bezár
 

film

2017. 11. 27.
Egy modern Rózsa Sándor
Antal Nimród: A Viszkis
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Antal Nimród a Kontroll óta nem készített itthon nagyjátékfilmet, így a rendszerváltás utáni Magyarország legellentmondásosabb bűnözőjéről, Ambrus Attiláról szóló A Viszkis a rendező nagy visszatérése.

A Viszkis rabló médiamítosza legalább olyan nagy hatással volt a rendszerváltás utáni Magyarország kollektív tudatára, mint az Antall József miniszterelnök halála miatt félbe szakadt Kacsamesék vagy éppen a kilencvenes években is népszerű telenovella, a Szomszédok, melyet számos magyar film mellett Antal Nimród legújabb műve, A Viszkis is megidézett. A mára kultfilmmé vált Kontroll elkészítését követően az akkor még elsőfilmes fiatal rendező bizonyos okokból Hollywoodban folytatta tovább többnyire jól megcsinált bérmunkákkal (Elhagyott szoba, A szállítmány, Ragadozók). Ezt kiváltképp sajnálták a magyar nézők, mivel Antal Nimród korábbi rövidfilmjeiben (például a remek Biztosításban) és a Kontrollban is bebizonyította, hogy nemcsak a feszült műfajfilmek rendezéséhez ért, de társadalmilag is érzékeny alkotó. Ráadásul a Kontroll nemcsak egy kiváló drámai szociothriller, hanem rengeteg idézhető beszólása van, és egy sokak számára nagyon ismerős, ikonikus közegben, a budapesti metróhálózat kazamatáiban játszódik.

prae.hu

Éppen ezért nagyon sokan kíváncsiak voltak Antal Nimródra, mikor 2013 novemberében hazalátogatott egy mesterkurzus erejéig, majd promófilmet készített a Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt újjáéledő magyar filmeknek. Mikor pedig megtudtuk, hogy ő rendezi és írja az Ambrus Attila életét bemutató A Viszkist, sejtettük, hogy nagyon jó kezekben van a projekt. A végeredmény bár nem éri el a Kontroll színvonalát, A Viszkisből biztosan nem lesz kultfilm, azonban ilyen profi módon összerakott társadalomtudatos gengszterfilmet még nem láthattunk Magyarországon a méltán híres Dögkeselyű óta.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Antal Nimród kevés jelentős változtatást eszközölt a valóságban is megismert történeten, leginkább Ambrus Attila gyerekkori éveit módosította az író-rendező. Így a sztori ismerős, már ha figyelemmel kísértük a médiát és a sajtót 1993-1999 között, hiszen ekkoriban a csapból is a Viszkis rabló folyt. Ambrus Attila 1967-ben született Csíkszeredán, édesanyja másfél évesen elhagyta, a nagymama nevelte 10 éves koráig. A film szerint Ambrusnak már gyerekként is volt gondja a törvénnyel Nicolae Ceaușescu Romániájában, ezért került javítóintézetbe. Fiatal felnőttként egy ideig a katonaságnál volt kénytelen vesztegetni az idejét, majd 1988-ban Magyarországra szökött a leendő „modern Rózsa Sándor”.

Itthon Ambrus egy hokicsapatban próbált érvényesülni, de ebből, illetve mellékállásából megélni nem tudott, a jobb munkához engedélyekre és állampolgárságra lett volna szüksége. Az igazi Viszkis bevallása szerint a kilencvenes évek elején sokáig vívódott az első rablás tervezésekor, amit végül 1993 elején végre is hajtott. Ezután több postahivatalt, utazási irodát, takarékszövetkezetet, majd kisebb bankokat rabolt ki. A Viszkis eleinte egyedül dolgozott, majd rokonai és csapattársai is felfigyeltek gyors anyagi gyarapodására, így kérésre bevett másokat is a „buliba”. A Viszkis rablót 1999 januárjában fogták el 6 éves ténykedése után, de a Gyorskocsi utcai fogságból pár hónap múlva megszökött, és ezt követően újra bankokat rabolt.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Ezen a sztorin annyit változtatott Antal Nimród, hogy Ambrusnak csak egyetlen társa van, és nagyobb jelentőséget kap egy szerelmi szál is. Illetve az alkotó bevallása szerint annak érdekében, hogy ne kreáljon hőst Ambrus Attilából, A Viszkis történetét a címszereplő kihallgatásával keretezte, melyben a Schneider Zoltán által alakított frusztrált, végig izzadó nyomozó, Bartos folyamatosan szembesíti Ambrust azzal, hogy a körülötte kialakult mítosz hazugság, a Viszkis valójában veszélyes bűnöző.

Ez az említett flashback-szerkezet pedig A Viszkis javára válik. Eleinte erősen kérdéses, hogy szükség volt-e erre a húzásra, hiszen Ambrus Attila történetét hagyományos, egyenes vonalú gengszterfilmként is el lehetne mesélni, minthogy A sebhelyes arcútól kezdve a Bonnie és Clyde-on át A Wall Street farkasáig minden gengsztersztori a szegénysorból felemelkedő, nagyra törő bűnöző bukásáról szól. Azonban Antal Nimród okosan kezelte az alapanyagot, és idézőjelbe tette a Viszkis rabló mítoszát. Persze azt el kell ismerni, hogy A Viszkis elsősorban egy feszült gengszter-thriller, és a mítoszteremtés folyamatát nem sikerült Antalnak olyan érzékletesen bemutatnia, mint Arthur Penn-nek a Bonnie és Clyde-ban, Terrence Malicknek a Sivár vidékben vagy Oliver Stone-nak a Született gyilkosokban. Azonban az Ambrus és Bartos közti kissé didaktikus beszélgetések amúgy jól ellenpontozzák a tragikus-hősies bankrablós történetet.

Mert Ambrus Attila története, illetve a Viszkis-mítosz sokkal több egyszerű rabló-pandúr mesénél. Az amúgy igen művelt és intelligens valódi Ambrus Attila maga is kifejtette írásaiban és riportokban, hogy utólag ő a rendszerváltás utáni magyar társadalom szimptómájaként látja a média által teremtett Viszkis-legendát. Bár Ambrus korábbi tetteit amúgy reálisan, elítélendő bűncselekményként értékeli, nyilván szeretné kicsit jobb színben feltüntetni egykori önmagát. Abban mindenesetre igaza van az igazi Viszkisnek, hogy a rendszerváltás utáni politikai és morális káosz vezetett odáig, hogy egy bankrablót modern Rózsa Sándorrá léptettek elő a médiában, illetve a közbeszédben. Jóllehet, már maga Rózsa Sándor sem volt több egy közönséges haramiánál, aki a nép kiábrándultságára, illetve az 1849-es szabadságharcban vállalt szerepére alapozva válhatott népi hőssé.

Antal Nimród éppen ezért idézi meg a filmben a Szomszédok mellett a korabeli híres tévéműsorokat (Kriminális), híradókat, és megmutatja azt az abszurdumot is, hogy mint például Jesse James vagy Buffalo Bill sztoriját, a Viszkisét is színházban játsszák el egy vulgáris komédia formájában. Antal pedig ezekkel az apró momentumokkal frappánsan vázolja fel a máig aktuális problémát, hogy a magyar társadalom mennyire nem bízik a hatalomban és annak képviselőiben. A Viszkis-mítosz azért jöhetett létre, mert a magyarok az egyre hiteltelenebb politikai vezetőkkel szemben cinkost látnak mindenkiben, aki látszólag a rendszer ellen lázad. Látszólag, mert a valódi Ambrus Attila nyersen és világosan bevallja, hogy semmilyen magasztos eszme nem vezérelte, pusztán pénzt akart szerezni.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Mindez Antal Nimród filmjében sincs másképp. A Viszkisben a Szalay Bence által alakított Ambrus nem lázadó, nem forradalmár, hanem anyagi körülményei, a lehetőségek hiánya, a bürokrácia és az alulfizetett munkák kényszerítik a bűn útjára. Jóllehet, ez a sztori még a kihallgatás-kerettörténetbe ágyazva is meglehetősen romantikus ködbe burkolja a Viszkis-mítoszt, főleg, hogy Antal a „nehéz gyerekkor” mellett egy enervált és sablonos szerelmi szállal próbálja megalapozni Ambrus Attila motivációit. Túl olcsó húzás, hogy Ambrus többek között azért válik Viszkissé, mert megalázó módon szerelmének, Katának kell helyette fizetnie a moziban, és az egyetemista lány felső-középosztálybeli sznob és xenofób szülei is anyagi helyzete és származása miatt tiltják el Katától a férfit.

Emellett az is kérdéses, hogy valóban Szalay Bence volt-e a legmegfelelőbb színész Ambrus Attila megformálására. Természetesen A Viszkis, annak ellenére, hogy sok tekintetben hű a valós történésekhez, elsősorban egy profin megrendezett műfajfilm, nem dokumentumfilm. Ám problémás, hogy Szalay külsőleg sem hasonlít túlzottan Ambrus Attilára, de személyiségében még inkább eltér a virtuális a valódi Viszkistől. Ambrus az interjúkban és riportfilmekben egy rendkívül intelligens, ravasz, dörzsölt, ugyanakkor nyugodt ember benyomását kelti, akinek sajátos beszédstílusa van. Antal Nimród Ambrus Attilája viszont kifejezetten sótlan és átlagos karakter, aki tőmondatokban kommunikál, és még a kihallgatáskor is egyértelműen Schneider Zoltán nyomozója viszi a prímet. Egyáltalán nem érződik az a filmbeli Viszkisen, ami a valóságban elhíresült Ambrus Attiláról, hogy az orruknál fogva vezeti a rendőröket. Szalay Bence hőse inkább sodródik az árral, nem irányítja sorsát. Ami persze lehetne pozitívum is, azonban A Viszkisben nem válik a karakter javára. Mindez nem jelenti azt, hogy Szalay Bence rossz színész lenne, vagy hogy ne lehetne azonosulni a címszereplővel, ám ezesetben kihagyott ziccer, hogy nem hangszerelték „ambrusattilásabbra” a főhőst. Így pedig az Ambrus kontra Bartos párharc sem annyira erős, mint A Viszkishez legközelebb álló John Milius-filmben, a Dillingerben a címszereplő és Melvin Purvis FBI-ügynök küzdelme a népszerűségért.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Ennek ellenére persze A Viszkis Ambrus karakterén keresztül érint a kortárs magyar bűnügyi filmekben visszatérő releváns társadalmi problémákat is, mint az elvágyódás, a bürokrácia és a korrupció problémakörei. A leendő gengszter eleve nem találja a helyét hazájában, ezért külföldre szökik, ezestben persze éppen Magyarországra, mely a Vasfüggöny lebontása miatt a kilencvenes években pont a lehetőségek földje volt a poszt-szocialista országok táborában. Ám Magyarországon belátható időn belül legálisan állampolgársághoz jutni a hivatali élet bonyolultságának köszönhetően közel lehetetlen feladat, így egyéb csatornákon (egy megkenhető politikuson) keresztül kell beszereznie azt a címszereplőnek. És persze az egész Viszkis-sztori arról az örök problémáról szól, hogy tisztességes kétkezi munkával egyre nehezebb előteremteni a pénzt.

Antal Nimród művében tehát, ha nem is túl markánsan, de jelen van a társadalomkritika, melyet ügyes megoldásokkal épít rá a tipikus gengszterfilmes történetvázra. Így A Viszkis egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató műfajfilm. Antal Nimród műve elsődleges szinten is élvezhető, mert minden egyes jelenetéből süt, hogy egy Hollywoodot megjárt profi rendezte szívvel-lélekkel. Antal a Kontrollhoz hasonló módon a magyar elektronikus zene egyik remek előadója, Yonderboi számaival tette még feszültebbé és katartikusabbá a pazarul megvalósított képsorokat. Antal Nimródnál még egy egyszerű passzázs (mikor Ambrus elindul első rablására a nyitójelenetben) is olyan izgalmas, mint más filmek kitüntetett fordulatai. És a rendezés minősége miatt A Viszkisben van pár emlékezetes szekvencia. Például Ambrus elfogását bombasztikus akciók helyett a legjobb thrillereket idéző párhuzamos vágással mutatja be a rendező. Így ha A Viszkis nem is válik majd a Kontrollhoz hasonló kult-klasszikussá, mindenképp Antal Nimród nagy visszatéréseként fogunk rá emlékezni. És reméljük, a rendező ezután gyakrabban készít majd magyar közönségfilmet, szükség van az ő profizmusára és hozzáértésére, hogy folytatódjon a magyar műfajfilm reneszánsza.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

 

A cikkben szereplő képek forrása: InterCom.

 

A Viszkis

Színes, magyar krimi, dráma, 126 perc, 2017.

Írta és rendezte: Antal Nimród

Operatőr: Szatmári Péter

Zene: Yonderboi

Producer: Hutlassa Tamás

Látvány: Hujber Balázs

Szereplők: Szalay Bence (Ambrus Attila), Móga Piroska (Kata), Schneider Zoltán (nyomozó), Klem Viktor (Géza), Gazsó György (Bota)

Forgalmazó: InterCom

Bemutató: 2017. november 23.

Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

nyomtat

Szerzők

-- Benke Attila --

Benke Attila az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik számos kulturális folyóiratnál és portálnál, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez, és magyar filmtörténettel is foglalkozik.


További írások a rovatból

Dan Schoenbrun: Ragyogj TV, ragyogj!
A 12. Primanima mint a magány és társadalmi kritika tükre
Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián
Coralie Fargeat: A szer

Más művészeti ágakról

Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal-beszélgetés
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés