Magyarországon elsősorban gyerekkönyv-illusztrációkban gondolkodnak az alkotók és a kiadók is, mert az a meggyőződés, hogy a nagyobb gyerekeknek és a felnőtteknek szóló könyvekben már nincs szükség illusztrációra. Azonban sok példa bizonyítja világszerte, hogy a művészi igénnyel kialakított illusztrált könyv egy önálló művészeti ág. Abszolút innovatív, újszerű képeket készíthetnek az alkotók akár egyes klasszikus művekhez is, mint például Homérosz vagy Shakespeare alkotásai. Az Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál által tavasszal meghirdetett pályázat célja a fiatal tehetségek felfedezése, valamint találkozási lehetőség teremtése volt az illusztrátorok és kiadók számára. A fesztivál további célkitűzése az illusztrációs műfaj gazdagságának bemutatása, a sokféle stílus és kifejezési forma szemléltetése a kiállított alkotások segítségével.

Az elbírálás folyamatában többlépcsős zsűrizésre volt szükség, ugyanis a felhívásra 2600 pályamű érkezett. Az első körben egy tizenöt tagú előzsűri online pontozta a munkákat, amiből létrejött egy sorrend, amit a kurátorok megnéztek, majd kitalálták a katalógus összetételét, illetve azt, hogy kitől mennyi munkát állítanak ki. Október 10-én megtekintette az alkotásokat az elismert illusztrátorokból álló zsűri, melynek elnöke Serge Bloch, francia illusztrátor volt, és felállítottak egy shortlistet, melyből aztán kialakult a végső sorrend. A értékelés során az egyedüli szempont az volt, hogy az illusztrációk magas művészi színvonalúak legyenek. A zsűrinek semmilyen meghatározott stílust nem állt szándékában képviselni, előtérbe helyezni. Hitvallásuk, hogy a legkülönfélébb kifejezési formáknak párhuzamosan kell érvényesnek lenniük, ebből adódóan romantikus, figurális, hagyományos, expresszív, valamint absztrakt stílusban készült műalkotást egyaránt láthatunk a kiállításon. A zsűri tagjainak meggyőződése, hogy akkor jó egy verseny, ha bátor, újszerű, izgalmas alkotásokat,  és az ismerteken túl kevésbé ismert vagy ismeretlen alkotókat is bemutathatnak a kiállításon.

A fesztivál kurátorai elégedettek az eredménnyel. Úgy gondolják, helyesen cselekedtek, amikor úgy döntöttek, megvalósítják a másfél évvel ezelőtt megálmodott tervüket. Fontosnak tartják, hogy különféle nemzedékek képviselhették magukat, ennélfogva az alkotók között egyaránt akadnak ismert illusztrátorok, az ezredforduló óta színre lépett nagy generáció tagjai, valamint nagyon fiatal tehetségek is. Alapvetően bárki bármivel nevezhetett, a pályázaton való részvételt a szervezők nem kötötték iskolai végzettséghez, sem ahhoz, hogy a pályázónak legyen korábban megjelent illusztrációja, tehát tervekkel és kiadott illusztrációkkal egyaránt lehetett pályázni. Szívből remélik, hogy a kiállított munkákat később viszontláthatják könyvekben is. 

A kiállítás esszenciája a változatosság. Nagyon sokféle stílus létezik a gyermekkönyv-illusztrációra leszűkítve is, a lényeg, hogy minden kifejezési formának van létjogosultsága. Ennek szemléltetésére szolgál az alábbi kis gyűjtemény, mely a kiállításnak csupán töredékét mutatja be.

A fiction kategória fődíjasa, Grela Alexandra nagyon sokféle stílusban dolgozik. Ám mai illusztrátorok többségétől eltérően ő nem számítógépen hozza létre a műveit, hanem mindent megfest. A zsűrit megnyerte sokrétűsége, technikai professzionalizmusa.

A nyertes pályázati munkája Franck Pavloff: Barna Hajnal című könyvéhez készült, amely a diktatúráról szól gyermekeknek.

Grela Alexandra könyvillusztrációja Várszegi Adél: Gibbon és Makákó című kötetében jelent meg. Az alkotás a 60-as évekbe kalauzolja az olvasókat, „hippiszerűen” színes.

Ferth Tímea Bojti Anna: Éjszaka az állatkertben című gyermekregényét illusztrálta. Munkájában a filmes látásmód érvényesül, különböző filmes kivágások szerepelnek az egyes illusztrációkon, melyek monokróm technikával készültek.

Békés Rozi a magyar gyermek- könyvillusztráció klasszikus alakja, aki a Hans Christian Andersen: Vadhattyúk című meséjét illusztrálta egyszerű technikával, tollal megrajzolva. A rajzsorozat a századfordulós szecessziós stílust idézi.

Radványi Marianna szintén egy Andersen mesét, A fülemülét dolgozta fel rendhagyó stílusban, jelezve, hogy a gyermekek ízlése sokkal változatosabb annál, mint amit a szülők feltételeznek. Sokkal nyitottabbak az újszerű kép megoldásokra.

Kádár Anna: Titkos átjáró című szövegét illusztrálta Fatér Anna, nagyon színesen, bájosan, mégis lazán, a karikatúrákra emlékeztető stílussal.

Hanga Réka, Év Gyermekkönyv-díjas alkotó a Dalmorka és hobbivarázsló című mesegyűjtemény egyik részletét illusztrálta. A legapróbb részletekig kidolgozott, tollal megrajzolt, megfestett, majd ceruzával belerajzolt, sokrétű alkotási mód jellemzi.

A kiállítás 2019. október 16. és 30. között tekinthető meg. Ajánlott kicsiknek és nagyoknak egyaránt, akik szeretnének egy feltörekvő, önálló művészeti ággal megismerkedni, s belecsöppenni egy különleges birodalomba, ahol az emberi fantáziának csupán a képzelet szabhat határt.

Képek forrása: Révész Emese, Budapesti Illusztrációs Fesztivál kurátora