A mikrokiadóból kiskiadóvá vált Prae hat újdonsággal büszkélkedhet, és figyelemre méltó, hogy milyen széles spektrumot képviselnek az újonnan kiadott művek a témák, a stílusok, a műnemek, és a megközelítések szempontjából. A beszélgetések folyamán ennélfogva más és más írói módszerek, technikák, élményforrások, célok, motivációk és attitűdök jelentek meg, így a hallgatóságnak lehetősége volt az alkotói munka különböző aspektusaival találkozni a szakirodalomtól a szépirodalmon át a szórakoztató irodalomig, illetve a történelmi ihletésű regényektől az irodalom határterületein át a tudományos esszékig.

Kiváló példa volt erre a sokoldalúságra Andrónyi Gabriella angol nyelvű szakácskönyve, amely a My Hungarian Cookbook címet viseli, és amelyről Balogh Endrével, a kiadóvezetővel beszélgetett a szerző. Az alkotás egy érdekes színfolt a kiadó idei könyvei között, és a maga nemében mindenképpen egyedinek és kreatívnak tekinthető, hiszen írója megosztotta a közönséggel: idegenvezetőként azzal szembesült, hogy a magyar gasztronómiára kevesebb külföldi figyelem irányul, műve pedig ily módon hiánypótlónak számít a könyvpiacon. Az illusztrációkkal és autentikus receptekkel teli kötet alapvetően a szuvenírboltokban és turisztikai központokban lesz elérhető, célközönségét pedig várhatóan a hazánkba látogató turisták jelentik majd.

A második beszélgetés, amelyben Palkó Gábor és L. Varga Péter irodalomtudósok működtek közre, az „örök véget és örök kezdetet” című válogatott tanulmányokból álló kötethez kapcsolódott. A könyv, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Prae Kiadó együttműködésének gyümölcse, Szabó Lőrinc munkásságát igyekszik komplex és átfogó módon feldolgozni, amelyben ugyanúgy szerephez jutnak az életrajzi tényezők, így az író emberi kapcsolatai, karrierútja, betegsége, szerelmi viszonyai, amíg a szépirodalmi tevékenységen túl a kötet kitér a művész közéleti írásaira, műfordítói tevékenységére, valamint levelezéseire is, ezáltal pedig minél teljesebb portrét kíván nyújtani az alkotóról, és tulajdonképpen egész életművét foglalja össze.

A biopoétika mellett a kultúratudományi, filológiai, politikai és ideológiai elemzési szempontok is kulcsszerepet játszanak a kötet tanulmányaiban, és nemcsak hagyományos akadémiai szövegeket, hanem számos innovatív és rendhagyó írást is tartalmaz a válogatás, aminek anyaga egy, a költő halálának 60. évforduló alkalmából szervezett konferenciára épül. Az előadók arra is kitértek, hogy újításai ellenére irodalomtudományi tradíciókat folytat a könyv, hiszen a 90-es években útjára indult már egy kezdeményezés, amely a 20. század nagy klasszikusainak újraértelmezését tűzte ki célul, így a kötet hűen kapcsolódik ahhoz a mozgalomhoz is, amelynek keretei között többek között Ottlikkal, Weöres Sándorral, Jékelyvel, Szilágyi Domokossal, Örkénnyel, Szép Ernővel és Nemes Nagy Ágnessel is foglalkoztak már korábban.

A következő bemutató merőben más vonalat jelenített meg, P. Horváth Tamás műve ugyanis, A Zsolnay – Egy dinasztia eredete valódi időutazásra invitálja az olvasókat a századforduló és a szecesszió világába, miközben a regényben a hiteles életrajzi adatok keverednek a fiktív elemekkel, a történelmi tények a nosztalgiával és a lokálpatriotizmussal, ily módon a korabeli Pécs varázslatos hangulata keríti hatalmába a befogadót. A kötet a Tündérvárossal kezdődő trilógia záródarabja, a szerző elmondása alapján pedig az volt a cél, hogy a világhírűvé vált porcelángyár megalapítói, akik egyben a magyar polgárosodásnak is fontos vezéralakjai, végre egy méltó családregényhez jussanak, és ne egy szigorúan szakmai jellegű tanulmány útján ismertessék meg a történetet az olvasóval, hanem egy színes, könnyed, lüktető és szerethető miliőt hozzanak létre a számára.

A szerzővel Pintér Tibor zeneesztéta beszélgetett (róla a kiadóvezetőtől megtudhatta a közönség, hogy ősszel jelenik meg egy történelmi krimije a Prae-nél). Arról is szó esett, milyen alapos kutatómunka és forrásgyűjtés előzte meg a regényírást, hol van a határ fikció és nem-fikció között, hogyan lehet egy-egy karaktert vagy életutat izgalmasabbá tenni, milyen szerepez jutnak a mellékszálak és az epizódok a műben, és milyen módon konstruálta meg az alkotó a könyv magával ragadó atmoszféráját. A regényen túl kitértek az előadók helytörténeti érdekességekre, továbbá bepillantást nyert a közönség a keramika, illetve a szerző eredeti foglalkozása révén a korabeli gasztronómia néhány műhelytitkába, miközben a művészpolgár fogalmáról és irodalomtörténeti jelentőségéről is szó esett.       

A kiadó már korábban is adott ki krimit - ezt a tendenciát folytatja Cserháti Éva kötete, A sellő titka, mely Molnár T. Eszter Szabadesés, valamint Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című műveinek sorába illeszkedik, és ezzel a kötettel már hivatalosan is létrejött a KRIMI MA elnevezésű könyvsorozat. Mészöly Ágnes beszélgetett a szerzővel, és azt is megtudhatták az érdeklődők, milyen nehézségekkel jár egy bűnügyi történet felépítése, azaz a vele járó „mérnöki munka”, majd azt is, hogy egy krimi megírása során milyen alkotói típusokról, motívumokról, inspirációkról, vagy éppen üzenetekről beszélhetünk.

A történet, amely a magyarországi görög kisebbséget helyezi a középpontba és azt egy menekült család viszontagságain keresztül ábrázolja, mindenek előtt a generációk, a társadalmi nemek, az osztályok, az etnicitások közötti különbségeket emeli ki, de emellett a múlthoz, így például az államszocializmushoz való viszonyt is fontosnak tartja bemutatni. Eközben a szociológia, a társadalomkritika, valamint a társadalmi jelenségekre, eseményekre való reflexió is lényeges részei a mű paradigmájának, ami jellemzően cselekményközpontú, és sok szempontból szakít a magyar regényírás korábbi hagyományaival, amíg a különböző társadalmi rétegek és csoportok mentalitásának és hétköznapjainak megjelenítése révén egy fiktív bűnügyi monográfiaként is értelmezhető.

A program végéhez közeledve a líra is terítékre került Lesi Zoltán költő és Molnár T. Eszter jóvoltából, ami ismételten a kiadó könyveinek gazdagságát és műfaji diverzitását támasztotta alá. A szerző Magasugrás című kötetéből olvasott fel néhány részletet, ami az egész beszélgetést szépirodalmi keretbe ágyazta, majd Molnár T. megjegyezte, hogy a kötet interpretálható verses regényként is, mivel a visszatérő elemeknek hála egy összefüggő történetet vázolnak fel az egyes szemelvények.

Eközben maga a szerző dokumentarista líraként definiálta munkásságát, amelyre a hírolvasás, az újságírás, illetve a naplóírás voltak döntő hatással, amíg téma szempontjából a sport, az identitás, a másság, a kirekesztés, az etnikai vagy szexuális kisebbségekhez való tartozás határozza meg a kötetet, ami olyan kérdéseket boncolgat, mint az, hogy milyen lehetett a náci Németországban zsidónak, az Egyesült Államokban lengyel bevándorlónak, vagy egy konzervatív társadalomban transzneműnek lenni.

A rendezvény végén egy igazi különlegességet ismerhetett meg a közönség, ami nem volt más, mint A poszthumanizmus változatai című filozófiai monográfia, amely Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió közös munkája, és amellyel kapcsolatban L. Varga Péter, a kötet szerkesztője kérdezte a szerzőket. Az ideológia elmondásuk szerint alapvetően nem új keletű, hiszen a korábbi évtizedekben külföldön kikristályosodott már a maga irodalma - a jelenlegi kötet legnagyobb érdeme, hogy az alkotók célja ennek a heterogén gondolkodásmódnak az átültetése, meghonosítása a magyar diskurzusban. A címmel kapcsolatban kitért arra is a beszélgetés, hogy párhuzamosan több különböző irányzat létezik a poszthumanizmuson belül, és nem beszélhetünk pusztán egyetlen meghatározó trendről, hiszen egyes iskolák például az ember eltűnéséről, mások pedig annak evolúciójáról beszélnek.

Közös azonban az írók véleménye szerint ezekben az eszmerendszerekben, hogy amíg a reneszánsz idején kibontakozó humanizmus az embert állította a középpontba, napjaink tudományos fejlődése révén világossá vált, hogy ki kell mozdítani az embert  a központi szerepből, hogy újraértelmezhessük a létezést és a világegyetemet .Emellett igen intenzíven megjelenik a kötet tanulmányaiban az ökoszisztéma fontossága (klímaváltozás), a popkultúra és a poszthumanizmusok kapcsolata (sci-fi) , a filozófiatörténeti előzmények (Nietzsche, Heidegger), valamint az interdiszciplináris felfogás (film, kultúratudomány, genetika, szociológia) is a szerzők meglátása szerint. A könyvben szereplő, helyenként provokatív, ugyanakkor alapos és szerteágazó témájú, lexikális információkban is bővelkedő munkák mellett megemlítették az előadók azokat a főbb kollektív traumákat is, amelyek mérföldkövet jelentettek az emberi gondolkodásban, így Kopernikusz, Darwin, és Freud tanairól is szó esett. 

Amellett, hogy személyes, kötetlen, ugyanakkor kellően szakmai szintű és mélységű beszélgetések hangzottak el, az est nagy pozitívuma, hogy a Prae Kiadó legfrissebb könyvei egy reprezentatív kivonatot is jelentenek egyben a kortárs magyar irodalmon belül, mivel mind a tematika, mind a kivitelezés, mind az egyéni írói hangok megtalálása terén gazdag és sokrétű kínálatról adtak számot a szervezők. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Bach Máté