Noha a mustra a magyar határokon túlra is tekint, és rendre hoz egy izgalmas válogatást a legújabb nemzetközi rövidfilmes alkotásokból, elsődlegesen mégis a hazai pályakezdők bemutatkozásaként tartjuk számon. A külföldön készült darabok kitágítják a látókört, új értelmezési pontokat adnak, olykor eltérő problémákat tárnak fel, ezek pedig érdekes dialógusba kerülnek a magyar versenyzők műveivel. Ennyiben tehát nagyon fontos a nemzetközi perspektíva, a legnagyobb érdeklődést mégis rendre a mieink keltik.

A Toldi mozi idén is szépen megtelt a rövidfilmek iránt elkötelezett, viszonylag szűk, ám annál lelkesebb magyar filmrajongó közönséggel. Fontos látnunk, hogy a rövid forma hazánkban még mindig nem népszerű a széles közönség köreiben. Noha számos történet, gondolat, rögzítésre méltó impresszió kifejezetten a rövid, sűrű, intenzív kisjátékfilmes vagy rövid animációs filmes megvalósítást kívánja, és gyakran egész estés változatban ki is fulladna, mégis nehezen találja meg a nézőit ez a kompakt műfaj. Ezért is kiemelten fontos, hogy legyen néhány jól működő, a legfigyelemreméltóbb alkotásokat összegyűjtő és egyben, koncentráltan prezentáló esemény, fesztivál – Magyarországon ennek élharcosa a Friss Hús. Az elkötelezett csapat idén hetedik alkalommal vágott bele a feladatba, hogy kirostálja és sorba rendezze a fesztivál anyagát intenzív és érvényes képet adva a kurrens rövidfilmes trendekről. 

A hazai programban 29 filmet láthattunk, ezen művek több mint felét a fesztiválon első ízben bemutatkozó rendezők jegyzik. Az egyes blokkok összeállításakor a programszervezők ügyeltek arra, hogy az animációs munkák is ugyanakkora súllyal és egyenlő eloszlásban kerüljenek a műsorba, mint az élőszereplős rövidfilmek. Gyakorlatilag borítékolható volt a Berlinalén bemutatott Lidérc úr elsöprő sikere – Tóth Luca munkájával immár másodszor nyerte el a Friss Húson a legjobb magyar animáció díját. Nem véletlenül: a költői hangulatú, a rendezőtől megszokott szürreális atmoszférába ültetett, érzelmekkel mélyen átszőtt fogalmazásmód egy végtelenül intim történetet mesél el szerelemről, gondoskodásról, szexualitásról egy meglepő, ám sűrűn rétegzett „szereposztásban”. Lidérc úr és gazdája karakterének tükrében mindannyian megtaláljuk saját magunkat, saját legbensőbb kapcsolódásainkat.

Molvay Norbert Jövő szerdán című munkájával érdemelte ki a fesztivál élőszereplős fődíját a hazai alkotások között. A mindössze 13 perces műben rengeteg érzelem bomlik ki, és folyamatosan sűrűsödik a gyomortáji feszültség, miközben univerzális igénnyel megfogalmazott, húsba vágó női problémáról mesél.

Nagy hatású munka volt igén a Szokásjog, melyben Füzes Dániel egy focihuligánt vizsgál bőr alá mászóan közeli kamerájával. (Ön)pusztítás és belső válság, társadalmi kilátástalanság és egy fiatal, eltékozolt élet drámája ez, amely belülről mutatja meg az ultrák „testvériségének” mibenlétét és elemi integrálhatatlanságát. A főszereplő Nagy Márkot egyébként a legjobb férfi színész kategóriában díjazták egészen lecsupaszított, ám iszonyú intenzitással a vásznon átszűrődő jelenlétéért.

Az esszéisztikus, melankolikus hangulatú munkák, mint az Akartam csinálni egy filmet a fájdalomról, A naprendszer legkisebb bolygója, Fel az úton, aztán jobbra és Broken Things szépen illeszkednek a magyar rövidfilmes hagyomány hangulatfestő irányzatába, minden alkalommal egy-egy új szín, új benyomás rögzítésén keresztül bővítik a filmművészeti tradíciót. Emellett sosem múlik az érdeklődés a mikro- és makroközösségek aktuális problémáinak vizsgálata iránt sem, rólunk, a mindennapjainkról, diszfunkcionális családi kapcsolatainkról, avagy szélesebb látószögben a társadalmunkról mesél a zseniális, egysnittes Felülnézet, az illegalitásba és a szexiparba sodródó szegénység Castingja, a finom színészi játékkal és mély érzelmekkel, hitelesen ábrázolt Két csík, a keserédes Hármasban, de akár az Arany-ballada modern újrafogalmazásaként megszülető Rozgonyiné.

Minderre rímeltették rá a szervezők a Családok éve elnevezésű szekciót, melyben a legkülönbözőbb nemzetközi alkotásokat válogatták össze a családi kapcsolatok problematikájának rendezőelve mentén.

Nagy érdeklődés övezte az éjszakai Midnight horrorszekciót és az LMBTQ-tematikába illeszthető filmekből összeállított válogatást is. A fesztivál érdeklődőket koncentráló vonzereje szerencsés módon a mozitermeken kívül is megmaradt, a napközben tartott szakmai programokat is keresték a résztvevők, különösen a Job Market kerekasztal-beszélgetést és a pitchfórumot látogatták sokan – utóbbi a szűk szakmán kívül is sokaknak szolgált értékes tapasztalatokkal. Idén is tartottak kritikaíró workshopot, melynek díjazott munkái a magyar.film.hu-n lesznek olvashatók. A debütfilmek nemzetközi koprodukciós lehetőségeit firtató beszélgetésen leginkább a téma potenciális érdekeltjei, fiatal filmesek, rendezők és producerek vettek részt, a tévésorozatok jövőjéről szóló, Zomborácz Virággal, Varga Attila „Sixx”-szel, Nagypál Orsival és Pusztai Ferenccel folytatott beszélgetésre viszont teljesen megtelt a CEU Október 6. terme. Bizakodásra tehát van okunk: a rövidfilmek izgalmasak, figyelemre méltóak és folyamatosan készülnek. Jövőre érdemes lesz még többünknek ott lenni, hogy ne hagyjuk ki a következő generáció nagy rendezőinek indulását.

Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

2019. március 25–31.

www.frisshusbudapest.com