A szerzők (az ország szinte minden egyeteméről felkért szakemberek, nyelvészek, egyetemi tanárok) - egy rövid és mindenki számára hasznos információkat tartalmazó nyelvtörténeti kitekintés után - különös hangsúlyt fektetnek olyan kérdésekre, mint a nyelvpolitika, az anyanyelvi oktatás állapota, a szaknyelvi oktatás, a köz- és felsőoktatásban oktatott nyelvek köre, esetlegesen az idegen nyelven történő oktatás lehetősége. Továbbá kitérőt tesznek olyan aktuális és nem elhanyagolható területek felé is, mint a beszédművelés, helyesejtés, retorika, a helyesírás alakulása, gyógypedagógia, logopédia vagy a kommunikációs nevelés.

A kötet tanulmányait az adott nyelvet és az adott ország nyelvpolitikáját naprakészen ismerő tudósok konkrét példákkal, logikus és érthető felépítéssel, a 21. századi problémákra (mint amilyen például az internet, az "sms-nyelv", a kétnyelvűség vagy a "félnyelvűség") is érzékenyen tárják az olvasó elé. A kérdés izgalmas, ám frissessége miatt nehezen megfogható, ahogy azt az előszóban a szerkesztők ki is emelik: "A korábbi nyelvi létmódok (beszéd - írás) mellett újfajta szóbeliség és írásbeliség (másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség) alakul ki, amelynek megfigyelése, leírása igen érdekes nyelvészeti tevékenység, azonban társadalmi következményeiről még igen keveset tudunk. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az ímélezés, csetelés, fórumozás, sms-ezés, az internetes keresés, a blogkultúra, a hálózatépítő honlapok (iwiw) stb. egy egészen új kommunikációs, társalgási nyelvi kultúrát jelentenek. Ennek rengeteg pozitívuma van (…), és nyilván rengeteg következménye van a hagyományos nyelviségre."

Ezen túl a legtöbb tanulmány (néhány nagy nyelv esetében külön tanulmány) még olyan, csöppet sem elhanyagolható - és a könyv elolvasása után állíthatom - csöppet sem érdektelen kérdésekkel foglalkozik, mint a különböző tudományok terminológiája, az ország határain túli nyelvek-nyelvváltozatok (pl. finn, svéd, német, olasz, magyar, szerb, horvát stb.) kultúrája, a nyelvi emberi jogok kérdésköre-szabályozása, a különböző nyelvtörvények vagy a tömegkommunikációs eszközök nyelvhasználata.

A könyvet először gyorsan kezdtem el olvasni, mint nem nyelvész, de mint nyelvvel foglalkozó szakember, aztán szépen és észrevehetetlenül lelassult az olvasás sebessége, mert magával ragadott a nyelvek világának sokszínűsége és az a rengeteg új szempont, amivel a tanulmányok szerzői megközelítették az egyes problémákat. Több oldal ötletet jegyzeteltem ki, amiket majd a mindennapok során (a beszélgetésektől kezdve a leendő cikkekig vagy a szakterületemnek megfelelő mindennapos problémák "kezeléséig") alkalmazni tudok, és használni fogok.

Ezek után a könyvet csak ajánlani tudom mindenkinek. Főleg azoknak, akik nap mint nap a nyelvvel foglalkoznak, legyenek akár nyelvtanárok, középiskolai tanárok, logopédusok vagy nyelvtanulók, de azoknak is, akik néha utánanéznének egy-egy adatnak, névnek, információnak, vagy akik egy ritka értékes, enciklopédikus igényű munkát szeretnének könyvespolcukról időnként leemelni.

Európai nyelvművelés. Szerk.: Balázs Géza és Dede Éva; Inter Kht.- PRAE.HU, Budapest, 2008. 434 oldal. 4.900 Ft. A kötet kapható a nagyobb könyvesboltokban, illetve megrendelhető közvetlenül a kiadótól az info@prae.hu címen.

(A könyvajánló megjelenik a Gyógypedagógiai Szemle 2008/2. számában.)