A kiállítást Ruff Orsolya nyitotta meg, s a beszédével bevezetett bennünket a mese világába: „Jean-Claude Mourlevat kötetének címszereplője útra kel. Ez idáig klasszikus mesei toposz, csakhogy ő a mesebeli szabólegényekkel meg legkisebb királyfikkal ellentétben nem azért vág neki a világnak, hogy szerencsét próbáljon. Jakabak szerelmi bánatában fut világgá.”

A főszereplő kecskebak útja dalokkal és kalandokkal teli, s időközben egy örökké alvó kis pele és egy amnéziás áldoktor személyében új barátokra is szert tesz. Ők ketten segítenek elviselhetőbbé tenni a vállát nyomó szomorúság terhét. Az út során újabb és újabb problémákba ütköznek, de együtt minden nehézséget megoldanak, s Jakabak mellettük igazán otthon érezheti magát; sebei gyógyulnak, egyre vidámabb lesz. A mese egyébként tele van jó humorral megírt részekkel, mint például a gyalázkodó verseny, amin Jakabak részt vesz, hogy levezesse a benne maradt frusztrációt.

Orsolya dicsérte Jean-Claude Mourlevat öntörvényűségét – azt hogy nem igazán ügyel arra, hogy egy írónak mit illik és mit nem illik beleírni egy fiataloknak szóló könyvbe. Ehhez az öntörvényűséghez, lázadó, balladisztikus történethez Rofusz Kinga illusztrációi szerinte sokkal jobban passzolnak, mint az eredeti, kicsit bohókásabb, kisebb gyerekekre kalibrált francia rajzok.

„Egyértelmű, hogy Rofusz Kinga érti és érzi azt az ellentmondásosságot, amely Mourlevat hőseit feszíti. Képei egyszerre pimaszak, humorosak és melankolikusak.”

A megnyitó további része is családias, baráti hangulatban telt, mosolygó arcokkal, csillogó szemekkel, gyerekekkel, és egy néha-néha közbecsicsergő kis zebrapinttyel. A könyvből Bognár Gyöngyvér színésznő olvasott fel egy részletet, amelyben a címszereplő találkozik az áldoktorral, aki természetesen mindent gyógyít. Jakabaknak később elárulja a csodaszer receptjét: víz, egy kanál méz és egy-két csepp pálinka. A könyv elgondolkodtat és megnevettet, és külön izgalmas, hogy a mese végre nem arról a "királyfiról" szól, aki elnyerte a királykisasszony kezét, hanem az őt megelőző királyfiról, akinek nem sikerült elnyernie ezt a dicsőséget, de ettől még ugyanúgy megtalálja a helyét a világban.

A képeket a cikk szerzője készítette.