Kemény Gabriella költő, dalszerző és social media manager. Ez utóbbi képességét – na meg igencsak nagy számú Instagram-követőtáborát – ezúttal arra használta, hogy megszervezzen egy független összművészeti eseményt. A Crossover produkció potenciális fellépői – költők, slammerek, zenészek – e-mailes bemutatkozást küldhettek a szerzőnek, aki maga választotta ki közülük az est szereplőit. A kezdeményezés mögé beállt a Teleki borcsalád és a Fujifilm Magyarország Instax is, helyszínként pedig a – jelenleg Simon Márton programszervezésével működő – Wesselényi utcai Négyszoba Galéria.

Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a fentiekkel a beszámoló csak felmondja a kötelezőt, felhívnám a figyelmet arra, hogy általában milyen súlyosan hiányzik a hazai művészeti életből az önmenedzselés képessége. A Kemény Gabriella-jelenség a felépített Instagram-követőbázissal már önmagában üdítő kivételnek számít. Az pedig, hogy az 1996-os születésű (tehát még most is relatíve fiatal) Kemény felhívására nagyjából ugyancsak ebből a korosztályból jelentkeztek a potenciális fellépők, valami olyasmit jelez, hogy mintha ez a korosztály az önmenedzseléshez máshogy állna, mint az azt megelőzők. Talán a közvetlenséget kiváltó, de a Facebooknál még mindig kevésbé térhódító Instagram helyzetének, talán a szervező közvetlenségének köszönhető mindez. Az viszont mindenképpen világos, hogy az itt megjelentek nem félnek élni a lehetőséggel, amelyet Kemény egy közösségi portálon keresztül adott, és ez mindenképpen örömteli. Hiszen ledobja magáról azt az általánosan hangoztatott szociológiai sztereotípiát, hogy a fiatalok milyen sok időt töltenek az internet előtt. Az itt összegyűlt fiatalok az internet előtt töltött időnek legalább egy részét ezúttal arra használták, hogy a személyes kapcsolataikat alakítsák – élőben.

Ennek a felhasználási módnak a szépsége nyilvánult meg abban is, hogy az egyébként csupán este fél 9-ig látogatható Négyszoba Galériában az ott eltöltött mindössze két és fél óra alatt kellemes házibuli-hangulat alakult ki. A galéria ez alkalomból – ahogyan erre egy, az esten szintén részt vevő szakmabeli hívta fel a figyelmemet – képek nélkül tartott nyitva. Helyettük mini-diszkógömbös és csillagsoros hangulatvilágítás dominált, továbbá a meglehetősen spontán hatást keltő fellépői tér a galéria négy szobájából kettőt összekötő kétszárnyú ajtó előtt. Ezt az ajtót végig nyitva hagyták, így nyújtva lehetőséget arra, hogy a hallgatóság tagjai, ha gondolják, akár közvetlenül az aktuális fellépő mellett elhaladva átugorjanak a másik szobába fogyasztani. Az egy hivatalos szünet ellenére (amely a költők és slammerek produkcióit választotta el a zenészekétől) a térben lévő közönség nagyjából folyamatos mozgásban volt, ez viszont egyetlen fellépőt sem zavart.

És ha már fellépők: viszonylag ritka az olyan, több fellépős kulturális esemény, amely érzi a saját határait, és nem nyúlik a kelleténél hosszabbra, ezáltal unalomba fulladva, de a Crossover ezt a csapdát is elkerülte. A hivatalos program szerint mindkét blokkban öt-öt fellépő kapott lehetőséget. Nagy Rita, Borsos Bence, Grajzel Dániel, Bán Boglárka, és Hangay Nikolett szövegvilága közül talán csak utóbbi kettőé hasonlít valamennyire egymásra. Mindannyian erős, határozott hanggal rendelkeznek, amelyek közül a friss slam poetry-bajnok Borsos Bence teljesítménye külön kiemelendő. Még slamben is ritka az a fajta bátor interaktivitás, amit ő képviselt a félelemről szóló szövegével. A szöveges blokkot végigkísérték DAAN, vagyis Babinszky Dániel kellemes chill-beatjei, a blokk végén pedig két spontán fellépő is színpadra állt. A rövid szünetet követő zenei fellépőket –  Szente Katicát, Daniel Bakert, Eckhardt Bálintot, Szabó Tamást és Gócza Gergőt –  részemről mindössze azért kísérte valamivel kevesebb figyelem, mert ekkor már én is több időt töltöttem a fent említett kétszárnyú ajtó másik oldalán. Nem a figyelmem lankadt, csupán a házibuli-hangulat – na meg a jó borok – ragadtak magukkal. Azt, hogy ennek hatására mibe keveredtem, Bokor Krisztián kolléga – ezen a ponton sokkal személyesebb jellegű – tudósítása a kulteren jobban részletezi, úgyhogy ezt illetően meg is hagynám neki a dicsőséget. Arra azért még így is szántam időt, hogy ezúttal én magam szálljak be spontán segítségként az est házigazdája által énekelt Hiperkarma-klasszikus, a Zöldpardon végébe, amely gesztusomon szerencsére senki nem rökönyödött meg.

Úgy néz ki tehát, hogy Kemény Gabriella és a Négyszoba Galéria remekül működött együtt egymással, továbbá azokkal az emberekkel is, akik megfordultak a Crossoveren az este folyamán. Bárcsak ennyire kötetlen hangulattal tudna debütálni bármilyen művészeti programsorozat! A következő alkalom április 27-én lesz, amely csak a zenei fellépőkre helyezi majd a hangsúlyt. Ugyanakkor a regisztrációs helyek már most erősen fogynak, úgyhogy aki szeretne rajta részt venni, ne habozzon!

Crossover Budapest 1# – chillhop, slam, gitár, Budapest, Négyszoba Galéria, 2019. március 30.

Fotók: Karvaly Bence