A kötet főleg a kamaszokhoz szól, ezért a szerzőktől elsősorban azt kérdezte Csapody Kinga, a kiadó főszerkesztője, hogy ők kamaszként mennyit hazudtak. Nyáry Luca bevallotta, hogy már kiskorától kezdve színpadias természete van, és azért hazudott, hogy feldobja a sztorijait. A csúsztatásai miatt néha a szüleit is kínos helyzetbe hozta, de párszor ők is jól szórakoztak ezeken. Erdős Zsuzsanna elmesélte, hogy őt a szigorú nagymamája nevelte, és fel sem merült benne, hogy mást is lehet mondani, mint az igazságot. Király Anikó beismerte, hogy ő beszélni sem nagyon szokott, ebből kifolyólag füllenteni is ritkán. Inkább a viccelődés jellemző rá, például egyszer egy lányt azzal ugratott, hogy a falubéli életét kiszínezte a kecskefejés és disznóganajozás képével. Viszont annál többet szeret írni, a novellája is olyan hosszúra sikeredett, hogy a nagy részét ki kellett húzni. A valóságban ki nem állhatta a matek-fizika tanárát, ezért a művében egy lúzerré nyilvánította ezt a szereplőt. Ennek ellenére annyira megszerette a karaktert, hogy szinte egy egész regényt sikerült róla írni. Kalapos Éva Veronika tinédzserkorának egyetlen hazugságát írta meg a novellájában, miszerint írt egy szerelmes levelet egy fiúnak, de csak annyit írt alá, hogy K. Éva, de volt még egy ilyen nevű lány. A srác ide-oda járkált kettejük között, de mindketten azt mondták, hogy nem a levelet nem ők írták.

Mészöly Ágnes pedig hantázni szeretett nagyon, egyszer az óvodai állatkert-látogatás után azt mesélte szüleinek, hogy a Sárközy Pisti beesett a vízilóhoz, aki megette Pistikét. Ezt olyan jól előadta, hogy másnap a szülei rémüldözve kérdezgették a mit sem sejtő Sárközyéket az esetről. A kötetben egy másik történetét írta meg, amelyben a volt osztálytársai beleegyezésével még a neveket is megtarthatta, csak a főszereplőét változtatta meg. Továbbá elárulta, hogy a korábbi tematikus antológiában, a Szakítósban megjelent novellájából film készül, amit nyáron forgatnak majd. Horányi Hanna Zelma egy romantikus hazugság történetét írta meg, ami egy elvarázsolt lány öncélú alakoskodásáról szól. Felmerült, hogy komolyabb hangon szólt az eddigiekhez, erre azt felelte, hogy ez tudatos, mivel szeretné elhatárolni magát a csacsogástól. Bencze Blanka novellája kilóg a sorból, mivel nem saját tapasztalatai alapján írt, hanem egy olyan disztópikus jövőt képzelt el, amelyben a hazugságot az iskolában tanítják. A mai közösségi médiából indult ki, ahol a legtöbben sokkal boldogabbnak mutatják magukat, mint amilyenek valójában. A kötetben megjelent még Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Karafiáth Orsolya, Dragomán György, Háy János és Jászberényi Sándor novellája is.

Ezután Kertész Edina kihirdette a kötethez kapcsolódó Légy te is hazudós! elnevezésű novellapályázat győzteseit, amit egy öttagú diákzsűrivel értékeltek. A pályázatra nyolcvan mű érkezett, amiből tizenhatot megjelentettek e-könyv formátumban. A diákokat Simon Szonja képviselte, aki három novellát emelt ki. Az első Bálint Nóráé, aki egy Balatonra történő elszabadulásról írt. A második P. Molnár Petra tollából származott, ami egy könyvmoly lány érzelmeiről és levelezéséről szól. A harmadik Balázs Liliána novellája volt, amiben az önbántalmazás jelenik meg meglepő mélységgel. A további nyertesek: Molnár Dóra, Gerencsér Rebeka, Király Csenge, Kovulák Helga Noémi, Nagy Anna, Szódaréti Csilla, Tarnoczki Zsóka, Tengler Johanna, Török Réka, Váradi Lili, Lovas Krisztián, László Zsolt, Bálint Norbert Farkas.

Fotó: Bach Máté