gyerek
TÜNDÉRMESE
Honvéd Táncszínház
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni… Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattunk a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.
A Honvéd Táncszínház - a nagysikerű Csipkerózsika táncjátéka után - most ismét a mesék birodalmában kalandozik, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel, sok-sok tánc és zene kíséretében.
Megtekinthető április 3-án, 10:30 és 15 órakor.
(Zeneszerző: Rossa László; a mesét színpadra írta: Vincze Zsuzsa; zenei szerkesztő: Árendás Péter; asszisztens: Valach Gábor, Fitos Dezső; művészeti tanácsadó: Novák Ferenc; rendező-koreográfus, művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán.)
ORSZÁGALMA, AVAGY MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A CIGÁNYLÁNY
Honvéd Táncszínház
Az álruhás Mátyás király elkeveredik a csetlő-botló, mulatságos cigányember, Csulánó faluszéli viskójába, ahol szerelembe esik annak világszép leányával, majd nagy csaták közt, egy röpke, boldog pihenőidőben elveszi feleségül a lányt.
A cigánymese természetesen elszakad a történelmi tényektől, ne keressük benne a valóságos reneszánsz király alakját. Itt a legendák örök hőse elevenedik meg, "Mátyás az igazságos", aki talán még ma is közöttünk bolyong álruhában...
Megtekinthető: április 6-án, 10:30-kor, április 8-án 10:30-kor, a Roma Napok keretén belül.
(Kárpáti Péter azonos darabja és eredeti cigány mese alapján készült táncjáték. Táncra írta: Novák Ferenc; zene: Rossa László; vezető koreográfus: Orza Calin; koreográfus: Horváth Zsófia; jelmez: Imrik Zsuzsa; szcenika: Balogh József; munkatársak: Hortobágyi Gyöngyvér, Ertl Péter; rendező: Novák Ferenc; művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán.)
PINOKKIÓ
Budapest Táncszínház
Örök mese egy nagy nevettető felfogásában. - Pinokkió számunkra egyszerre a gyermeki fantázia és szabadság, valamint a felnövő tékozló fiú jelképe.
Geppetto mester ügyes kézzel egy kis fabábut készít a háza előtt talált tuskóból. Vidám fiúcska kinézetűre sikeredik, és Pinokkió névre kereszteli. Benne látja fiát, akire mindig is vágyott, de soha nem adatott meg neki. A mester legnagyobb meghökkenésére a kis bábu életre kel. Még a köpönyegét is eladja, csak hogy a kíváncsi és rosszcsont kisfiú iskolába járhasson. Pinokkió naivitását azonban sok alattomos figura kihasználja, akik miatt ő rossz útra téved. Hihetetlen kalandokba keveredik, mialatt atyja kétségbeesetten keresi, ám egy Jótündér minden lépését vigyázza. Az elképesztő utazás végén visszatér, hogy gondját viselje édesapjának.
Megtekinthető: április 9-én, 10:30 és 15 órakor.
(Díszlet, kellékek és jelmez: Molnár Zsuzsa; fényterv: Nasser Hammadi, Földi Béla; koreográfus: Földi Béla.)
LÉTRAMESÉK
Bozsik Yvette Társulat
Tánc és irodalom találkozása, gyönyörű gyerekversek színpadra állítása és megkoreografálása, egy csodás világ megmutatása a Bozsik Yvette Társulat új, kimondottan gyerekeknek készült darabjának szándéka.
A szebbnél szebb gyerekversekre Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, József Attila, Csukás István műveire készítettek koreográfiák elrepítenek a mesék és a képzelet világába és a felnőtté válás rejtelmeibe.
A táncosok eltáncolnak, és színpadra varázsolnak egy olyan országot, ahol minden létrából van.
Megtekinthető: április 20-án, 10:30-kor.
(Az előadásban elhangzik többek között József Attila: Altató, Csukás István: Sün Balázs, Weöres Sándor: Csiribiri és Majomország, Zelk Zoltán: Este jó című versei.)
ZENE-BONA, SZANA-SZÉT
A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhé baba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költők gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal.
Változnak az idők, változnak a gyerekek, változnak a versek. Fecske Csaba, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kukorelly Endre, Oravetz Imre, Tóth Kriszta, Varró Dániel egyéni látásmóddal közelednek a mai gyermekek lelkéhez. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti.
Megtekinthető: április 28-án, 10:30 és 15 órakor.
(Zene: Kiss Ferenc, Lázár Zsigmond; koreográfusok: Ertl Péter, Horváth Zsófia, Lengyel Szabolcs, Makovinyi Tibor, Foltin Jolán - a Honvéd Táncműhely alkotói; látvány: Őry Kati; tánckari asszisztens: Hortobágyi Gyöngyvér; tánckarvezető: Lengyel Szabolcs; szerkesztő-rendező: Foltin Jolán, Novák Eszter.)
A Nemtezi Táncszínház április havi programjáról bővebben itt.
EGYSZER VOLT BUDÁN KUTYAVÁSÁR - MÁTYÁS KIRÁLY MESÉI
Budapest Táncszínház
A Budapest Táncszínház korhű kosztümökben és díszletekkel idézi meg az ifjú néző számára a Mátyás-korabeli világot. Az előadás nemcsak feldolgozza a mesét dinamikus, sokszínű koreográfiával, de a Mátyás-korabeli magyar beszédet is megszólaltatja.
Mátyás király a magyar és a szomszédos népek folklórjának egyaránt kiemelkedő hőse. Nevéhez számtalan monda és anekdota fűződik. Mátyás, az igazságos álruhában járta az országot és utazásai során sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal találkozott, melyeknek gyakran ő maga is áldozatul esett. A történetek végén mindig felfedi valódi kilétét, megbünteti a vétkest és megjutalmazza a szenvedőt. A Mátyás királyról szóló népmesék évszázadok során alakult történetek, melyek általános, örök érvényű igazságot foglalnak magukban.
Megtekinthető: április 4-én, 10:30 és 15 órakor.