Piszkos utcák, szakadt plakátok, elárvult üzlethelyiségek, kopott feliratok, a szenvtelen és statikus beállítások alatt pedig sodró lendületű zene – a Have A Nice Day kietlen, de hangulatos nyitóképei azonnal magukba szippantanak. Majd feltűnik egy pénzzel teli táska, amely felbolydítja a furcsa módon belterjesnek tűnő kínai nagyváros életét. A lavina elindítója, Sziao Csang csak a barátnője félresikerült plasztikai műtétjét akarta helyrehozni a gengszterfőnökétől ellopott pénzzel, de ahogyan megindul a harc a bőröndért, az események hamar eldurvulnak. Eközben a mai Kína ismeretlen, kevéssé vonzó arcát is megismerhetjük – azaz a Have A Nice Day-ben minden lehetőség megvan, hogy igazán egyedi alkotás lehessen.

Jian Liu második egészestés animációs filmjében egy ősrégi dramaturgiai eszközhöz nyúlt: a pénzes táska klasszikus MacGuffinként hozza játékba az újabb és újabb történetszálakat, a rengeteg, csúnya véget érő szereplő ismeretségi hálója pedig előbb-utóbb körbeér, a kör bezárul. Azaz maga a cselekmény nem sok újdonsággal szolgál – ami önmagában még nem lenne baj, hiszen Tarantino vagy Guy Ritchie hasonló filmjeit sem a történetük miatt szeretjük. Az egysíkú hajszát színesebbé tehetnék az események kulisszái és a szereplők jellemrajzai – a Have A Nice Day viszont csak az egyik színtéren nyújt emlékezeteset.

Animációs filmként ugyan a Have A Nice Day nem hagyatkozhat a színészek karizmájára, viszont kihasználhatná a forma nyújtotta szabadságot a karakterek életre keltésekor. Ez nem történik meg. Kár, hogy Liu figuráihoz nem lehet jobban kötődni, nincsenek olyan egyéni vonásaik, amelyek érdekessé vagy szerethetővé tennék őket. Így viszont, hogy egyiküknek sem szurkolhatunk, a történet tétje is mérséklődik. Tovább rontja a helyzetet, hogy az erős indítás után a Have A Nice Day menthetetlenül leül – a film mindössze 77 perces, de a vontatottsága miatt sokkal hosszabbnak tűnik. A kezdeti szófukarság helyét hamar a semmibe vezető monológok veszik át – érdemi információt viszont aligha szűrhetünk le a szóáradatból, legfeljebb a film világképéhez tesznek hozzá a hallottak.

Ha a sztori és a figurák nem is képesek fenntartani az érdeklődést, a Have A Nice Dayben ábrázolt világ annál inkább. Jian Liu már az első, hasonlóan sokszereplős animációs filmjében, a Piercing 1-ban is ilyen szakadt alvilági környezetet mutatott be: a gengszterműfajban szokatlan módon animált képeken látható mocsok és pusztulás éles ellentétben áll a hírekből ismerhető kínai nagyvárosi csillogással, az állítólag szárnyaló gazdaság illúziójával. A Have A Nice Day realista, olykor naturalista és animációs bravúrkodástól sem mentes stílusban ábrázolja az érme másik oldalát, az élhetetlen várost, az elvágyódó fiatalságot, a kiábrándultságot és a kisszerű, jelentéktelen álmokat, célokat, karriereket. Ennek ellenére nem politikus filmmel van dolgunk, Liu cinizmusa és aktualizáló kiszólásai végig a magánszférán belül maradnak – mégis jellemző, hogy a kínai kormány visszahívta az annecy-i fesztiválról a filmet, mert állítólag nem engedélyeztették előzetesen otthon. (Így a mű végül az idei Berlinale versenyprogramjában debütált.)

A Have A Nice Day tehát sok tekintetben érdekes kísérlet, ám mivel nem világosak a céljai, az értelmezési keretei is homályban maradnak. Társadalomkritikája nem elég nyílt és részletgazdag, a bűnügyi szál nem elég pörgős, a karakterek pedig nem elég markánsak ahhoz, hogy valami izgalmas kerekedjen ki ebből az animációs noir-gengszter-thrillerből. A film legmegdöbbentőbb húzása például egy váratlanul érkező zenés, a propagandadalok világát megidéző karaoke-betét, aminek viszont hiába várjuk a folytatását. Kicsivel több következetességgel és összeszedettséggel a Have A Nice Day akár kultfilmmé is válhatott volna, így viszont csak egzotikus színfolt a magyar mozipalettán.

Have a nice day (Hao ji le)

Kínai animációs film, kínai (mandarin) nyelven, magyar felirattal, 77 perc, 2017.

Írta és rendezte: Jian Liu

Bemutató: 2017. december 14.

Forgalmazza a Cirko Film.

Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!