A COURAGE egy nemzetközi szervezet, amely a kelet-európai szocializmus idején működő rendszerellenes mozgalmakat és kezdeményezéseket kutatja. A szervezet a kulturális ellenzék fennmaradt anyagainak feltérképezésével és összehasonlításával foglalkozik, mely magában foglal különböző történelmi és szociológiai kutatásokat. Mindezen munkák a nem konformista avantgárd művészetről, az anti-intézményes vallási mozgalmakról, a nem hivatalos oktatásról és kiadványról szóló polgári kezdeményezésekről, disszidens mozgalmakról, underground punk és rock zenekarokról, alternatív életmódokról, valamint új spirituális gyakorlatokról számolnak be. 

Az 1989 előtti kelet-európai kultúra valójában többet jelentett a szocialista realizmus és a propagandaművészetnél. A szocialista rendszerek szigorú ellenőrzése ellenére Kelet-Európa-szerte virágoztak az alternatív kulturális kezdeményezések és események. A volt szocialista országok kulturális ellenzékének gazdag és színes öröksége a mai napig jelen van, és hatást gyakorol kortárs művészetünkre. A kiállításon fotók, írásos dokumentumok, video- és hangfelvételek tekinthetők meg, többek között Halász Péter lakásszínházáról, Jan Buday Ebéd című akciójáról, a Vlasta Chramostová által vezetett prágai lakásszínházról, valamint a szlovén Klub K4-ről, akik társadalmi, művészeti és kulturális különbségekkel foglalkoztak. 

A román Irina Margareta Nistor másolt, nyugatról csempészett VHS kazettái, Anna Dąbrowska-Lyons lengyel fotós punk mozgalamakat dokumentáló sorozata vagy akár a 1970-ben meggyilkolt Anna Horska festményei, mind-mind arról tanúskodnak, hogy a nők szerepe is kiemelkedő volt ezen mozgalmakban. A politikai és kulturális ellenállásban az elkötelezettség, valamint a szolidaritás elengedhetetlen tényezők. A kockázat- és felelősségvállalás az előidézett változás fontos feltételei. Ennek egyik tragikus áldozata az ukrán Anna Horska monumentalista festő, a Kijevi Kreatív Ifjúsági Klub (1962) alapítója és aktív tagja. A klub fontos szerepet játszott az 1960-as évek kulturális mozgalmában. Horska halálának körülményei a mai napig nem tisztázottak, de a KGB érintettsége feltételezhető, ugyanis politikai szerepvállalása szemet szúrt az akkori vezetésnek, olyannyira, hogy el kellett távolítani a politikai és kulturális életből. 

A Kockázati tényezők kiállítás egyik kiemelkedő eleme, hogy az archívum és maga a gyűjtemény egy megközelíthető, a látogatóval dialógusba lépő partnerként jelenik meg. Az ellenállás módszereinek és formáinak bemutatása mellett felbukkannak a személyes sorsok, történetek, melyek segítségével élővé válik a kiállítás. Így a bemutatott dokumentumok és tárgyak mellett saját keletkezésük történetéről is beszámolnak. A kiállítás hozzánk szól, segít abban, hogy megőrizhessük mindezen történeteket mint közös, kelet-európai örökségünk részét. Fontos, hogy kulturális emlékezetünkben élő képként éljenek ezek a momentumok, hogy felismerhessük azokat az akár politikai tényezőket is, amelyek vészjóslóan befolyásolhatják a szabad véleményalkotást, akár hazánkban is. Úgy alkotóként, mint laikus szemlélőként egyéni felelősségünk, hogy emlékezzünk mindarra, ami elmúlt, ezáltal formálva saját és környezetünk jövőjét. A hatvanas évek brazil filozófusát, George Santayanát idézve: „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.”

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Budapest, FUGA

2018. június 14. - július 15.

Fotók: Kovács Mariann