A Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története című kötet elsősorban kamaszoknak, fiatal felnőtteknek szól, a nők esélyegyenlőségért folytatott 150 éves harcát mutatja be képregényes formában. Molnár Kata a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásáron figyelt fel a kötetre, amely több aspektusból vizsgálja, hogy a nők mely korban miként küzdöttek a jogaikért. A képregénykötetben végigkísérhetjük a szavazati jogokért, a test felett való rendelkezésért, a szabad szerelemért, az oktatásért való jogért, és mindennemű elnyomás, valamint a zaklatás valamennyi formája ellen folytatott küzdelem legfontosabb állomásait.

Arra vonatkozóan, hogy ma Magyarországon mennyire elfogadott, hogy a család mellett vagy helyett egy nőnek legyen karrierje, illetve, hogy a férfiak és a nők fizetése eltérő-e vagy sem, Munk Veronika gyűjtött előzetesen adatokat. Megtudhattuk, hogy globálisan körülbelül 30 százalékkal tér el a férfiak fizetése a nőkhöz képest, Magyarországon ez a szám kisebb, 15 százalék. Réz Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek egyik oka, hogy a társadalmi nemek által determinált szakmák között sok olyan alulfizetett szakma van, amelyeket tipikusan nők végeznek. A család kontra karrier kérdéskörével kapcsolatban pedig sokkal mélyebbre kell leásni, mivel az elsődleges probléma nem az, hogy a karriert építő nőt negatívan ítéltetik meg, hanem hogy a nőknek sokkal több dolgot kell magukra vállalniuk, a gyerekgondozástól kezdve, a háztartás vezetésén át, az idős- és a beteggondozásig. És nemcsak azért viszik ezeket a szerepeket a nők, mert ez a társadalmi elvárás, hanem mert ha ők nem viszik, akkor nem végzi el ezeket senki. Vagyis a nőkre marad sok olyan feladat, amelyek mellett képtelenség teljes értékű karriert építeni, egzisztenciálisan egyenrangúnak lenni, és úgy együttélni egy férfival, hogy közben ne váljanak kiszolgáltatottá. Persze, mindenki ismer olyan nőket, akiknek ez sikerül, de még mindig nagyon kevesen vannak.

Molnár Kata a kötet létrejöttével kapcsolatban elmesélte, hogy a szerző, Marta Breen már több norvég inspiráló nőről írt, például a norvég zenei élet legfontosabb női alakjainak történetét is megírta. Továbbá a Született feminista, és a 60 nő, akiről tudnod kell című könyvei a hazájában bestsellerek lettek. Az F-betűs szó, amely szintén a feminizmusról szól, elnyerte a Norvég Kulturális Minisztérium ifjúsági szakkönyv-díját, idén pedig ugyanezt a díjat megkapta a Nagyszerű nők is! Emellett elnyerte a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásár különdíját is. Az illusztrátor, Jenny Jordahl szintén díjnyertes norvég illusztrátor és képregényrajzoló.

Szederkényi Olga arra kérte beszélgetőtársait, hogy a kötetben szereplő nőalakok közül emeljenek ki egyet, akiknek a története megérintette őket, vagy példaként tekintenek rájuk. Ő maga Olympe de Gouges irodalmárnőt emelte ki, aki a francia forradalom idején a nők jogait igyekezett előtérbe állítani, és megírta a női jogok kiáltványát. Megemlítette még Millicent Fawcett és Emmeline Pankhurst nevét is, akik a választójogért kezdtek el küzdeni Angliában. Előbbi ladylike módon kívánta követni a mozgalmat, utóbbi pedig a drasztikusabb megoldásokhoz nyúló szüfrazsett mozgalmat képviselte. Molnár Kata Malála Júszafzait emelte ki, aki a lányok tanuláshoz való jogáért küzd, és a világon először, nagyon fiatalon, 17 évesen elnyerte a Nobe-békedíjat. Munk Veronika nem választott ki senkit, úgy gondolta, hogy a könyvben megjelenő valamennyi nőalak lenyűgöző dolgokat hajtott végre, de egy eseményre mégiscsak kitért: a 1913-as golfszezon előtt az angol nők egy golfpálya pázsitjába nyírták fűnyíróval, hogy „ha nincs választójogunk, nem golfozhattok”, ami nyilvánvalóan teliltalálat volt, hiszen akkoriban csak a férfiak golfozhattak. Réz Anna Margaret Sangert említette, akit a kötet előtt nem ismert, ő volt az, aki a fogamzásgátlás, születésszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A kötet sorra veszi a feminizmus történetének fontosabb állomásait. Bemutatja a szüfrazsettek mozgalmához köthető kezdeti időszakot, amikor elsősorban a női szavazati jogért harcoltak. A második nagyobb szakasz a 60-as, 70-es évektől számítható, és az Amerikai Egyesült Államokból indult el. A Nők Felszabadítási Mozgalma már olyan kérdésekkel is foglalkozott, mint az abortusz, a nők elleni erőszak, a szexuális önrendelkezés, a családon belüli munkamegosztás illetve az anyák társadalmi helyzete.

Munk Veronika Szederkényi Olga kérdésére elmondta, hogy ma Magyarországon többek között azért érdemes küzdeni a nőknek, hogy nagyobb legyen az esélyegyenlőség a munkaerőpiacon. Továbbá jó lenne abban is előrelépni, akár állami támogatás segítségével, hogy a már említett, hagyományosan női szerepelvárásoknak (háztartás, gyereknevelés, betegek és idősek ápolása) megfelelő feladatok ne csak a nőkre háruljanak. Réz Anna még azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy kiszolgáltatottság ellen is tenni kéne, mert sok nőnek úgy kell leélnie az életét, hogy folyamatosan terhelődnek rájuk a feladatok, és ezzel párhuzamosan egyre távolodnak a lehetőségtől, hogy maguk dönthessenek a saját életükről.

Az elmúlt években észrevehetően megszaporodtak azok a gyerekirodalmi, ifjúsági könyvek, amelyek a sikeres női egyenjogúságot állítják középpontba, egy-egy ismert vagy kevésbé a köztudatban lévő emblematikus nőalak segítségével. A Nagyszerű nők nemcsak a téma aktualitására épít, hanem a képregények felívelő népszerűségét is figyelembe veszi. A képregényes forma azért is kiváló, mert akár egy többéves folyamatot is képes látványosan, lényegretörően szemléltetni néhány képkockában. Az eddig megjelent hasonló tematikájú kötetek, az Esti mesék lázadó lányoknak 1-2., a Magyar mesék lázadó lányoknak, és A lány, aki orvos akart lenni a 9-12 éves korosztályt célozzák meg, míg a Nagyszerű nők a 12-20 évesek számára lehet ideális olvasmány, mert annak ellenére, hogy a könyv képi világa és szövege könnyed stílusban beszéli el az egyes korszakok történéseit, többek között olyan lelkileg megterhelő témák is terítékre kerülnek, mint a testi-lelki bántalmazás, a nemi erőszak, és a kirekesztés. Ahogy a könyvbemutatón Molnár Kata is kiemelte, fontos, hogy lehessen beszélni a könyvben szereplő, olykor nehéz kérdésekről. Ám a téma komolyságát ügyesen ellenpontozza a képkockákon megjelenő humor, például a nők saját keresetének hiányának szimbolizálása többször megjelenik a pénztárcából vagy a zsebből kiszálló molylepkék képében. A már említett témakörökön kívül szóba kerül még a fogamzásgátlás, a szexuális felvilágosítás fontossága, és az is , milyen kezdetleges, drasztikus, és sokszor meglehetősen veszélyes védekezési, és a terhesség megszakítására szolgáló módszerek léteztek. A kötet egyik egyedülálló sajátossága, hogy nagyon őszintén beszél a szexuális forradalomról, illetve a szabad szerelemhez való jogról, és a homoszexualitásról. Míg az egyes történelmi korszakokhoz és a hozzájuk köthető személyek történetéhez a fekete-fehér alapszín mellé mindig egy másik színt társított Jenny Jordhal, addig a Szabad szerelem című fejezet a szivárvány színeiben pompázik, amely a szerelem sokszínűségét, és a melegbüszkeséget szimbolizálja. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a homoszexualitás már az antik világban jelen volt, erre emlékeztet a Szapphóról szóló rész. Továbbá az is bemutatásra kerül, hogy az egyes korszakokban miként akarták elnyomni a homoszexualitást, hogyan akarták „megjavítani” a melegeket, valamint a Pride mozgalom létrejöttéről is olvashatunk.

Aki olvasta már az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv két részét, most képregényes formában tudhat meg újabb érdekes információkat Harriet Tubmanról, Sojourner Truthról, Szapphóról, Malála Júszafzairól, valamint a női miniszterelnökökről szóló részben itt is megjelenik Margaret Thatcher és Angela Merkel. De nemcsak ismert vagy méltatlanul elfeledett nőkkel találkozhatunk a kötetben, hanem az átlagos, arc nélküli nőkkel is, akik a kitartásukkal vívtak ki olyan alapvető jogokat, mint a tanuláshoz vagy a szavazáshoz való jog, amely a legtöbb európai nő számára ma már természetes. A könyv utolsó fejezete azonban pont arra hívja fel a figyelmet, hogy számos országban, akár ott  is, ahol már elvi szinten létezik az esélyegyenlőség, még mindig eltérő bánásmódban részesülnek a férfiak és a nők. Utóbbiakat korlátozzák a szabad munkavállalásban, meghatározzák, hogy mikor menjenek férjhez, megcsonkítják a lányokat, hogy ne élvezhessék a szexet vagy elrejtik a világ elől őket, amíg menstruálnak. Sajnos, még mindig napi szintű problémaként kell kezelni a nők testének kizsákmányolását, és bármilyen nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekedetet. Bár nagy utat járt be a női jogokért való küzdelem a legelső nőmozgalom óta, még jócskán van mit tenni. A Nagyszerű nők nemcsak a női olvasóknak szól, a férfiak, fiúk számára is kifejezetten gondolatébresztő olvasmányélmény lehet.