PRAE.HU: Mi volt 2017 nagy könyve számodra a magyar irodalomban és a világirodalmiak közül?

Ez mindig nehéz kérdés, nem is tudok soha egyet kiemelni. A magyar irodalomból Pál Sándor Attila Düvő című kötetét biztos kiemelném. Ezt állandóan végigolvastam, amikor csak a kezembe került, nem tudtam megállni egy versnél. Szeretem a szerző bátorságát, és ezt a szokatlan hangot, a neonoir „népdalköltészetet.” Pál Sándor nagyon érzi, hogyan lehet modernizálni a formai hagyományokat, s közben mélyre visz a szövegekkel. És szépen csendben megjelent az év végén Áfra János Rítus című harmadik kötete. Megint egy új hang tőle, és erős versek vannak ebben a kötetben is. Prózában különösen fontosnak tartom Veress Attila Odakint sötétebb című debütregényét. Rendkívül izgalmas. Fene se gondolta volna, hogy ilyen jól áll a horror-weird a szocializmusnak. Illetve Gulyás Péter tavalyi könyve A végtelen térségek örök hallgatása csak most került sorra, ez igazi olvasmányélmény volt, amiből mostanában kevesebb jut a szakmázás miatt, nem is nagyon tudtam letenni. És megemlíteném még Czinki Ferenc, Totth Benedek és Potozky László köteteit. Nagyszerű könyveket adtak ki. Örülök, hogy ilyen erős prózaíróik vannak a fiatalabbak között is. A világirodalomból Félix J. Palma Az ég térképe című regénye biztos, hogy első helyen van. Ez ugyan tavaly év végéről csúszott át. Imádom a Térkép-trilógiát és Palma stílusát, ötleteit. Ezúttal Poe, Wells és John Carpenter került a viktoriánus koktélba. Remélem, a kiadó be tudja fejezni a trilógiát. Illetve Nick Cutter A szektája is elég brutális volt. De Nádas (Világló részletek) és Lábass Endre (Árnyékkereskedő) könyvei még váratnak magukra, pedig 2017 fontos és nagy könyveit alighanem ők jelentették meg. 

PRAE.HU: Melyik irodalmi program volt idén a legizgalmasabb?

A Margó-fesztiválok mindig izgalmasak. És ha hazabeszélhetek, akkor szervezőként a 29. JAK-tábor és a Próza Nostra kezdeményezésre megvalósult Világok Találkozása elnevezésű rendezvény. Az egyik egy búcsú volt, a másik pedig valami újnak a kezdete.

PRAE.HU: Milyen folyóiratokat, lapokat, blogokat olvastál idén? 

Sajnos idén nagyon kevés időm jutott a folyóiratokra, úgyhogy leginkább online tájékozódtam. A kijelzőm alapján a Könyvesblogon igen gyakran lehettem. A Műút és a Hévíz amúgy még mindig előnyt élvez, ezekbe igyekeztem beleolvasni. Mivel ebben az évben újra elkezdtem módszeresebben gyűjteni a képregényeket, ezért szerintem a Geekzen lóghattam a legtöbbet, hogy képbe kerüljek az új dolgokkal is. Illetve örülök Sepsi László új Paratékájának a Magyar Narancson.

PRAE.HU: Van-e kedvenc irodalmi helyed? (Akár beülős-valóságos, akár virtuális?)

A pozsonyi metró végállomása. A Szöveggyárnak helyet adó miskolci Vasgyár. És még mindig az Írók Boltjába szeretek a leginkább menni.

PRAE.HU: Mit neveznél az év műfajának?

Horror, weird, disztópia

PRAE.HU: Milyen még nem lefordított külföldi kötetet olvasnál szívesen magyarul?

Alaisdar Gray: Poor Things. Kemény dió, de jó lenne.

PRAE.HU: Milyen szerzőt hoznál Magyarországra?

Sokat, de China Miéville biztos az elsők között lenne.

PRAE.HU: Milyen újrafelfedezésnek örülnél? 

Jókai újra mumus lett az oktatásban, amit valahol értek is, de azért én a kisregényeinek és a kalandregényeinek adnék még egy esélyt. Hátha a kisebb formáit könnyebb lenne megemészteni.

PRAE.HU: Volt idén kedvenc borítód?

Az Odakint sötétebb (Agave) borítója nagyon ötletes lett. És a Scolar Live sorozata nemcsak a szerzőivel, hanem Papp Rita által tervezett arculattal is szépen debütált.

PRAE.HU: Mi volt szerinted a legjobb illusztráció?

Az It’s Always Tea-Time kiállítás Alice-illusztrációi között nagyon sok kiemelkedő akadt. De Oliver Jeffers is nagy kedvencünk lett. Farkas Róbert Első könyvem az univerzumról című könyve minden szempontból szerethető. És hát Emer Stamp Malac (elhihetetlenül) nagyontitkos naplójának rajzain is nagyon jókat derültem.

PRAE.HU: Milyen magyar és külföldi szerzőt ültetnél egymás mellé? Miért épp őket?

Moskát Anita és Naomi Alderman beszélgetését szívesen meghallgatnám. A Horgonyhely és a The Power hasonló problémákról beszél, de más-más oldalról megközelítve, ezért szerintem tudnának egymásnak érdekes dolgokat mesélni.