Énekes és hangszeres művészeknél más és más formában jelentkezhet az úgynevezett zenészgörcs, vagy fokális disztónia, mely egy – ma már gyógyítható -  idegrendszeri eredetű mozgászavar. Egy gyakorló koncertező zenész hosszú évek gyakorlásával testi, izomzati automatizusokkal operál. Például egy fúvóshangszeren játszó művész a szájizmainak, rekeszizmának finommotoros mozgatásával hoz létre hangokat. Ha ezek az izmok egyszer csak megmagyarázhatatlanul nem úgy, vagy egyáltalán nem működnek, érdemes tudni róla, hogy ez egy létező kórság, ami „hosszas és türelmes kezeléssel gyógyítható”. Nézzük csak meg, mit mond Détári Anna!

PRAE.HU: Te magad is küzdöttél ezzel a betegséggel. Ha időrendbe tennéd a tünetek jelentkezését, mi az, amire először felfigyeltél, és mikor van az a pont, amikor biztosan diagnosztizálható a fokális disztónia?

Az én esetem kissé különleges, mert mindössze néhány nap alatt vesztettem el a kontrollt az ansatz-om (a befújást kontrolláló arcizmok csoportja) felett. Két diploma és 16 év gyakorlás után egyszerűen nem voltam képes megszólaltatni a hangszeremet. Ezt mindössze egy furcsa bizonytalanság jelezte előre, amit néhány hang képzésekor éreztem egy koncert közben, amit a Művészetek Völgyében adtam 2010 nyarán.  A folyamat többnyire sokkal lassabb és nem ennyire radikális. Jellemző kezdeti tünetek például kontrollvesztés bizonyos technikáknál, bizonyos tempókban vagy regiszterekben, merevség vagy feszültség, vagyis olyasmi, amit minden zenész tapasztalhat időről-időre. Egészséges eseteben ezek sokszor a fáradtság tünetei, és pihenéssel javulnak, de ha állandósulnak, talán már beszélhetünk kezdeti fokális disztóniáról. Nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan mikortól nevezhetjük az állapotot kórosnak, hiszen a súlyossága is váltakozó: van, aki csak korlátozva érzi magát, van, aki teljesen elveszíti a játékra való képességét.    

PRAE.HU: Kik voltak azok a szakértő orvosok, akikkel a saját terápiás módszeredet kidolgoztad, és mit tettek hozzá az ő szakmájuk oldaláról a te rehabilitációs tréning ötletedhez?

Sajnos egyáltalán nem kaptam orvosi segítséget sem magam, sem a terápiám számára. Miután összeomlottam, az első hónapokban több specialistát is felkerestem, akik mind üres kézzel küldtek el. Akkor hagytam abba a próbálkozást, amikor egy magánklinika neurológusa hisztériával diagnosztizált. Közölte, hogy mivel a zenészek mind érzékeny és ’hisztis’ természetűek, a problémám is biztos ebből ered, és felírt egy lórugásnyi nyugtatót. Egyedül maradtam. Az egyetlen ember, aki ötleteket adott és végigkísért az első próbálkozásaimon ,egy kedves fuvolás barátom, Pálhegyi Máté volt. Ami a terápia kidolgozását illeti, egész egyszerűen megpróbáltam mindent, ami nekem használt, lefordítani különböző típusú disztóniákra, és általános következtetéseket levonni a visszajelzésekből. 2015-ben aztán találkoztam egy Norvégiában élő trombitás kollegával, Jon Gorrie-val, aki hozzám hasonlóan egyedül ment végig a betegségen, de már évek óta dolgozott disztóniás zenészekkel. Kettőnk terápiája és megközelítése kísértetiesen hasonlított, így elkezdünk együtt dolgozni. Ő azóta sajnos abbahagyta ezt a típusú munkát, de én igyekszem tovább vinni az ő ötleteit és tapasztalatait is.

PRAE.HU: Egyénenként változó, hogy milyen hosszú idő alatt gyógyul meg az ember ebből a betegségből?

A teljes gyógyulás sajnos nem garantált, és a folyamat hosszú. Azt mondanám, hogy abból a közel 200 emberből, akikkel dolgoztam, a leggyorsabb rehabilitációs folyamat 6 hónapig tartott. Sok mindentől függ a gyógyulás, többek közt a tünetek súlyosságától, attól, hogy ezek a tünetek mióta tartanak, illetve az illető korától is sajnos. Tapasztalatom szerint fiatal zenészek hajlamosabbak gyorsabban haladni, de természetesen ez sem minden esetben igaz.

PRAE.HU: Hol és hogyan lehet téged és ezt a gyógymódot elérni, illetve van-e mindenki számára elérhető és otthon végezhető módja a gyógyulásnak?

A gyógymód az agy plaszticitását használja ki, és tulajdonképpen egy speciális gyakorlatsor ismétlése, ami emlékezteti az agy problémás területeit az eredeti idegrendszeri programra. Ezt a terápiát mindenki számára személyre szabottan készítem el, szorosan együttműködve az illetővel, hiszen minden disztónia különböző. Első alkalommal általában 2 órát vagy többet dolgozunk, és a létrehozott programot a fejlődés mértékével összehangolva hetente-kéthetente változtatjuk addig, míg el nem érjük a tünetmentes játékot. Természetesen ehhez aktív, otthoni gyakorlás szükséges. A tanítás nagy részét interneten keresztül végzem, tekintve, hogy jelen pillanatban a yorki egyetemen doktorálok, egyébként szintén a disztónia témáját járva körül. Információt a musicians.dystonia@gmail.com címet lehet kérni, illetve a honlapomon http://musicians-focal-dystonia.com/ - bár az utóbbi egyelőre csak angolul elérhető. 

PRAE.HU: Van-e tipikus előjele a disztóniának, amit ha észlelünk, érdemes hozzád fordulni? Mennyiben járul hozzá a kialakuláshoz a napi stressz, ami egy művész életében jelen van?

Amennyiben a kezek, ujjak, kar, váll, ansatz vagy akár láb furcsa, nem irányított mozdulatokat produkál játék közben, vagy egész egyszerűen csak nehezen kontrollálható, lehetséges, hogy disztóniáról van szó. Érdemes tudni, hogy a betegség fájdalommentes, kivéve, ha együtt jár egy másik, fájdalmas kondícióval, mint például ínhüvelygyulladással. Amennyiben a tünet fájdalommal jár, érdemes először azt megpróbálni felszámolni, hiszen lehetséges, hogy a nem kívánt mozdulat csak a test reakciója, hogy megvédje magát. Gondoljunk csak bele: ha van egy fájó testrészünk, pillanatok alatt módosítunk megszokott mozdulatmintákat, hogy elkerüljük a kérdéses testrész használatát. Ez még nem disztónia. Azonban, ha a tünetek fájdalommentesek, illetve nem múlnak el a fájdalom elmúltával, érdemes velem felvenni a kapcsolatot.

Ami a stresszt illeti, tudományosan nem bizonyított, hogy direkt módon befolyásolná a tünetek kialakulását, de valószínűleg van része benne. Néhány tanulmány jelent meg mindössze a témában, amik szorongásról, maximalizmusról és a tünet megjelenése előtti pszichés traumáról számolnak be. A doktori munkám fókuszában ez a téma áll: a különböző személyiségjegyek, gondolkodási minták és érzelmek hatását vizsgálja a tüneteken. Mindezt természetesen nagyon nehéz tudományosan bizonyítani, hiszen mire adatot tudunk gyűjteni egy zenésztől, addigra gyakran hónapok vagy akár évek óta szenved a betegségben, és csak az emlékeire hagyatkozhatunk. A személyes tapasztalatom az, hogy sok zenész extrém stresszen megy keresztül közvetlen a tünetek megjelenése előtt. 

PRAE.HU: Csak hangszereseknél jelentkezik a betegség? Azért kérdem, mert például énekművészek bizonyos fokig azért járnak énekmesterhez, hogy a testi és lelki görcsöket is időről időre le tudják vetkőzni. Nekik megnyugvás lehet egy jó énektanár.

Sajnos létezik hangszáldisztónia is, kétféle verzióban. Az egyik, mikor az izmok a hangképző szervek körül inaktívak leszek, ebben az esetben rekedt és levegős lesz a hang, a másik, mikor túl nagy feszültség alakul ki, amitől nehézzé válik kipréselni egy hangot. Érdekes tény, hogy Frederick Matthias Alexander, a híres Alexander Technika megalkotója is valószínűleg hangszál disztóniában szenvedett, és ez inspirálta a technika létrehozására.

 A stresszoldás biztosan nagyon fontos minden hangszeres és énekes esetében, csakúgy, mint egy támogató és profi tanár. Sok disztóniás zenész számol be érzelmileg negatív légkörről a főtárgy órákon.

A zenészeken túl egyébként a probléma minden olyan tevékenységre kiterjed, ami ismételt finom motorikus mozgásra épül: vannak különböző sportdisztóniák, amelyek íjászokat, darts, krikett, golf, billiárd és asztalitenisz játékosokat érint, de az irodalom említ disztóniás tüneteket flamenco táncosok lábában is. Ezen felül még említésre méltó lehet a Lost Movement Syndrome (Elvesztett Mozdulat Szindróma), ami tornász karriereket tör derékba.

A hivatalos orvosi álláspont szerint a betegség gyógyíthatatlan. Ennek ellenére van néhány eset, amikor a beteg segítséggel (többnyire egyéni terapeuta segítségével) vagy segítség nélkül teljesen helyrejött, de ez a ritkább. Javulás sokaknál előfordul, de nagyon kevesen képesek visszatérni a korábbi munkájukhoz.

Tehát kedves előadóművészek, nem kell izgulni, vagyis csak egészséges mértékben, mert van egy Détári Anna nevű fuvolaművész, aki kívülről-belülről ismeri ezt a kórt és segít azokon, akiket sújt. Keressétek őt bátran!