Magyar hangszerelésről beszélni a szövegek esetében annyiban jogos, hogy magyar nyelven, de a jávai mesék atmoszféráját, cselekményét és szereplőit híven őrizve szólalnak meg A sziklavirág meséi. Ám a könyvbemutató hangulatát eredeti indonéz - gamelán - zene tette páratlanná, amelynek külön érdekessége volt, hogy a festőként, illusztrátorként, meseíróként-fordítóként már bizonyított Kiss Márta két hangszeren is játszott.

Amint az a Naphegy kiadó irodalmi vezetőjével, Szigethy Katalinnal folytatott beszélgetésből kiderült, Kiss Márta az indonéz kormány Dharmasiwa programjának zenei ösztöndíjával hosszabb időt töltött Jáva szigetén, ekkor vált a jávai kultúra ismerőjévé, szerelmesévé.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakán végzett művészt saját elmondása alapján elsősorban a színek vonzották: hallott a sosem látott trópusi színek szépségéről, és maga is szeretett volna részesülni mondjuk egy trópusi naplemente varázslatában. Mikor az álom megvalósult, először a különleges jávai bábok felé fordult a figyelme, hamar rájött azonban, a meseillusztrálás feladata mindig is vonzotta.

Az illusztrációk készítéséhez azonban értelemszerűen meg kellett ismernie, össze kellett gyűjtenie az illusztrálandó meséket. Megtanult indonézül, és egy idős barátja meséit kezdte el gyűjteni, majd a mesék írott formáit kereste: könyvtárakba járt, kutatómunkát végzett, és végül kiválogatta azokat a meséket, amelyeket a magyar olvasóközönséggel meg kívánt ismertetni.

Cselekményét tekintve több olyan vonatkozású mese is akad, amely nem idegen az európai gondolkodástól, azonban az illusztrációk készítése olyan alapvető kérdéseket vetett fel, mint hogy vajon miben jártak régen az emberek? Milyen házban laktak? Milyen cipőt hordtak? Az autentikus ábrázolás érdekében Kiss Márta ezekben a kérdésekben is alapos kutatásokat végzett, többek közt templomok domborművein kereste a választ. Munkájának eredményeképp sikerült híven tolmácsolni az európai képi kultúrától távoli, egyedi vizuális világot is.

A jávaiak meglepetéssel vegyes örömmel fogadták Kiss Márta munkáit: szinte hinni sem akarták, hogy egy fehér ember alkotásairól van szó.

A könyvbemutatóra a Gyereksarokba sereglő közönség egy része - természetesen nem a felnőttek - azonban szemrebbenés nélkül vették tudomásul, hogy egy európai lány, aki ráadásul gyönyörűen fest és mesét is ír, együttesével gamelán zenével szórakoztatja őket. Önfeledten adták át magukat a különös ritmusban hömpölygő zenének, és gyúrták-gyömöszölték a hatalmas babzsákokat.


(A kötet illusztrációit és a fotókat a Naphegy Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre.)