A narancssárga színű, mintás, különleges papírra nyomott mesekönyv érzetű, színes képekkel gazdagon teli könyv kézbe vétele élvezeti értékkel bír, olyannyira szépen megmunkált. A könyvborító ízlésesen mintázott, a szöveget előadásképek gazdagítják, a mellékletek között a legújabb korszakból, 2005-től az előadásplakátok színes változatai szerepelnek, melyek egyenként képzőművészeti erővel bírnak. Éppúgy, mint a bábok maguk, ahogyan a tanulmányból és a kísérő illusztrációból is kiderül.

Az alcím, Történetek a hetvenéves békéscsabai bábjátszásról azt sugallja, hogy alternatív történeteket kapunk, holott egy ívben követhetjük végig korszakokra osztva az eseményeket sok adatra és előadáscímre támaszkodva. Vagyis egyenes vonalú történészi feltárással van dolgunk.

Ezek szerint alapvetően három korszaka van a Napsugárnak. Vizsnyiczai Jánosné, az MNDSz békéscsabai szervezetének elnöke Gellért Erzsébetet bízza meg, hogy alakítson bábcsoportot. Így jön létre 1949-ben a Mesevilág Bábegyüttes amatőr szakkörként, amelynek 1954-től Napsugár Bábegyüttes a neve. A csoport tagjai munkaidő után vesznek benne részt, maguk készítik a bábokat, kellékeket, díszleteket. 1952-től a Postás Szakszervezet, majd a Közalkalmazottak Szakszervezete, a KPVDSZ (Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete) veszi át a csoportot, évi pár ezer forintot kapnak nyersanyagra és felszerelésre. A havi egy békéscsabai előadás mellett vidéken is játszanak; a Tücsök Bábszakkör lesz az utánpótlás forrása.

1961-ben Gellért Erzsébet – „Erzsi néni” – férjhez megy, és elhagyja Békéscsabát, átadja a művészeti vezetést Lenkefi Konrádnak, aki akkor 26 éves és népművelő, és már 1952 óta tagja a bábegyüttesnek. Lenkefi Konrád társulati tagságát majd vezető szerepét a tanulmány többszörösen hangsúlyozza, csomópontszervező erőt tulajdonít neki. Az együttes fesztiválokra jár itthon és külföldön, szervezi is ezeket, helyben, Békéscsabán és vidéken rendszeresen előadásai vannak. A hetvenes évektől kétévente állnak elő újabb bemutatóval. Gázsit továbbra sem kapnak, szűk keret van a külföldi vendégjátékokra. A kinti tartózkodás költségeit, bár mindig kevesebb tagra, mint az egész együttes, a fenntartó állja. Az amatőr társulat egyes tagjai akár 30–40 évig is hűségesek a csapathoz.

1995. április 25-én elhunyt Lenkefi Konrád. Az operatív munkát Lenkefi Konrádné és Balogh Zsuzsanna vállalja. Továbbra is játszanak Békéscsabán, vidéken, Budapesten, de új bemutatót egy ideig nem tartanak. 1996 decemberétől 1999 nyarának végéig Czipott Gábor vezeti az együttest, ekkor két új bemutatót tartanak. 1999 őszétől Nemesné Nagy Éva fogja össze a társulatot. Hétvégi városi és vidéki előadások tartását, utánpótlás-nevelést és az együttes életben tartását tekinti feladatának. 2003 őszén veszi át az együttes vezetését az akkor szintén 26 éves Lenkefi Zoltán, Lenkefi Konrád fia. A 2005 óta Napsugár Bábszínház néven működő együttes hivatásos bábtársulattá válik. Azóta évenként 3–6 premiert tartanak immár állandó játszóhelyükön.

A könyv apropója a kerek évforduló, a hét megélt évtized, a módszer színház(báb)történeti tanulmány, amit a végjegyzék bőséges forrásanyaga is bizonyít. A kötet a 70 év teljes repertoárját felsorolja a mellékletben. A könyvet kezébe vevő teljes képet kaphat a bábszínház történetéről, a tagok számára nehézségekkel teli, de lelkesítő amatőr létről, és azt is megtudja, milyen magas szintű művészi alkotás lehet egy bábszínházi előadás megteremtése.

Jászay Tamás: Napsugártól Napsugárig. Történetek a hetvenéves békéscsabai bábjátszásról. Békéscsabai Napsugár Bábszínház, Lenkefi Zoltán, 2019.