Amikor elkezdte írni a meséket, elhatározta, hogy addig írja, amíg segíteni tud a „nagy változásokat” megélő kisgyerekeknek - mondta egy interjúban a szerző, Tamás Zsuzsa. Két kislányának, Zsófinak és Sárinak kedvesek ezek a történetek, és boldogok, hogy egy rendhagyó „napló” rögzíti életük meghatározó pillanatait. Hogy meddig? A szerző szerint valószínű, hogy Mimi óvodából iskolába lépéséről még lehet mesélni. Az első két kötet nemrégiben észt nyelven is napvilágot látott.

A történetek egy nyuszicsalád életéről szólnak: Kicsi Mimi és szülei nagyobb lakásba költöznek, aztán óvodába megy a nyuszikislány, barátai lesznek, beteg lesz, meggyógyul, majd megszületik kistestvére. Kicsi Mimi csupa olyan változást él meg, mint bármelyik kisgyerek. Az otthoni környezet után az óvodai csoportban kell megtalálnia a helyét.  Mindig akad valami halaszthatatlan dolga Barnival, a kismókussal, például viráglocsolás, ringlószedés. Kedves epizód az is, amikor papával hullócsillagokat néznek, majd Mimi kap tőle egy darab tufát, azt játsszák, hogy ez egy darab a holdból. Egy másik emlékezetes sztori, amikor Eperlaky doktor néni rendelőjébe viszi a mama Mimit, mert a füle fáj, hallásvizsgálatra is kell mennie, amiről kiderül, hogy semmiség az egész, kár volt félni tőle, a fülészet az erdőszéli kórházban található. Mama ápol, Mimi hősiesen gyógyul. A kórház – ezúttal a szülészet – még egyszer szerepel a történetben, amikor Mimi nagytesó lesz. Kicsi Borival nemcsak a család bővül új taggal; megszületik a testvérféltékenység is. „Mindjárt, Mimikém!” – mondja mama és előbb ellátja a kishúg körüli teendőket, csak aztán tud odafigyelni a nagyra. Végül kialakul a napi menetrend az újszülöttel, és a konfliktusok rendre elsimulnak. A negyedik könyvben már Pici Bori egyéves születésnapját ünnepli a család, Papa nyuszi is több szerepet kap. A könyvbemutatót nemrégiben az Ugocsa utcai gyermekkönyvtárban rendezték meg, a szerző Varga Bettivel beszélgetett a Mimi történetek keletkezéséről. Levetítették a Kicsi Mimi nagytesó lesz című meséből készült diafilmet, volt meseolvasás is, Zsuzsa a Fogtündéres történetet mesélte el a gyerekeknek, a családias összejövetel végén pedig még kedves nyuszis könyvjelzőket is hajtogattak, a szülőkkel közösen.

A Macskakirálylány, a Mesék a teljességhez, a Lencsi és az Égigérő című mesekönyvek mellett Tamás Zsuzsának tavaly jelent meg a Mit tud a kert? című felnőtt verseskötete. A Mimi történetekkel az egészen kicsi gyerekekhez fordul, akik örülnek, ha a saját életükben is fontos történésekről mesélnek nekik. Egy kicsit eltávolítva, egy kisállat bőrébe bújtatva a velük előforduló napi eseményekre jobban rálátnak, könnyebben megértik, mi is zajlik körülöttük.

A meséket Horváth Ildi illusztrálta. Talán nem véletlen, hogy a Kicsi Mimi cím nekem ritmikájában, hangzásában egy cseppet „japánosan” cseng, ezt a hangulatot erősítik a rajzok is, amelyek mangaszerűen ábrázolják az állatfigurákat. Elsőre nagy fejük és a szemük tűnik fel. A mangarajzolás titkai között a leginkább fontos a szem megrajzolása, mert azzal ki lehet fejezni az érzelmeket – írja a mangarajz-ismertető. A manga egyébként azt jelenti, képregény, és ez a könyvsorozat is képregényszerű, minden szövegrészletet rajzok illusztrálnak. Az állatábrázolásban kereshetünk elődöket, ott van például Reich Károly vagy Róna Emy, de említhetjük Beatrix Pottert is, akinek Nyúl Pétere máig sokak kedvence. Horváth Ildi nem igazi állatokat vagy akár stilizált plüssállatokat rajzol, inkább sémákkal dolgozik, bábszerű, sima felületű figurákat alkot. A szereplők tekintetében az egyetlen kifejezés az az egy fénypötty, ami szinte mindig ugyanoda kerül, és a gombszem csak ritkán – amikor szomorú, dühös, vagy alszik a nyuszi – húzódik résnyire, vagy csukódik be. A gyerekek képzeletében a rajzok a szöveggel kiegészülve elevenednek meg.

Tamás Zsuzsa – Horváth Ildi:

Kicsi Mimi és a Kökény ovi,  Naphegy Kiadó 2015

Kicsi Mimi nagytesó lesz, Naphegy Kiadó 2016

Kicsi Mimi barátai, Naphegy Kiadó 2017

Kicsi Mimi, pici Bori, Naphegy Kiadó 2017

Tamás Zsuzsa portréját Bach Máté, a könyvbemutatón készült fotót Szepesi Dóra, a cikk szerzője készítette.