A populáris irodalom, kiváltképpen a science fiction és fantasy, persze erősen közelít az ifjúsági irodalom irányába, illetve az ifjú olvasók sokszor nyitottak ezen műfajok felé. Ennek következtében elmosódhatnak a határok: nem egy híressé vált szerző (Neil Gaiman, J. K. Rowling, Philip Pullman) angol nyelvű műveinek sokszor vannak ifjúsági és felnőtt kiadásai, amelyek közt leginkább csak a borító és az illusztrációk különböznek. Továbbá vannak a kortárs science fiction területén kifejezetten ifjú olvasókra szakosodott, rövidebb műfajokban (is) alkotó szerzők: többek között Diana Wynne Jones neve juthat az eszünkbe, akinek számos műve jelent meg magyarul. A közeljövő társadalmának technicizált, némiképp disztópikus világával is megismerkedhetnek a kamaszok a science fiction által: kiváló példaképpen Cory Doctorow magyarul is megjelent Kis testvérét és novelláit lehetne itt említeni.

Úgy tűnik tehát, mégiscsak létező és igényelt teret tölt be a 2050, amelyben kezdő és már befutott írok vállalkoztak arra, hogy a címbeli évben játszódó történetet mutassanak be, elsősorban ifjú olvasók számára. A válogatás alapjául, akárcsak a kiadó ezt megelőző, Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen! című antológiájának esetében, egy novellapályázat beérkezett pályamunkái szolgáltak, amit aztán öt további, felkért írók alkotásai egészítettek ki.  

A virtuális valóságra (VR) és a kiterjesztett valóságra (AR) épül Makai Máté A szürke program, Brandon Hackett Életjáték, Farkas Balázs Lánchídváros és Moskát Anita Gumicukorszív című története. Makai Máté szövege filozofikus tartalommal egészül ki, míg az Életjáték agyi implantátumokkal fenntartott, Facebook-szerű VR környezetben játszódik, amelyben a főhős fiatal lánynak szexuális zaklatással kell megküzdenie. A korán elvesztett apa motívuma teszi meghatóvá a Lánchídvárost és a Gumicukorszív című novellát. Előbbi, remekül megírt szövegben az AR teljesíti ki a klímaváltozás miatt pusztává vált Budapestet, és a diákoknak Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos és Borbély Szilárd – valamint jövő nemzedékbeli költők – versei mellett Lara Croft karakterfejlődését kell megismerniük a bölcsészeti vizsgákra készülve. Utóbbiban gyerekek perelhetik be szüleiket a túlzottan nemi alapú nevelés és a spamszűrők kikapcsolása esetén.     

Androidok tesznek érdekessé három magas színvonalú elbeszélést. Lapis József Protokoll című novellája a kortárs menekültprobléma extrapolációjának tekinthető, ahol egy kétséges hátterű terrortámadás következtében az emberektől látszólag megkülönböztethetetlen androidok hirtelen közellenséggé válnak. A történet több narrátor szempontjából,  korábbi eseményeket felidézve, jól szerkesztve és feszes tempóban kerül elénk. Lackfi János novellája némileg kilóg az ifjúsági tematikájú sorból, sőt talán még a science fiction vonalából is, ám valamiért mégsem érezzük ezt zavarónak. Narrátor-főhőse harmincas vagy negyvenes éveit taposó férfi lehet, aki számítógépes program segítségével tervez partnert magának, mivel túl sok csalódás érte a spontán kapcsolatok terén. Furcsa szerelmi viszonya egyszerre olvasható a Szárnyas fejvadászt megidéző, androidok környezetében és a virtuális világban játszódó történetnek, valamint a kortárs társkereső programok és közösségi médiák karikatúrájának. Lackfi mellett Garaczi Zoltán színezte még humorral elbeszélését, a Hibbantak Jeruzsálemében, többek között az androidok lefestésében, amelyek még távolról sem tökéletesek, főként a főzés terén hibáznak, mivel ezt csupán „akkor képesek végrehajtani, ha mindent rendszeresen ugyanoda pakolsz. Szóval, ha véletlenül a kávéscsészét a tojás helyére tetted, akkor baszhatod a rántottádat. Meg a csészédet is“ (168.). A humor további forrása, hogy a tizenéves narrátor-főhős szemszögéből látjuk a nagyapa avítt világát, aki még a mi korunkat élte meg, a futballisták közül Sneijdernek és Van der Vaartnak szurkolva. A kifordított nézőpontot tovább erősíti, hogy holland szereplői vannak, így holland szemszögből villan fel a jövő Magyarországa. Az egyértelműen jól választott perspektíva által felvázolt események sajnos töredékszerű módon érnek véget, amiért igencsak kár, mivel talán az egyik legfrissebb hang az antológiában.     

Kiüresedett, de időnként reményt adó kapcsolatok, lázadóan utat kereső kamaszok egy pusztuló, klímaváltozás és menekültáradat sújtotta világban: ez kapcsolja össze Zelei Bori Hangyafarm, Gáspár-Singer Anna Pacsirta, Jassó Judit Sors bona és Szöllősi Mátyás Gerely című novelláit. Totth Benedek Az utolsó utáni háború regényének részletével egy erősen szürreális, görög mitológiára emlékeztető, szintén sötét világot tár elénk.

Két apróbb problémám van csupán az antológiával. Az első a főváros túlsúlya: noha egy-két történet (Totth Benedek, Bégányi Dániel, Szöllősi Mátyás novellája) pontosan meg nem határozott környezetben játszódik, szinte egyetlen más magyar város vagy falu nem jelenik meg a kötetben Budapesten kívül. Üdítő kivétel a részben magyar falusi környezetben játszódó „Hibbantak Jeruzsáleme“ – ráadásul, Hollandián belül is Rotterdam és Venlo jelenik meg benne. Másodszor, ahogy az SF mag recenzense írja, több esetben túlzottan közeli a kapcsolat a kortárs világgal. Néhol zavaró számomra a mai szlengre erősen hasonlító, attól alig extrapoláló tinédzser nyelv. Továbbá, alig hihető, hogy a 2050-es jövő fiataljai a Harry Potter sorozat és a Trónok harca iránt komolyabban érdeklődnének, ahogyan azt némely történet sugallja. Ennek következtében időnként katalógusszerűnek hangzik, ahogy a narrátor megjegyzéseket tesz a jövőbeli kütyükről, melyeket a mai eszközök vagy médiák egy-két verzióval updatelt kiadásának képzelhetünk el. Inkább 2028-ra datálnám némely novella világát, mint a címbeli 2050-re.

Ezen apróságok viszont alig csökkentették számomra az olvasás élményét: friss, könnyed, mégis elgondolkoztató történetek ezek. Hogy aztán valóban olvasnak-e az emberek, különösképpen az ifjú nemzedékek, (papír)könyveket, még ha science fictionről van is szó – más kérdés. Ám ha igen, sokuk élvezni fogja a 2050 elbeszéléseit.