja kísérteties „szirénhang”, melyet elkezd követni, annak reményben, hogy megtudja mágikus erejének eredetét, azonban az út a titokzatos, veszélyekkel teli erdőbe vezet. Természetesen Anna, Kristoff és Olaf is vele tartanak kockázatos expedícióján, melynek során számos családi titokra fény derül, és Elzának sikerül választ kapni önmagával kapcsolatos kérdéseire is. Az első részben Elza attól tartott, túl hatalmas erővel rendelkezik, most azonban az a kérdés, hogy ereje elég-e ahhoz, hogy békét teremtsen, megmentve ezzel Arendelle királyságát.

Elza és Anna karakterének megrajzolása a Disney egyik legkiemelkedőbb munkája, jellemük sokrétűsége, lélekábrázolásuk mélysége és módja magával ragadó. A két modern, független hercegnő megváltoztatja a tündérmesékben megjelenő, boldogságról alkotott hagyományos elképzeléseket. Még ennél is meglepőbb, hogy Olafnál, mint  mellékszereplőnél milyen mértékű karakterfejlődés figyelhető meg, a hóember ugyanis túllép az egysíkú, humoros karakter szerepén, kutatja, hogy mit jelent felnőttnek lenni, s mi állandó illetve változó a világunkban. Megható jelenet, amikor megállapítja, hogy a szeretet az egyetlen dolog, mely az életünkben változatlan.

Akit a Jégvarázs első részének animációs látványvilága lenyűgözött, annak a folytatástól garantáltan leesik az álla. Míg az első rész a téli környezetet örökíti meg csodálatos, aprólékos részleteivel és innovatív megoldásaival, a második rész az őszre összpontosít, mely minden szempontjából nagyobb kihívást jelentett. Bátran állítható, hogy az alkotók sikeresen megbirkóztak ezzel a feladattal, a film helyszínéül szolgáló erdő felülmúlja bármelyik valóságos őszi liget panorámáját élességével, élethű mivoltával és színpompájával.

Realisztikusan, mégis varázslatosan jelenik meg a négy elem – víz, tűz, föld, levegő – és azok pusztításai, a sötét tengerek partjainak komor, kísérteties hangulata, illetve Elza tengeri lovának ábrázolása.  Az animációs osztály rendkívül precíz munkát végzett a Jégvarázs világának kibővítésében, az Arendelle-en túli, új földterületek létrehozásában.

Az új rész zenei szempontból is maradandó élmény, a felhasznált dalok a legbotfülűbb nézők szívéhez is utat találnak, nemcsak hangtechnikailag kiválóak, hanem emocionálisan is kiváló választásnak bizonyultak. A szereplők elsősorban nem a fülnek, hanem a szívnek énekelnek. A korábbi fődal, a Let It Go mostani megfelelője az Into the Unknown című dal, melybe művészien beemelték a kísérteties szirénhangot. Telitalálat a The Next Right Thing című dal is, melyet az elveszett, reményvesztett Anna énekel, aki úgy érzi, képtelen folytatni életét, azonban éneklés közben kikerül a sötétségből, átesik a mélyponton. A dal olyan minőségi szintet ér el hangzásában és mélységében, hogy képes teljesen átadni a depresszió elleni küzdelem érzését. Megindító, ahogy egy Disney hercegnő a tökéletes, rózsaszín világból kilépve átérzi, hogy mit jelent valóban élni, milyen egy rossz nap, vagy egy rossz időszak.

A rengeteg pozitívum mellett meg kell említeni egy-két hiányosságot is. A legtöbb szereplő jellemfejlődésével egyenesen arányosan leredukálódott, leegyszerűsödött Kristoff karaktere. Minden gondolata leszűkül arra, hogy megkérje Anna kezét, s minden pillanatot megragad, hogy előhozakodjon javaslatával. Sikertelen kísérletei szórakoztatóak, de ez a beszűkült látásmód visszahúzza az első részben szépen felépített karaktert, aki korábban sorra megkérdőjelezte Anna meggondolatlan döntéseit, s egyfajta kritikát fogalmazott meg a hagyományos, passzív hercegnői szerepkörrel kapcsolatban. A második részben tanúsított viselkedése karakteridegen egy modern Disney hercegtől.

Anna és Elza kapcsolatában nincs bonyolult konfliktus vagy a valódi kihívás. Az egymás iránt érzett testvéri szeretet ezúttal is jelen van, és sokkal erősebb. A kettejük közötti feszültség abból adódik, hogy Anna túlságosan védi Elzát, nem hajlandó bízni benne, amikor a nővére ösztönösen cselekszik, és egyedül hoz döntéseket. Anna nem hisz abban, hogy Elza ezen az úton találja meg önmagát, annak ellenére, hogy már tudja, mire képes. A valódi konfliktus hiánya ürességet hagy maga után, mert ez nem kihívás számukra, ennélfogva nem igazán tudják kihasználni bennük rejlő fejlődési lehetőségeket, melyet egy komplexebb konfliktusrendszer előmozdíthatott volna.

A Jégvarázs első része is foglalkozott aktuális problémákkal, de ezek elsősorban egy adott karakterrel kapcsolatos kérdésre fókuszáltak. A folytatásban megjelenik korunk egyik legégetőbb problémája, a globális felmelegedés. A különböző elemek, a víz, a tűz, a föld és a levegő különböző természeti katasztrófákat eredményeznek, melyek veszélyesek Arendelle királyságra és népére egyaránt. A megoldást a Northuldra törzs és Arendelle lakosainak összefogása jelentheti. Ez komoly üzenetet hordoz, hiszen az országok közötti összefogásra biztat, arra, hogy csak együtt állíthatjuk meg a globális felmelegedést.

Elza szerepével tökéletesen tudnak azonosulni, akik egyelőre még keresik a helyüket a világban, még nem találták meg a saját útjukat. A szirénhang annak az ismeretlen, új, inspiráló lehetőségnek a jelképe, melyet van, aki azonnal, van, aki habozva követ, míg mások a félelem miatt elszalasztják életük nagy esélyét. Arra hívja fel a figyelmet, hogy merjünk kockáztatni, új dolgokba belevágni, azonban arra is figyelmeztet, hogy az út lehet akadályokkal teli, melyeket le kell győznünk. Kudarc bármikor érhet bennünket, azonban sérelmeinken túllendülve fel kell állnunk és folytatnunk kell az utunkat, ahogyan Anna is tette.

Az internetet elárasztották a találgatások Elza nemi identitását illetően, sokan állították, hogy ő az első Disney hercegnő, aki nőkhöz vonzódik, mások amellett érveltek, hogy testvéréhez hasonlóan ő is meg fogja találni álmai hercegét. Egyik tábornak sem lehet teljes mértékben igazat adni, ugyanis a filmben feltűnő Honeymaren, a Northuldra törzs egyik tagja, merész és bátor nő, aki békét akar hozni az elvarázsolt erdőbe, és nehéz eldönteni, hogy kettejük között barátság, vagy annál erősebb érzelmi kötelék van.

Remek ötletnek gondolom, hogy Elza szexuális identitásának kérdését nyitva hagyták, így mindenki azt lát bele a helyzetbe, amit szeretne, s  ez alapján olyan beállítottsággal ruházza fel fantáziájában Elzát, mely hozzá közelebb engedi. A Disney úgy gondolta, nem az a valódi kérdés, hogy Elza homo-, hetero-, vagy biszexuális, hiszen ő a XXI. századi, önálló fiatal nő megtestesítője, erős karakter, akinek boldogsága nem a szerelemtől, nem egy másik embertől függ. Ő maga saját szerencséjének kovácsa, aki sikereit és kudarcait egyaránt önmagának köszönheti, azonban mindig támogatást lel családja körében, ami Elza esetében Annát, Olafot és Kristoffot jelenti.

A Jégvarázs második része méltó folytatása lett az elsőnek, egyedi cselekményével, sokrétű karaktereivel, magával ragadó dalaival, látványvilágával, mai üzenetével elvarázsol mindenkit, és még a legfagyosabb szívet is megolvasztja.

Jégvarázs 2. Amerikai animációs játékfilm, fantasy , 2019. Rendezők: Chris Buck és Jennifer Lee. Forgatókönyvírók: Allison Schroeder és Jennifer Lee. Vezető producer: Jennifer Lee Producer: Peter Del Vecho. Szereplők hangjai:  Kristen Bell, Idina Menzel , Jonathan Groff , Josh Gad. Magyar hangok: Vágó Bernadett, Farkasházi Réka, Magyar Bálint , Seder Gábor. Zeneszerző: Christophe Beck. Gyártó: Walt Disney Pictures, Walt Disney Animation Studios. Forgalmazó: USA: Walt Disney Studios Motion Pictures , Magyarország:  Fórum Hungary. 6 éven aluliaknak nem ajánlott!. Bemutató dátuma: 2019. november 21. A képek forrása: forumhungary.hu