PRAE.HU: Visszavonultál a versenyzéstől, de egyáltalán nem szakadtál el a sakkvilágtól. Kezdjük ott, hogy kidolgoztad a Sakkpalota képességfejlesztő programot iskolások számára. Elmeséled, hogyan működik az oktatási módszeretek a gyakorlatban?

2013-ban a program bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, minden oktatási intézmény számára elérhető. Több mint kétszázötven iskola használja, nyolcszáz pedagógus végezte el képzésünket, körülbelül tízezer gyereket érint. Ki kell aknázni a tehetséget, de fontos, hogy megtaláljuk, mit szeret a gyerek. A Sakkpalota lényege, hogy játékos formában fejleszti a kreativitást. Nem sakkot, hanem sakkal oktatunk. A palotánkra rá van vetítve a sakktáblarács, a koordinátarendszeren keresztül használják a gyerekek. A figuráknak értékeik vannak: a gyalognak egy, a huszárnak három, a bástyának öt, a vezérnek kilenc, a király a jolly joker.

Az orientálódást segíti, ahogy különböző irányokba mennek a figurák, de külön, a sakkhoz kötődő mozgásos feladatokat is játszanak az osztályok. Színekkel is dolgozunk, olvasáshoz-íráshoz van speciális figurarendszerünk, ez is motiváló a gyerekek számára. Felrajzolnak egy állást a sakktáblára, az íráselőkészítőnek is megfeleltethető. Több irányból próbáljuk megfogni őket; olyan a rendszer, mint egy fogaskerék, az egyik feladat beindítja az agyban a másikat. Mint egy hógolyó: kiindulópont a Sakkpalota, minden új információ hozzátapad.

Minezzel jól alakítható a tudás és a tudásvágy: tudják, hogy jön a Vendi Vezér, a Keresztes Király, a Hopp Huszárral levadásszuk a betűket a sakktáblán, azokkal alkotunk szavakat, vagy kiszámoljuk, mennyi öt meg egy huszár, plusz egy vezér stb. Olyan gondolkodásformákat mutatunk be, olyan keretrendszert adunk a pedagógusoknak a Sakkpalotán keresztül, amit hatékonyan használhatnak. Minden információt be lehet vinni, a szisztéma segít azonosulni az új tananyaggal, legyen az történelemmel vagy épp matematikával kapcsolatos.

PRAE.HU: Férjeddel ti is a Sakkpalota programot alkalmazzátok a két gyereketeknél, esetleg felhasználod szüleid ismert módszereit, melyekkel Téged és a nővéreidet tanítottak? Egyáltalán: sakkoznak a gyerekek?

Tudnak sakkozni, de nem szeretnek versenyezni. Édesapám alapmódszerét, hogy korai életkorban kell specializálódni, nem vettem át, de sok mást igen. Otthonról hozom, hogy a gyerekre maximálisan oda kell figyelni, vagy hogy a magántanár hatékonyabb. Az értékrendemet is szüleimtől kaptam. A Sakkpalotát természetesen otthon is használtuk.

PRAE.HU: Mit jelent ma nekünk a sakk? Szeptember 9-én még a magyar sakk napját is megrendezik.

A magyar sakkozás nehéz időszakát éli. Száz éve az egyik legkiemelkedőbb sportágunk. Több mint száz évre visszamenőleg nem volt olyan időszak, amikor ne lett volna legalább egy top 10-es magyar sakkjátékos. Lékó Péter világbajnoki döntőt játszott, Portisch Lajost sem kell bemutatni – annyi sikeres játékosunk volt! Magyarországon valahogy nem szeretünk erről beszélni: ami jó, az természetes, ha viszont másodikak vagyunk, nem mindig gratulálnak, hanem számon kérik az aranyérmet. Hoztunk egy ezüst- és egy bronzérmet Európa Bajnokságokról, mikor én voltam a csapatkapitány. Nagyképűség nélkül mondhatom, a magyar sakkozókra nagyon büszkék lehetünk.

Voltak a „nagyok” Portisch időszakában – fantasztikus, világklasszis játékosok –, utána jött az én generációm: Lékó Péter, Almási Zoltán és még néhányan. Ketten-hárman a világ top 20 versenyzői közt szerepeltünk, mostanra mindnyájan máshol vagyunk: Almási Zoli még játszik, de én visszavonultam, Lékó Peti már nincs a csúcson. Jóval gyengébbek vagyunk világszinten, mint ahogy azt megszokhatták a szurkolók. Generációváltás van. De nem szabad csüggedni, vannak tehetségeink, mint Rapport Richárd vagy a fiatal Gledura Benjámin.

Szeretem úgy megmutatni a sakkot, hogy kiderüljön, ezerötszáz éves múltja milyen sokféleképpen érinti a világot. Nincs olyan ország, ahol ne lenne saját sakk-készlet, nincs olyan kultúra, amiben valamilyen módon ne lenne benne ez a játék, az oktatásban pedig egyre aktívabban van jelen. Örülök, hogy sok rendezvényen a sakk előtérbe kerül. A magyar sakk napja alkalmából rendezett eseményen beszélgetésekre, látványos programokra lehet számítani. Nem vagyok tagja a szervezőbizottságnak, fellépő voltam egy beszélgetésen és dedikáltam a Kalandozás a sakktáblán című legújabb könyvemet. A szívem csücske a Világsakkfesztivál, melyet minden év október második szombatján tartunk.

PRAE:HU: Te találtad ki a Világsakkfesztivált, negyedszer rendezitek meg, idén október 14-én, a Graphisoft Parkban lesz.

Valójában tizenegy éve kezdtük szervezni, maga a fesztivál hároméves. Nagyra törő álmaim vannak vele kapcsolatban. A művészetet is bevontuk, például Győrfi András sakktémájú képeket fest. Lesznek szimultán gyerekversenyek, amatőr megmérettetések és beszélgetések is. A jövő bajnokai címmel versenyt hirdetünk, ahol nagyon gyorsan fognak játszani a gyerekek – ezek egyben tehetségfelmérést is jelentenek. Készülünk filmvetítéssel, a színpadon zenés programokkal, többek közt a Nagy-Britanniában klasszikusnak számító Sakk musical is látható lesz. Az előadásban a lányom is táncol egy duettet. Ő nem profi táncos, de sokat dolgoznak párjával a fellépésen. Nyolc kislány elénekli a Queen Journey-t, ami arról szól, hogy a sakk és a zene hogyan kapcsolódik össze, illetve a lányok hogyan teljesednek ki, hogy lesz belőlük királylány.

Kerekasztalbeszélgetésen a női-férfi szerepekről beszélünk – ez a kedvenc programom. A „Halhatatlan sportolók egyesületének” négy tagja, két nő és két férfi – Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, Vaskuti István olimpiai bajnok kenus, Nagy Tímea olimpiái bajnok vívó és én – beszélgetünk a színpadon fair play-ről, egyenjogúságról, esélyegyenlőségről. Az oktatással kapcsolatban bemutatjuk a szülöknek, pedagógusoknak a Sakkpalotát, illetve az új, óvodások számára kialakított könyvsorozat három könyvét is.

PRAE.HU: Kikre számítotok, várhatóan kik látogatnak majd el a Világsakkfesztiválra?

Jönnek külföldről is, akár olyanok is, akik még sosem voltak sakkversenyen – színes a műsor, senki nem fog unatkozni. A gyerekek marcipánból sakkfigurákat készítenek, sakkfigurákat festegetnek, sőt, lesz segway-ünk. A kezdeményezéshez egész évben lehet csatlakozni a vilagsakkfesztival.com hivatalos oldalon, az ott lévő világtérképen követhető, hogy eddig hányan csatlakoztak a világ minden tájáról. Nagy álmom, hogy évek múlva tízmillió jelölés legyen atlaszunkon. Ez nem is lehetetlen: állítólag a világon hatszázmillió ember ismeri a sakkot. (Nevet.) Folyamatosan várjuk helyszínek jelentkezését az esemény kibővítésére, abban a reményben, hogy pár éven belül többezer ilyen rendezvény lesz, és az érdeklődők tudni fogják, hogy többezer helyen lehet éppen akkor sakkal kapcsolatos kulturális eseményen szórakozni. Jelmondatunk: „A sakk összeköt.”

Fotók: Polgár Judit Sakk Alapítvány