A sorrend tetszőlegesen változtatható, viszont ha követjük ezt az irányt, akkor kirajzolódik előttünk az ív, amelyen számottevő ismeretek nélkül is hozzáférhetővé válik Kassák Lajos. A három helyszín megtekintése közben és után adódik a kérdés, a sorrendiségtől eltekintve vajon milyen irányból tekintsünk arra a terjedelemben és fontosságában is nagyvonalú anyagra, amelyet a kiállítás(ok) kurátorai összeállítottak.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel MA-számok kerültek a falakra (Kassákizmus 1). Azon túl, hogy a bemutatott anyag a folyóirat 1920 és 1925 közötti korszakát láttatja, pontos képet ad arról, hogy Kassák és köre hogyan integrálódott az avantgárd nemzetközi keringésébe, milyen helyet foglalt el az avantgárd esztétikai horizontján, mi volt az a kérdezési irány, ami Kassákot és körét hajtotta, és ez a hatóerő miképp nyilvánult meg Kassák emigrációs évei alatt. A kiállított szövegek elolvasása és összevetése után összerakhatjuk a képet, hogy ezen időszakot markáns elméleti és esztétikai „dilemmaként” az új művészet, az új ember és az aktivizmus kérdésköre hatotta át. Ezt illusztrálják Kassák vizuális kísérleteinek kezdetei, a képarchitektúra elmélete és gyakorlata, a nemzetközi konstruktivizmus, az üvegarchitektúra és a szintetikus művészet jelenléte. A bemutatásra szánt szövegek kivétel nélkül ezt támasztják alá. A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállított anyag fontos vonása, hogy nem csak önmagában láttatja Kassákot és folyóiratát, hanem hangsúlyt helyez annak kontextusára is. Bepillantást enged abba, hogy a MA idején milyen más, hasonló karakterű folyóiratok jelentek meg Európa más országaiban (L’Esprit Nouveau; Action; La Révolution Surréaliste; Der Sturm; Broom; Contimpornaul).

A kassáki életművet meghatározó mozzanatok az emigráció idejére tehetőek. Túl a bécsi MA működésén, Kassák ez idő tájt szerkesztette Németh Andorral az egy számot megélt 2x2-t, azt a folyóiratát, amely kép és szöveg szintjén egyaránt reflektál a modernségre. Mindkét szerkesztő fontos elméleti szöveggel indítja a folyóirat azon részét, amely a szerkesztési munka során rá tartozott. Rendkívül tudatos szerkesztési munkájukat bizonyítja, hogy a bevezető szöveget követően Kassák és Németh is olyan tartalmat vonultat fel, amellyel alátámasztja a bevezetőben szereplő tartalmat. Része ennek A ló meghal és a madarak kiröpülnek című hosszúvers, amelyet a Kassák Múzeum (Kassákizmus2 – Az új Kassák. A ló meghal és a madarak kiröpülnek) tárgyaz, ismét hangsúlyt helyezve a vers kontextusára, hatás- és kiadástörténetére, kritikai fogadtatására. Komlós Aladár a Bécsi Magyar Újságban, Pünkösti Andor Művészet és propaganda címmel az Újság 1926-os számában, Nemes Nagy Ágnes Hatvan év címmel a Köznevelés 1947-es számában méltatja Kassák versét.

Végignézve a kiállított anyagot, láthatjuk a 488 soros hosszúvers alakulástörténetét, ami csak az első kiadásban (2x2) 488 sor, mivel vannak olyan szövegkiadások, amelyekben terjedelme 510 vagy 600 sor. A szövegváltozatok installálása tisztán rámutat a versszöveg valamennyi változatára, arra, hogy hányféle formában és hogyan él tovább a szöveg.

Az 1947-ben megjelent Kassák Lajos: Hatvan év; az 1967-es A ló meghal a madarak kirepülnek című kötet, az 1968-as strukturalista konferencia anyagából szerkesztett kiadás (Formateremtő elvek a költői alkotásban), az 1970-es Kassák Lajos összes versei, az 1971-es Le Cheval Meurt Les Oiseauxs Envolent Lajos Kassák, sőt az 1982-ben megjelent Irodalom III. is közelít Kassák szövege felé, akárcsak Latinovits szavalata a Fészek Művészklubban Kassák 80-ik születésnapján, vagy a tizenkét nyelvre lefordított versszöveg.

Vitathatatlan, hogy a Kassákizmus1,2,3 egyik érdeme a tudatos és átgondolt koncepció. Ez nem csupán üres kijelentés, hiszen ha valaki végignézi akár az egyik, akár valamennyi helyszínt, az láthatja, hogy a kiállított tárgyak és azok kontextusa legalább annyira fontos, mint a három helyszín tematikáinak egymásba játszása. Ebből adódik, hogy a Kassákizmus 1 és a Kassákizmus 3 között erős a kapcsolat (MA-számok, új művészet), hovatovább a Kassákizmus 2, kapcsolódik a Kassákizmus 1-hez (emigráció), hovatovább a Kassákizmus 2 is kapcsolható a Kassákizmus 3-hoz abban az esetben, ha a kiállításjáró tekintet nem vonatkoztat el a performativitás diszkrét bájától, miszerint A ló meghal a madarak kiröpülnek szövegének performatív szituáltsága („én KASSÁK LAJOS vagyok”) és egy MA-matiné (élőszó performativitása) cinkos módon összekacsint.

Bajor Gizi Színészmúzeum. Kassákizmus3 – Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás a Kassák-kör színpadi munkásságát mutatja be, valamint azt, hogy a Kassák-kör tagjai közül miképp gondolkodtak az új színházról vagy a színpadról. Az itt bemutatott anyagok között nagy szerepet kap Mácza János (Mácza: A modern magyar dráma) a MA előadóestjeinek ismertetése, de Simon Jolán színészi pályáját is láttatja a tárlat. Megtekinthető két darab (Terike; Patika), melyekben Simon Jolán szerepelt és az első magyar dadaista előadónőként kerül megnevezésre. A Kassákizmus3szórakoztató pontjai azok a videofelvételek, amelyeken Földes Györgyi, Nemes Z. Márió, Németh Péter Mikola, Szkárosi Endre, Tristan Tzara, György Mátyás, Apollinaire és Barta Sándor-verset olvas fel.

Az új színpad kapcsán kiállításra került Moholy-Nagy Filmváz. A nagyváros dinamikája című szövege és Kassák Lajos Konstrukciótól a kompozícióig című munkája, sőt olvasható néhány manifesztum is (Új stáció; Uj művészetet; A milliók kultúráját; Reorganizáció). A kor fontos intézménye volt a Zöld Szamár Színház, aminek plakátja, műsorajánlói is bemutatásra kerülnek. A Zöld Szamár játszotta Ivan Goll darabjait: Az új Orfeusz, Páris ég; Az Eiffel torony násznépe. Jegyeket a Mentor Könyvkereskedésben lehetett szerezni. Emellett láthatjuk más országokban megjelenő avantgárd folyóiratok színházi különszámait is. Rómában 1924 novemberében jelent meg a NOI, Bukarestben 1925 márciusában jelent meg a Contimporanul, Bécsben pedig 1924 szeptemberében jelent meg a MA ilyen jellegű száma. A Kassákizmus harmadik állomásának legfontosabb vonása, hogy világossá teszi, a Kassák-kör azon felül, hogy az új színpad lehetőségeit kutatta, még fontosnak tartotta a képzés kérdését is. Jól bizonyítják ezt azok a kiállított apróhirdetések, amelyek a MA színészképző szabadiskoláját propagálták.

A Kassákizmus során egy tárlatot látogatunk, egy dolgot három különböző perspektíva szerint. Mi lett volna akkor, ha ezt az egészet egy tető alá lehetett volna hozni? Hiszen épp ez (lenne, lehet) a lényege a „kassákizmusnak”. Nevezetesen az, hogy a dolog nem szálazható szét. Az ellenkezőjének is van értelme, de akkor „csak” Kassákot kapunk. Tető híján is hozzáférhető a kérdezési irány és az a hatóerő, ami az egész Kassákizmus1,2,3 megvalósulásához vezetett, aminek a végén összeérnek bennünk a görbe vonalak.

Kassákizmus 1, 2, 3 - A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei kiállításai Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulója ünneplése alkalmából 

Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban - Petőfi Irodalmi Múzeum 

Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek - Kassák Múzeum 

Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei - Bajor Gizi Színészmúzeum

Mindhárom kiállítás megtekinthető 2018. február 25-ig.

Fotók: Kassákizmus 1: Gál Csaba; Kassákizmus 2: Simon Zsuzsanna; Kassákizmus 3: Bajor Gizi Színészmúzeum