A beszélgetést Gombos Kata, a Kisgombos Könyvesbolt és Kiadó tulajdonosa nyitotta meg, aki a kiadó korábbi műveiről is mesélt röviden. Így került szóba Satoe Tone két alkotása, a Pipó utazása, és az Ahol a szív dobban című képeskönyv. A  japán származású illusztrátor könnyed, légies képei főként az egyes történetek mondanivalójára, a szereplők lelkében lejátszódó folyamatokra reflektálnak, így kicsiket és nagyokat egyaránt meg tudnak szólítani. A kiadó most megjelenő könyve egy konkrét célcsoportnak készült, a könyv tematikája, változatos illusztrációi és bravúros tipográfiai megoldásai is ez alapján lettek összeválogatva. Gombos Kata elárulta, hogy az elmúlt évek alatt a könyvesboltban tapasztalt visszajelzések is nagyban hozzájárultak a mesegyűjtemény születéséhez. A könyv elsősorban 2-5 éves gyerekeknek szól, ezért fontos szempont volt, hogy több mesét is tartalmazzon, ugyanakkor a gyerekek számára könnyen kezelhető mérettel rendelkezzen, kényelmesen lehessen hozni, vinni és lapozgatni.

A könyv egyik szerkesztőjétől, Száz Jolitól megtudhattuk, honnan származik a gyűjteményben található hat francia nyelvről fordított rövid mese. Eredetileg egy havonta megjelenő francia gyerekmagazinban szerepeltek, a különlegességük abban rejlik, hogy nemcsak a gyerekek számára szórakoztatóak, hanem a mesélő szerepében lévő felnőtteket is magával ragadják a történetek és a hozzájuk kapcsolódó kedves illusztrációk. A tapasztalat az volt, hogy Magyarországon is lenne igény ezekre a mesékre, és később lehetőség nyílt arra, hogy a Kisgombos Könyvek gondozásában megjelenhessen egy válogatás belőlük. A kötetben szereplő mesék olyan hétköznapi eseményeket dolgoznak fel, melyek a kisgyerekek mindennapjaiban emlékezetesek vagy éppen különlegesek, még ha látszólag egyszerű történésekről van is szó. Többféle érzelem és emberi tulajdonság vegyül ezekben a mesékben, melyek szereplői minden esetben állatok. Megjelenik például a félelem, a kíváncsiság, a bánat, szeretet, a feledékenység, a barátság és az önzetlenség. A könyvbemutató szinte végig interaktív volt, Gombos Kata folyamatosan fenntartotta a gyerek figyelmét.

A bemutató Tenki Réka színésznő felolvasásával folytatódott. Két mesét hallhatott tőle a közönség: a Bodor a fodrásznál című történet felolvasása közben hangjával tökéletesen illusztrálta azokat az érzelmeket, melyet a főszereplő Bodor érzett, aki fél attól, hogy legvágják a bundáját. Vele ellentétben a mese másik főszereplőjének, Bodor apukájának magabiztos, határozott és megnyugtató hangszínt kölcsönzött. A pusziverseny című második történet pár barátról szólt, akik elmesélik egymásnak, hogy melyik fajta, vagy inkább milyen eseményhez, napi rituáléhoz köthető puszi a kedvencük. Nem kell nagyon magyarázni, hogy egy kisgyerek életében milyen fontos szerepet tölt be a puszi, ami jó megkülönböztethető jelentéssel, ha kell, gyógyító erővel bír. Tenki Réka arra bíztatta a gyerekeket, hogy meséljék el ők is, hogy számukra melyik „fajta” puszi a legkülönlegesebb.

Gombos Kata még azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy mindamellett, hogy a kötetben szereplő mesék vitathatatlanul érzelemgazdagok és reflektálnak a gyerekek számára fontos hétköznapi dolgokra, a fordítás közben törekedtek arra is, hogy választékos szókinccsel fogalmazzák meg akár a nagyon egyszerű dolgokat is. A könyvesboltban gyakran panaszkodnak a szülők, hogy sok mesében rengetegszer ismétlődnek a szavak, a szófordulatok ugyanazok, a szereplőket ugyanúgy szólítják meg stb., amitől a szülő számára – akinek sokszor egymás után többször is el kell mesélnie egy-egy mesét vagy mesekönyvet – unalmassá válik a felolvasás. Természetesen fontos, hogy a 2-3 éves korosztály érdeklődési köréknek megfelelő témával és szókinccsel rendelkező szöveg szülessen, de a mesegyűjtemény szerkesztői szerint bízhatunk abban, hogy egy kétéves is ráérez, és megérti az egyes szavak szinonimáit. Egy másik fontos szempont, illetve kiemelkedő adaléka volt a munkának a humor, ami megoldást kínált olyan speciális francia szavak, kifejezések fordítása során, melyekre nem létezik megfelelő magyar szó. Így született meg a Csipisz-mesében a csöndcsavargatás, mint egyfajta elfoglaltság, vagy a Vizilóöcsi varázslatos tolla című mesében szereplő állatok különleges elnevezése is, ahol a tyúkocska Csőrepici, a zsiráf pedig Nyakapaca lett.

A Kisgombos-mesegyűjtemény születéséhez nélkülözhetetlen volt Wolf Ila munkája, aki a tipográfiai feladatokat végezte el, valamint ő készítette a könyv borítóját is, melyen a történetek szereplőin kívül megjelenik a kiadó védjegyévé váló gombon felül több kis gomb is, és ehhez illeszkedően egy zsebbe kerültek a szereplők. Az egyes meséket elválasztó oldalakat is külön meg kellett szerkeszteni, mivel az eredeti mesék így, egy kötetben még sosem jelentek meg. Ezekre az oldalakra – a megfelelő színválasztás mellet – az adott mese valamelyik kulcsfigurája került. Ha olvasás után visszanézünk ezekre az oldalakra, felfedezhetjük, hogy egyetlen apró képben tükrözi a mese hangulatát vagy fontos mozzanatát. A betűválasztás is fontos kérdés volt: a kötetet tipográfiája akár arra is alkalmassá teszi, hogy az olvasás készségét éppen elsajátító korosztály számára sikeres olvasásélménnyé váljon. 

Száz Joli azzal egészítette ki az elmondottakat, a saját tapasztalata az, hogy ezek a mesék működőképesek maradnak a 2-5 éves korcsoporton kívül is, és a felnőtt olvasónak sem unalmasak. Ennek az az oka, hogy az egészen kicsi korosztálynak is lehet akár rövidebb meséket mondani vagy írni úgy, hogy az nem válik didaktikussá vagy bugyutává. Ezáltal a könyv tökéletesen illeszkedik a kiadó eddigi, minden korosztálynak szóló, akár egész életet végig kísérő köteteihez.

A szerkesztők elmondásával egyetértésben kijelenthető, hogy valóban rendkívüli gyerekkönyv született. Mind a hat mese jól elkülöníthető egymástól, ami leginkább az illusztrációkon érhető tetten, hiszen más-más illusztrátortól származnak a mesékhez megálmodott különálló képi világok. Ugyanakkor a kötet olyan benyomást is kelthet az olvasóban, mintha egy fűzérre fűzték volna fel a történeteket, sőt nem biztos, hogy az illusztrációk nélkül az olvasónak feltűnne-e, hogy eredetileg hat különböző szerző tollából származnak a mesék. A köteten látható a lelkiismeretes és jól átgondolt szerkesztői koncepció, mely eredményeként egy egységes gyűjteményt vehet kézbe az olvasó. A kötet kohéziós ereje abban rejlik, hogy a gyerekek perspektívájából nézve izgalmas, érdekes témákat dolgoz fel, mint például a Kalap a vízen című mesében, melyben három jóbarát egy esős napon különös kalandba keveredik, mely során megmutatkozik a bártorság és a barátság összetartó ereje. Van olyan mese, ami az első fodrászélményhez lehet fontos kellék olyan gyerek számára, akik nem szeretik, ha nagy ollóval levágják a hajukat. A Kiscsipisz haragos hangja kiemelkedik a többi mese közül, mivel egy fizikailag megfoghatatlan, ugyanakkor nagyon emberi és a gyerekek életében is megjelenő helyzetet dolgoz fel, jelesül, amikor nem tudjuk megmagyarázni, de valamiért bal lábbal kelünk fel reggel. Ebben a mesében rengeteg nyelvi játékot csempésztek a szerzők (gondolhatunk itt a csönd-csavargatás, gondgombolyag szóösszetételekre). A Foltos kutya csontja című mesében a feledékenység kapja a főszerepet. Az illusztrációk sokkal részletgazdagabbak a többi meséhez képest, tele vannak humorral, apró meglepetésekkel, melyek csak hosszas vizsgálódás után fedezhetőek fel. A kötet utolsó meséje a gyerekek (és felnőttek) számára meghatározó rituálékhoz köthető pusziadásról szól, ami a maga egyszerűségében egyszerre hat az érzelmekre és egy-egy puszihoz köthető emlékre, melyeket időről időre jól esik felidézni. Reméljük, hasonló tematika mentén lesz folytatása a gyűjteménynek.    

A bemutatót követően Osgyányi Ranvig Róza festőművész a kötetben szereplő Kiscsipisz haragos hangja című mese nyomán kézműves foglalkozást tartott a gyerekeknek, akik elkészíthették saját képüket a mesében szereplő figurák felhasználásával.

A fotók forrása a Kisgombos Kiadó facebook oldala.