Az izgalmat a tavaly megjelent nagy sikerű női változat társkötetének, a Szederkényi Olga által szerkesztett férfi hősök utóéletét feldolgozó novelláskötet váltotta ki. A társkötet mintájára 13+1 kortárs férfi szerzőt kért fel a szerkesztő arra a feladatra, hogy szabad asszociációk mentén álmodjanak meg egy új befejezést, közeget vagy koncepciót az általunk jól ismert férfi mesehősöknek. Mindennek az eredménye a Cser kiadó gondozásában egy 14 szerteágazó novellából álló és különleges hősöket felsorakoztató könyv, melyet Czinki Ferenc, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Fehér Béla, Garaczi László, Gerlóczy Márton, Hartay Csaba, Háy János, Horváth Viktor, Kerékgyártó István, Maros András, Totth Benedek, Vámos Miklós és Zoltán Gábor neve fémjelez.

Szederkényi Olga beszélgetett a szerzőgárda négy tagjával, a Kuka utóéletét megálmodó Garaczi Lászlóval, Zoltán Gáborral Sárkányülő lovag szerepéről és asszociációiról, Totth Benedekkel a Hófehérke Vadászának történetéről, és Maros Andrással a Hókuszpók-novellájáról. A beszélgetés olyan könnyed kérdésekkel indult, mint hogy „Ki melyik mesehős utóéletén gondolkodott már el?” vagy hogy „Érdemes, vagy szabad-e hozzányúlni ezekhez a szilárd tradíciók közé ékelt történetekhez?”

Ezután a beszélgetés, bár továbbra is önfeledt hangulatban, de jóval komolyabb és égetőbb társadalmi kérdésekkel folytatódott. Szederkényi témafelvetéseivel erőteljesen a különböző nemi-társadalmi szerepek és problémák irányába vezette a beszélgetést, felfedve azt a szerkesztői szándékot, amely dialógusos formában a női perspektívával szemben a férfi szemszögű gondolkodás reprezentálójaként implikálja a kötetet. A szerkesztő kérdései alapján az alapkoncepció szerint A férfiváltozat ellenpólust nyújt a tavalyi nőinek, a kettő együtt pedig kiad egy koherens képet a nemek gondolkodásáról, az őket foglalkoztató aktuális problémákról és kérdésekről. Ezzel szemben a jelenlévő négy szerző közül mindegyik elutasította azt az interpretációt, miszerint a novellákban a férfiak életében felmerülő problémák lenyomata rajzolódna ki, ehelyett úgy gondolták, hogy ezek nemtől függetlenül mindenki számára fontos kérdések. Emellett Zoltán Gábor azt is szükségesnek látta kiemelni, hogy a kötetben szereplő novellák, bár felnőtteknek szólnak, összességében mégiscsak mesék, így érdemes őket úgy is kezelni.

A szerzők válaszai tehát a szerkesztői attitűddel szemben azt éreztették, hogy A férfiváltozat ösztönösen és direkt módon is ki-kitekint az alapkoncepció szerinti társkötet szerepből. Így felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e egy mesei alapokon nyugvó irodalmi művet társadalmi és pszichikai útmutatóként kezelni, vagy mindez fikció, és szabad asszociációk által vezetett szövegösszes, amely bár rámutat társadalmi jelenségekre és elmozdulásokra, de nem ebben merül ki a lényege.

Fotó: Margó Fesztivál