A fesztivál keddi sajtótájékoztatóján Glázer Tamás, a Millenáris Park ügyvezetője hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés számukra, hogy az épületkomplexum immáron 12. alkalommal ad otthont a magyar könyvkultúra legrangosabb eseményének. Büszkék arra is, hogy megnyitása óta a fesztivál mellett közel 1500 rendezvénynek szolgált helyszínéül, illetve hogy 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott a különleges építészeti kialakításáért.

Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökétől megtudtuk, idén a frissen átadott Nemzeti Táncszínház aulája változik át Gyermek(b)irodalommá, ahol különféle könyvbemutatók, táncos és zenés előadások, kézműves foglalkozások – azaz sok-sok móka és kacagás várja a fesztiválozók apraját. Ezen kívül a galériában helyet kapó képregényműhely érdekelheti még a gyerekeket, ahol betekintést kapnak a képregénykészítés rejtelmeibe. A felnőtteknek szóló előadások a B épületbe koncentrálódnak, de napos idő esetén az előadók és a kiállítók a standjaikkal az udvarra is kimerészkedhetnek. A fesztivál egyébként üzleti és könyvszakmai fórum is egyben, tehát szó lesz a régió könyvpiaci problémáiról, az emberek olvasási szokásairól, illetve az olvasás népszerűsítésének lehetőségeiről. A kerekasztal-beszélgetésekkel, író-olvasó találkozókkal és az előadásokkal párhuzamosan folyik majd a dedikálás. Ha valaki ki szeretné használni az alkalmat, de nincs nála egy könyv sem az adott írótól, nem kell búsulnia, a kötetek ugyanis helyben is megvásárolhatók lesznek.

Természetesen nem lenne fair, ha csak a már jól ismert, befutott írók mutatkoznának be – ezért jött létre az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, amit idén már tizenkilencedik alkalommal rendeznek meg a könyvfesztivál kísérőrendezvényeként. A programegyüttes alkalmával lehetőségünk nyílik megismerni az Európai Unió tagországainak egy-egy fiatal prózaíró tehetségét és kiadott kötetét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aki járt már a könyvfesztiválon, tudja, hogy egy-egy ország minden éven díszvendégként mutatkozik be – idén ezt a szerepet Norvégia tölti be. Ebből az alkalomból nyolc norvég szerző látogat el hozzánk, köztük a fesztivál díszvendégével, Karl Ove Knausgårddal, aki napjaink egyik legizgalmasabb kortárs szerzője. A világhírt hatkötetes önéletrajzi (autofikciós) regényével szerezte meg, melyben kíméletlen őszinteséggel ír a saját életéről. A Harcom sorozatot a Magvető Kiadó jelenteti meg, mondta el Dávid Anna, a kiadó igazgatója. Eddig négy könyvet adtak ki Halál, Szerelem, Játék és Élet címmel, s az utolsó két rész (Álmok és Harcok) fordítása az elkövetkezendő két évben készül el.

A sajtótájékoztatón Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete is jelen volt, aki említést tett arról, hogy az irodalmi életen kívül rengeteg fontos kapcsolódási pont van a két ország között. Ezekre különböző programokkal igyekszenek felhívni a figyelmet, amik közül hármat emelt ki. Idén 250 éve, hogy két magyar tudós, Hell Miksa és Sajnovics János Észak-Norvégiában megfigyelte a Vénusz átvonulását a Napkorong előtt. Az expedíció során észrevették a számi és a magyar nyelvek közti hasonlóságokat, és Sajnovics ezen megfigyelésekre támaszkodva alapozta meg a finnugor nyelvrokonság elméletét. A közönség ezzel kapcsolatban láthat majd egy prezentációt – mondta Berstad, majd a második programponttal folytatta, ami Gregersen Gudbrand norvég építőmester alakját mutatja be. Az ácsmester 1847-ben költözött Magyarországra, és kulcsszerepet játszott többek között a szegedi gát megépítésében. A nagykövet által harmadik kiemelt előadás a norvég-magyar Huld együttes koncertje A titokzatos észak ősi hangjai címmel. Közreműködik Kyrre Franck, Christoffer Skauge Eid és Barát István Zsolt.

A fesztivál fő témájához, a könyvekhez visszatérve: a sajtótájékoztatón további két kiadó, a Kolibri és a HVG könyvek képviseltette magát. Budaházy Árpád, a HVG könyvek kiadóvezetője bemutatta a már mintegy negyven éve működő kiadót. Ők a könyvpiac egy másik szegmensét képviselik az ismeretterjesztő könyvek nyomtatásával. Elhozott néhány kötetet is, amik a könyvfesztiválra jelentek meg menedzsment, üzlet, pszichológia, önismeret és tudomány témában. Elmondta, különböző életrajzokat is kiadnak, ügyelve arra, hogy ezek ne száraz, tankönyvszagúak legyenek. Fontos számukra továbbá, hogy a gyerekeket is megszólítsák, kicsit érdekesebbé, „gyerekbaráttá” tegyék az iskolai tananyagot, illetve hogy olyan izgalmas dolgokat is megtudjanak a világról, az élőlényekről, az emberekről, amikről a tanítási órákon nem esik szó. Külön kiemelte a Mit érzel? című könyvet, ami az érzelmek világába enged betekintést, és elmagyarázza, miért jó sírni, ha az ember bánatos, mit kell tenni, ha valaki zaklat, és hogyan hat szervezetünkre a nevetés.

Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője először arról beszélt, mekkora felelősséggel jár a gyerekkönyvek kiadása, mennyire fontos a minőség és a jól választott tematika – hiszen különböző igényeket kell kiszolgálniuk kisgyermekkortól egészen a tinédzserkor végéig. A kicsiknek szóló kötetekbe rengeteg illusztráció kell, a kezdő olvasó korosztály az egyszerű, könnyen olvasható, ugyanakkor izgalmas és kalandos történeteket szereti, az idősebbekkel pedig már a különböző stílusok egyre színesebb palettáját kell megismertetni.

Fontos, hogy már gyermekkorban kialakuljon az olvasás iránti igény – ezzel kapcsolatban szombaton lesz egy beszélgetés Vajon fog olvasni? címmel, ahol a szülők és tanárok tippeket kaphatnak, hogyan segítsék az olvasni tanuló gyerekeket. S hogy az apróságok se unatkozzanak, a négy nap alatt többször megnyitja kapuit az interaktív mesegyártás Bosnyák Viktória íróval és Dudás Győző grafikussal. Remélhetőleg sok gyerek bekapcsolódik majd – meg persze nemcsak gyerek, és nemcsak a mesegyártásba.

Fotó: Bach Máté