építészet
2008. 04. 24.
Szeles üzlet
Épül a világ legnagyobb szélerőműve
Fogy az olaj, pedig egyre több energiára van szükségünk, lehetőleg anélkül, hogy saját környezetüket tovább szennyeznénk az energia előállítása során. Mi jöhet még? Napenergia, szélenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály energia, vízenergia, biomassza, hulladékból származó biogáz.
Ezek az EU által elfogadott úgynevezett megújuló energiaforrások. A szél erejének hasznosításában Magyarország jól állt 100 évvel ezelőtt; 600 szélmalom működött, majd a teret hódító villanyáram miatt mind megszűntek. Mára ez a szám céllá vált, a szélmalmok modernebb, hatékonyabb változataiból, az elektromos energiát előállító szélturbinákból.
A világon mindenütt megjelennek a karcsú, fehér, impozáns külsejű szélturbinák, de azt tudni kell, hogy az egész világ szélturbináinak 90 százaléka Európában található.
Újabban viszont úgy tűnik, Észak-Amerika is kedvet kap a szélhez. Egy legendás texasi olajbáró - T. Boone Pickens - környezetvédővé kezd válni. A Reuters híradása szerint azt tervezi, hogy 10 milliárd dollárt költ a Világ legnagyobb szélfarmjára. A valóság azonban az, hogy mindezt nem nagylelkűségből teszi: még több pénzre számít a szélből.
A nyolcvanéves Pickens tervei olyan nagyok, mint a texasi préri, ahol egyébként lovai társaságában egy farmon ő maga is él. Terveivel alapjaiban formálná át a mai amerikaiak energia-felhasználásának módját. Egy előadás keretében a Georgetown Egyetemen a hallgatóknak beszélve Pickens a "tekintélyes", és "nagy" jelzőkkel illette az általa tervezett szélturbinaerdőt. Ő csak tudja mi a nagy, hiszen BP Capital nevű cége 4 milliárd dollárt ér, illetve 2006-ban 1 milliárdos nyeresége volt az árutőzsdén.
A következő hónapokban Pickens cége, a Mesa Power, földeket kezd vásárolni, és 2700 darab szélturbinát rendel meg a gyártóktól. A kiterjedt turbinaerdő teljesítménye felér két atomerőmű teljesítményével: körülbelül 4000 MegaWatt villanyáram előállítására és 1 millió háztartás ellátására lenne képes.
Pickens környezetvédőnek vallja magát, azt mondja, engedett az olyan tiszta energiaforrások hívásának, melyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Ennek ellenére nem csak a Földet akarja megmenteni, szeretné, ha új tervei pénzt is hoznának konyhájára. Saját bevallása szerint a szél nem annyira nyereséges üzlet, mint az olaj, de 25%-os megtérülésre számít: nyerni akar, nem veszíteni.
Amerika energiaválság előtt áll, az elektromos áram felhasználása évente 1,5%-kal emelkedik, az olaj ára elérte a rekordmagasságú, 115 dolláros hordónkénti árat, egyre több államban elutasítják a széntüzelésű erőműveket, miközben a megújuló energiákat felhasználóknak támogatásokat nyújtanak. Mindez azt bizonyítja: fényes jövő áll a megújuló energiák előtt.
Pickens nagy terveit - miszerint szélenergiát, napenergiát és természetes gázokat is hasznosítana - leginkább egy nagy iránytűként lehet elképzelni. Az iránytű nyújtott, észak-déli tengelye Saskatchewantól Texasig terjedne, szélturbinák ezreiből kirakva, melyek így az USA szélenergia-hasznosítás szempontjából leghatékonyabb területeit fednék le. A kelet-nyugati tengely Texastól Kaliforniáig futna, napenergia-hasznosító létesítményekkel, melyek árammal látnák el például a déli városokat.
A fejlesztések három éven belül megkezdődhetnek, és jó néhány évre lesz szükség a befejezéshez. A pénzügyek egyelőre még nem teljesen tisztázottak, az viszont biztos, hogy a földtulajdonosoknak 4,5 ezer dollárt fizetnek turbinánként, s a megtermelt áramból az első években 4, majd a fejlesztést követő nyolc év múlva már 5 százalékot kapnak.
A világon mindenütt megjelennek a karcsú, fehér, impozáns külsejű szélturbinák, de azt tudni kell, hogy az egész világ szélturbináinak 90 százaléka Európában található.
Újabban viszont úgy tűnik, Észak-Amerika is kedvet kap a szélhez. Egy legendás texasi olajbáró - T. Boone Pickens - környezetvédővé kezd válni. A Reuters híradása szerint azt tervezi, hogy 10 milliárd dollárt költ a Világ legnagyobb szélfarmjára. A valóság azonban az, hogy mindezt nem nagylelkűségből teszi: még több pénzre számít a szélből.
A nyolcvanéves Pickens tervei olyan nagyok, mint a texasi préri, ahol egyébként lovai társaságában egy farmon ő maga is él. Terveivel alapjaiban formálná át a mai amerikaiak energia-felhasználásának módját. Egy előadás keretében a Georgetown Egyetemen a hallgatóknak beszélve Pickens a "tekintélyes", és "nagy" jelzőkkel illette az általa tervezett szélturbinaerdőt. Ő csak tudja mi a nagy, hiszen BP Capital nevű cége 4 milliárd dollárt ér, illetve 2006-ban 1 milliárdos nyeresége volt az árutőzsdén.
A következő hónapokban Pickens cége, a Mesa Power, földeket kezd vásárolni, és 2700 darab szélturbinát rendel meg a gyártóktól. A kiterjedt turbinaerdő teljesítménye felér két atomerőmű teljesítményével: körülbelül 4000 MegaWatt villanyáram előállítására és 1 millió háztartás ellátására lenne képes.
Pickens környezetvédőnek vallja magát, azt mondja, engedett az olyan tiszta energiaforrások hívásának, melyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Ennek ellenére nem csak a Földet akarja megmenteni, szeretné, ha új tervei pénzt is hoznának konyhájára. Saját bevallása szerint a szél nem annyira nyereséges üzlet, mint az olaj, de 25%-os megtérülésre számít: nyerni akar, nem veszíteni.
Amerika energiaválság előtt áll, az elektromos áram felhasználása évente 1,5%-kal emelkedik, az olaj ára elérte a rekordmagasságú, 115 dolláros hordónkénti árat, egyre több államban elutasítják a széntüzelésű erőműveket, miközben a megújuló energiákat felhasználóknak támogatásokat nyújtanak. Mindez azt bizonyítja: fényes jövő áll a megújuló energiák előtt.
Pickens nagy terveit - miszerint szélenergiát, napenergiát és természetes gázokat is hasznosítana - leginkább egy nagy iránytűként lehet elképzelni. Az iránytű nyújtott, észak-déli tengelye Saskatchewantól Texasig terjedne, szélturbinák ezreiből kirakva, melyek így az USA szélenergia-hasznosítás szempontjából leghatékonyabb területeit fednék le. A kelet-nyugati tengely Texastól Kaliforniáig futna, napenergia-hasznosító létesítményekkel, melyek árammal látnák el például a déli városokat.
A fejlesztések három éven belül megkezdődhetnek, és jó néhány évre lesz szükség a befejezéshez. A pénzügyek egyelőre még nem teljesen tisztázottak, az viszont biztos, hogy a földtulajdonosoknak 4,5 ezer dollárt fizetnek turbinánként, s a megtermelt áramból az első években 4, majd a fejlesztést követő nyolc év múlva már 5 százalékot kapnak.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon