Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.

Az Év Gyermekkönyve 2007. díjazottai

Az Év Gyermekkönyve próza kategóriában Czigány Zoltán: Csoda és Kósza című könyve lett. Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élik napjaikat, de életük egyáltalán nem mondható mindennapinak: a fehér és fekete ló barátságának alapja, hogy Kósza időről időre valami őrültséget eszel ki, Csoda pedig mentené, ami menthető, s hol valóban szükség lesz a segítségére, hol utóbb derül ki, hogy Kósza kósza ötleteinek nem is lehet rossz végük. A kötetet Békés Pál, az IBBY Hungary elnöke laudálta.

(Pozsonyi Pagony, 2007. 104 oldal, Baranyai András illusztrációival)

Az Év Gyermekkönyve líra kategóriában Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén című kötete lett. A költő Hajnali csillag peremén című gyerekvers-gyűjteménye a kilencedik gyerekeknek szóló könyve - de az első, amely Budapesten jelent meg, és az egyetlen, amely három évtized verseiből válogat, miközben új verseket is tartalmaz. A kötetet Tamás Zsuzsa irodalmár méltatta.

(Magvető Kiadó, 2007. 144 oldal, Takács Mari illusztrációival)

Díjazott továbbá Takács Mari, ugyancsak a Hajnali csillag peremén című kötet miatt, de ennek illusztrációiért. Takács Mari munkáit Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke méltatta.

Varga Katalin egész életművéért részesült díjban. "Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…" - vallja önmagáról Varga Katalin (1928-), számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője.

S valóban, irodalmi pályája költőként indult. Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Később A második ég (1963), Az égő csipkefa (1966), A szavak számüzetése (1969) című verseskötetei mellett 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa Mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak. Az írónőt 1976-ban József Attila-díjjal, 1983-ban Ifjúsági Díjjal jutalmazták szépirodalmi munkásságáért. Munkásságát Komáromi Gabriella gyerekirodalom-kutató méltatta.

Idén egy ismeretterjesztő mű is díjban részesült: A jogerő legyen veled! című hiánypótló munka, amely Schenk Borbála szerkesztésében a Dialóg Campus Kiadónál jelent meg. A kötetet Cs. Tóth János, a Móra Kiadó vezérigazgatója méltatta.