Az Animus kiadó jóvoltából a Diamond fivérek és Alex Rider kalandjai után most új könyvsorozattal borzolja a magyar tini olvasók kedélyeit: megjelent Az ötök ereje című sorozat első része, a Hollókapu.

A könyv becsapósan kezdődik: az olvasó azt hihetné, a betörésbe keveredett Matt Freeman története elsősorban empatikus készségeit, szociális érzékenységét mozgatja majd meg, ha a jobb sorsra érdemes, de körülményei által determinált fiú "kalandjai" folytatódnak a kis híján emberéletet is követelő rablás után.

Kétségetlen, van miért együtt éreznünk Mattel - felbujtó "barátja" csúnyán elárulja, ő maga egy félig börtön-, félig kórházszerű intézménybe kerül, és azt is megtudjuk, szülei autóbalesetben veszítették el életüket évekkel ezelőtt, azóta nagynénje a törvényes gyámja, bár gyámkodása kimerül a fiú örökségének eltékozlásában.

Mindezen körülményeket nem feledteti a folytatás sem, hiszen Matt az úgynevezett NeSza program keretén belül új nevelőszülőhöz kerül. A "NeSza" mozaikszó a "nevelés" és "szabadság" irányelveit rejti magában - bár Matt meglátása szerint inkább "napszám és szarság" ötvözete, és az az olvasó sem téved sokat, aki úgy véli, a "nem szabadulsz!" üzenete rejlik a baljós összetételben.

A Mattet befogadó Jane Deverill ugyanis az isten háta mögötti Lesser Malling nevű faluba viszi védencét - bár védelmet a legkevésbé sem nyújt számára, sokkal inkább úgy tűnik, neki vannak a fiú életét veszélyeztető tervei. Lesser Malling valóban kiérdemli az "isten háta mögötti" jelzőt: lakói a gyerekektől az öregekig mind egy szálig félelmetesek, süt belőlük a rosszindulat, a gonoszság, mintha Isten valóban hát fordított volna nekik.

Ha Matt gyanakszik is, hogy ő maga különleges képességek birtokában volna, abban lassanként bizonyosságra lel, hogy körülötte mágikus - de a fekete mágia világába tartozó - erők működnek. Mire az olvasó is bizonyossá válik ebben, életbe lépnek krimiolvasó-stratégiái, és - túl empátián, szociális körülmények fontolgatásán - nem marad más választása: izgul.

A regény nem csupán fordulatos, de bővelkedik mindennemű izgalmas motívumban; néha talán sok is a jóból. Minden jel arra utal, hogy a nagy fordulat Roodmas éjszakáján fog bekövetkezni. A május 1-re eső Roodmas egy a Britanniában számon tartott boszorkányünnepek közül. (Mi csak a novemberi Halloweent ismerjük, de a február 2-i Candlemas és az augusztus 1-i Lamas is "boszorkányos" ünnepek.) Ha a krimit a Matt által képviselt jó és a falu lakói által képviselt ördögi erők küzdelme alakítaná csupán, már elégedettek lehetnénk, hiszen titok és izgalom épp megfelelő arányban tartaná ébren kíváncsiságunkat.

A huszonegyedik század egy atomerőműben szentségtelen frigyre kényszerül a középkorral. Ahogy az egyik főgonosz (kiléte maradjon titok) kifejti: "A középkori boszorkányok torkokat metszettek el. A huszonegyedik századi boszorkányok atomokat hasítanak szét. Ma este mi mindkettőt." Hogy valóban sikerül-e torkot metszeni és atomot hasítani egyazon szertartás keretein belül, maradjon szintén titok. Az odáig vezető úton azonban találkozunk mozgásba és támadásba lendülő dinoszaurusz csontvázakkal, titkos társaságokkal, szellemkutyákkal…

Felnőtt ízléshez talán túl fűszeres ez a történet, vagy: forgatókönyvíró után kiált a sztori (de hiszen profi forgatókönyvíró írta…) - mindenestre érthető, hogy a 2008 januárjában Gordon Brown miniszterelnök által elindított, az Olvasás Éve programsorozathoz kapcsolódó kutatás szerint az angol gyerekek tíz kedvenc olvasmánya között előkelő helyet foglalnak el Anthony Horowitz könyvei.

Anthony Horowitz: Hollókapu. Animus, 2006. 199 oldal (1980 Ft)