Az estét Kertész Edina nyitotta meg, bemutatva a szerzőket: Balázsy Pannát, Kalapos Éva Veronikát, Szabó T. Annát, Lakatos Leventét, valamint a kötet szerkesztőjét, Csapody Kingát. A moderátor először a szerkesztőt kérdezte arról, hogyan választotta ki a szerzőket, és honnan jött a kötet koncepciójának ötlete. Sokfélék vagyunk, sokféleképpen lehet arról írni, hogy szeretni hogyan lehet, és annak ellenére, hogy a kötet a Menő Könyveknél jelent meg, nincs olvasói korhatár - válaszolta a kérdésre Csapody Kinga. A könyv központi eleme egy zenélő doboz, melyet minden szerzőnek bele kellett valahogy építenie a kisregényekbe, és ez a motívum összeköti a négy történetet. Érdekes megfigyelni, hogy a szerzők miként használták fel ezt az elemet. Balázsy Panna elmondta, hogy eddig kisebbeknek írt, és hogy nagyon más volt ezúttal fiatal felnőtteknek, felnőtteknek szóló történetet kitalálni, egyfajta kísérlet is volt számára a kisregény megírása. Ebben a történetben egy gimis szerelem alakulásá figyelhetjük meg öt év távlatából, amikor a két főszereplő újra találkozik egymással.

Egyetérthetünk Kertész Edina állításával azzal kapcsolatban, hogy Kalapos Éva Veronika történetének szereplői nagyon emberiek, csetlenek-botlanak, bénáznak és nehéz közel kerülniük egymáshoz. Az írónőt arról kérdezte, vajon ennek ábrázolása volt-e a cél. Kalapos Éva Veronika elmondta, hogy valóban van egy ilyen aspektusa a történetnek, de ez sohasem tudatosan kerül bele a szövegbe. Mindig sokkal érdekesebb megmutatni azt, amikor egy ember nem tud átlépni saját magán. A történet nem egy, hanem több zenélődoboz köré szerveződik. Az egyik szereplő, Grafit képregényeket rajzol, és elkezd vonzódni egy lányhoz, aki gyűjti a zenedobozokat. Kiderül az is, hogy a lány is kötődik valakihez, a zenélő dobozokat ugyanis egy idős néninek viszi. Társadalmi munkaként a gimnáziumban lehet menni idősek otthonába is, és nagyon sokat tudnak adni egymásnak az idősek és a tinédzserek, ebből született meg az az ötlet Kalapos Éva Veronika számára, hogy a főhősnő életében van egy néni, aki mint egy pótnagymama, jelen van az életében. Grafit figyelmét is ez a különleges szeretet kelti fel, amikor véletlenül meghallja azt a telefonbeszélgetést, amikor a lány arról beszélget valakivel, hogy a néni vajon milyen doboznak örülne a legjobban, mi az, ami már például megvan neki. Így vonzódni kezd ahhoz a lányhoz, akit addig nagyon sokszor látott, de nem ragadta meg.

Szabó T. Anna a levélformát választotta ahhoz, hogy egy egészen különleges családi kapcsolatrendszert ábrázoljon. Kertész Edina kérdésére, hogy  miért ezt a műfajt választotta, az írónő elmesélte, hogy eredetileg csupán egy levél volt, az anyáé, és csak utólag csatolta hozzá az apától és a lányuktól származó levelet. Ennek az oka az volt, hogy a kötetben található többi három mű terjedelme hosszabb volt, ezért bővíteni kellett a már megírt szöveget. Mivel az elkészült levélhez nem szeretett volna hozzáírni, úgy döntött, hogy két további levél segítségével bontja ki a történetet. Így három hang szólalhatott meg: egy arrogáns apa, egy nagyon érzelmes, de érzelmileg kihasznált anya, és egy mind a kettőjüknél okosabb kamaszlány.

Lakatos Leventével kapcsolatban Kertész Edina arra volt kíváncsi, hogy mennyire volt más megírni ezt a rövidebb történetet, mint az eddigi, nagyobb terjedelemmel bíró műveket. A Szívek dallamába írt kisregényben is van egy krimiszál, ezáltal kapcsolódik a korábban megjelent köteteihez. Lakatos Levente elmondása szerint maga a novella vagy kisregény műfaj még eléggé új a számára, az első novellája Az első című novelláskötetben jelent meg. Szövegeiben szeret  kísérletezni azzal, hogyan tud egy – például regényhez képest – egészen más struktúrával, szerkezettel dolgozni. Izgalmas volt az a játék, hogy vajon ekkora terjedelemben is végig lehet-e vinni egy olyan szálat, ami fenntartja az izgalmat, és csak sejtetni azt, hova is akar kilyukadni a sztori.

Balázsy Panna megosztotta velünk, hogy ez az új műfaj, melyben kipróbálhatta magát, közel áll hozzá, mivel alapvetőn szikáran és röviden szeret írni, hiszen a gyerekkönyvek terjedelme sem nagyon hosszú. Hozzátette,, hogy még meg kell tanulnia lassabban kibontani a történetet, és azt is elárulta, hogy most egy krimit szeretne írni gyerekeknek, kicsit idősebb korosztály számára, mint az alsó tagozat, akiknek eddig írt. A kötet szerkesztője elárulta, hogy Szabó T. Anna számára is új volt az a korosztály, akit meg kíván célozni a kötet. Korábban már írt egy kamaszoknak szóló drámát, melynek Szarvasok szövetsége volt a címe, és ott is, akárcsak a Szívek dallamában, megjelenik a zene, a művészet és Bartók, így kötődik egymáshoz az eddigi, elsősorban kamaszok számára írt két munkája. Kertész Edina arról kérdezte az írónőt, hogy költészet mellett nagyobb szerepet kap-e nála a jövőben a történetmesélés, a novella mint műfaj. Szabó T. Anna elmondása szerint nem minden pakolható bele egy versbe, van olyan történet, amit novellaként lehet jobban kibontani. Kalapos Éva Veronika már korábban is írt novellákat, és régóta dolgozik egy olyan novellafüzéren, mely felnőtteknek szóló gyerekszereplős novellákat tartalmaz. Mindazonáltal nagyon szereti felépíteni a regények szerkezetét, teret engedni a történetek kibontakozásának. Lakatos Levente műfaja alapvetően a szórakoztató irodalom, ahol a történet dominál, saját műveire reflektálva elmondta, hogy bár nem minden írásában jelenik meg, de fontos elemnek tartja a bűnügyi szálat, mert izgalmassá teheti a történetet. Elárulta, hogy ő is tervez egy novelláskötetet, mely versekre épülne, de többet nem osztott meg velünk ezzel kapcsolatban.

Vajon lesz-e folytatása a kötetnek, kisregényeknek, novellagyűjteménynek? – tette fel a kérdést Kertész Edina. Csapody Kinga szerint méltatlanul nem keresik a novellákat, miközben egy-egy novellát sokáig lehet ízlelgetni, magunkkal vinni és továbbgondolni. A Menő Könyveknél megjelent Az első című antológiánál is sokféleképpen, sok szerző kortól függetlenül beszélt a szexualitásról, testiségről, a kezdeti bénázásokról, ami megmutatta azt, hogy mindegy, melyik évben játszódik a történet, ugyanúgy fog izgulni a szereplője. Az első sikerén felbuzdulva készül a Menő Könyvek második antológiája, melynek témája a szakítás lesz. A szakítás is nagyon fontos a kamaszkorban, nem csak az első szerelemmel lehet szakítani, hanem például a családunknak is sokszor hátat fordítunk vagy rájuk csapjuk az ajtót. Lesz olyan történet is a kötetben, ami egy sportólót mutat be, aki egy szadista edző miatt kénytelen abbahagyni a sportolást, de olyan is, ami arról szól, hogy lehet akár egy vallással is szakítani.

Kertész Edina még arról kérdezte a négy írót, hogy milyen élmény egy megadott téma köré szervezni az írást? Egyből el tud indulni egy történet, vagy sokat kell gondolkodni rajta? Kalapos Éva Veronika elmondása szerint ez nagyon változó, valamikor megkap egy hívószót és azonnal társul hozzá egy történet, de van, hogy sok idő telik el. Például az írótáborok szemináriumain is egyik napról a másikra kell írni valamit, ami mindig nagyon izgalmas feladat. Szabó T. Anna megosztotta, hogy álmában vagy félálomban nagyon jó gondolatai születnek. Lakatos Levente elárulta, hogy számára segítséget jelent, ha a történet témáján felül van egy plusz fogódzkodó – ahogy a Szívek dallamában a zenélő doboz –, ami köré lehet építeni egy sztorit. Vele ellentétben Balázsy Panna elmesélte, hogy őt inkább megakasztja az, ha adnak valamilyen konkrétumot a születendő történettel kapcsolatban. Ha arról írhat, amiről akar, sokkal messzebbre tudja vinni a szabadság.

Az utolsó kérdés a négy író felé az volt, hogy ha ők írnának egy novellát vagy regényt, és hasonlóan a Szívek dallamához egy szónak vagy egy tárgynak feltétlenül bele kellene kerülnie, mi lenne az? Balázsy Panna az evés szó köré építené a szöveget, Kalapos Éva Veronika a könyvjelzőt mondta. Szabó T. Anna pedig elárulta, hogy már napok óta azon gondolkodott, hogy milyen novellát lehet abból a szóból írni, hogy anyaghiba. Lakatos Levente kettőt is mondott, az egyik a mocsári manó, a másik pedig a kutyakakikuka. Az este dedikálással és kötetlen beszélgetésekkel zárult.