gyerek
Kárpáti már most két kiforrott stílusban alkot. Az egyik a több gyerekkönyvéből is jól ismert rajzos-vonalas „firkastílus”, amellyel 2006-ban a The New Yorker magazin hasábjaira is belopta magát a divat különszámban elszórt, divattervezőket ábrázoló spotjaival. A másik mára már védjegyévé vált: ez a keresztszemes hímzések ritmikus rendjét a ’80-as évek számítógépes grafikáinak világába áthelyező pixelgrafikus technika. Ezt elsőként a Piroska és farkas (Csimota, 2006) meséjében alkalmazta, majd a kezdeti sikereken felbuzdulva azóta kiválóan adaptálta gyerekkönyvekbe, karácsonyi üdvözlőlapokra és reklámgrafikákra is. Mindkét irány közös jellemzője a Kárpáti hitvallásának is tekinthető egyszerűsítés elve. Ennek során rendkívül takarékos művészi eszköztárral élve a formák és színek végletekig való redukciójával létrehozott alapokból (legyen az egy piktogram vagy egy szabadkézi skicc), foltokból és sematikus figurákból építkezik. A keresztszemes hímzések grafikus leképezésének elvét direkt módon alkalmazta a Hófehérke és a hét törpe (Csimota, 2009) lapjain, ahol ismételten nem a forma, hanem a redukció elve képezte a kiindulási pontot. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) a grafikák ötletgazdag részletei szűkszavúságukban is éppen elegendő információval töltik meg a képeket: akár az eszméletét vesztett Hófehérke X szeme, vagy a boszorkányt azonosító bibircsókos orr – s a mese így válik értelmezhetővé a legkisebbek számára is. A szöveg nélküli, pusztán képekkel való történetmesélés pályájának korai szakaszától végigkíséri Kárpáti munkáit, e köré épültek már diplomamunkájának illusztrációi is, amellyel a Portugál Illusztrációs Biennálé 2003-as katalógusába is bekerült.
A kiállítás alsó szintje a pixelgrafikus képekből mutat be válogatást. Itt a művész legfrissebb munkáiba is betekinthetünk; így a Hermés illusztrált katalógusához készült grafikákba. A nemzetközi hírnévnek örvendő, kiváló művészeket (legutóbbi katalógusuknál Henning Wagenbrethet) alkalmazó francia divatmárka felkérése önmagában is nagy elismerés s Kárpáti pixeljeinek kifejezetten jól áll ez az irány. A tőle megszokott pixelstílusnál jóval részletgazdagabban megjelenített termékek mellett a lapszéleken hintette el bohókás kézjegyét: ilyen a dinoszaurusz lábán jelzésszerű csíkká redukálódó Hermés karóra vagy a Lewis Carroll Kalapos figuráját idéző pöttöm alakon a kalap. Legújabb mesekönyvének illusztrációin (Várszegi Adél: Kihalni esélyes. Két Egér Könyvek, 2018) a pixeles stílusnak a keresztszemes hímzéssel való egyre direktebb párhuzamba állítását látjuk. A dinófigurákat kis piktogramként magukba foglaló panorámaképek előterében növényi mustrát helyezett el. Ez a pixelekből kibontakozó minta dekoratív szemléletmódot tükröz, egyszersmind az asztalterítők hímzéseit hívja elő emlékezetünkből. Mindehhez már csak a Commodore 64 játékainak mozgóképes elemeit hiányoljuk, s hogy az életre kelt őslények darabos mozdulatokkal elinduljanak. Kárpáti pixeljei valóban megállják a helyüket az animáció világában is, ezt bizonyítja az Anton Crobijn Depeche Mode klipje előtt tisztelgő, Horváth Eszterrel közösen készített animációja, amit a kiállítás emeleti helyiségében tekinthetnek meg a látogatók. Ugyanitt a művész rajzos stílusát felvonultató képek vannak kiállítva, valamennyi kiadó számára készült munkáiból szemezgetve (Cerkabella, Csimota, Kolibri, Magvető, Móra, Pagony). Ezekkel – akárcsak pixelgrafikus képeivel – retró hangulatot hív elő: a lazán felskiccelt körvonalakat kitöltő színfoltok elcsúsztatásával idézi fel a nyomdatechnika egykori gyengeségeit.
A kiállítás elengedhetetlen elemei a Csimota Kiadó Ugyanazt másképp című kiállításán is bemutatott legóinstallációk, amik eredetileg Kárpátinak a Colmari Könyvvásáron bemutatott kiállítására készültek. A legóelemek a háromdimenziós térbe helyezés révén reflektálnak a mesék pixeljeire, ezzel is hangsúlyozva játékosságukat, köztük láthatjuk a Piroskáról álmodó farkast vagy a New Yorkot ábrázoló karácsonyi képeslapokon is feltűnő jegesmedvéket.
A Budapest Projekt Galériának könyvillusztráció témájában nem ez az első kezdeményezése. Tavaly év végén három kiállítást is rendeztek a Móra Kiadóval közösen, ezek közt volt a külföldön a hazaival is vetekedő „kultikus” tiszteletnek örvendő Marék Veronika 80. születésnapjára rendezett kiállítás, illetve Bartos Erika Budapest illusztrációkat felvonultató tárlata. A fővárosi profilhoz való kapcsolódás most sem maradt el. Megtekinthetőek a Tilos az Á kiadásában hamarosan megjelenő Budapest Off antológiához készült illusztrációk és külön az alkalomra a galéria képeslapokat is nyomtatott Kárpáti Budapest képeiből. A kiállított városrészeket elnézve csak azt sajnáljuk, hogy mindez egy évvel ezelőtt még nem szerepelhetett a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Meseváros-Budapest című kiállításán. A Budapest Off antológiának célja a város kevésbé ismert oldalait is bemutatni és Kárpáti pixeljeihez kiváló „alapanyagot" szolgáltattak az óbudai panelek ritmikusan kiosztott felületei vagy a ferihegyi repülőtér hangárszerű konstrukciójának formái. A képek közt megelevenedik vagy éppen pixelbe záródik a Vajdahunyad vár és a Törley Mauzóleum, vagy a bulinegyed olyan már-már ikonikus helyszínei, mint a Szimpla Kertmozi.
A kiállítás megnyitóján Molnár Gyula grafikusművész így fogalmazott: Kárpáti Tibor humanizált pixeljei Pixel-hetedhétországba kalauzolnak minket – és valóban, a Kossuth Lajos utca belvárosi forgatagában megbúvó kiállítóhely rendhagyó utazásra hív a pixelek és rajzos figurák világába. Pixel-hetedhétország pedig még június elején is várja látogatóit.
A kiállítás megtekinthető a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériában (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14.) május 22-június 9-ig.
Fotó: Bach Máté