Gulyáskommunizmus vagy vég?

Zelei Dávid

castro Kemény, kritikus beszédben sürgetett mélyreható gazdasági reformokat Raúl Castro a Nemzetgyűlés évi záróbeszédében. Kapitalizmusról természetesen szó sem lehet, de legalábbis erősen rotyog az a bizonyos kommunista gulyás.

2010. 12. 20. 22:44

Testvérét idézően kimerítő, kritikus és kemény hangú beszédben búcsúztatta 2010-et Raúl Castro kubai elnök. A 600 képviselő előtt elmondott kétórás beszéd során Castro a gazdasági reformok elfogadásának szükségessége, a decentralizáció, egyes kiváltságok és értelmetlen korlátozások eltörlése és – természetesen – a szocializmus fennmaradása mellett érvelt.

Az utóbbi időben sulykoltaknak megfelelően Castro kiemelte: kevés idejük van, a helyzet nem tűri meg a reformok halasztását, és ha a november közepén társadalmi vitára bocsátott társadalmi-gazdasági reformtervezet nem éri el a kívánt hatást, az Kuba végét jelentheti. Castro a Forradalom óta eltelt ötven év hibáinak (a túlzott paternalizmust, a gazdaság csaknem teljes egészének állami kézben összpontosítását) kiigazítását, és a gazdaság mielőbbi modernizálását (ahogy ő fogalmazott, a kubai szocialista modell "aktualizálását") tűzte ki célul maga elé – ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondana a szocializmusról a kapitalizmus kedvéért.

Castro két fronton is az erős központosítás feloldását ígérte, a hatalmat földrajzilag és intézményileg is jobban eloszlatva. A párt és a kormány funkcióinak jelenlegi, bevallottan összefolyó rendszerében változásokat sürgetett, mondván, "a Pártnak irányítani és ellenőrizni kell, semmilyen szinten sem szabad ellenben megzavarnia a kormány munkáját, melynek feladata a kormányzás".

Castro felszólalt az ország vízfejűsége ellen is, kijelentve, fokozatosan egyre nagyobb hatalmat, a pénzelosztásba való nagyobb beleszólást kell biztosítani a Havannán kívüli provinciális és municipális központoknak (nem lesz nehéz, jelenlegi képviselőik egy bankszámlát sem nyithatnak maguknak).

A kubai kormány a 2010-es, 2,1%-os gazdasági növekedés után 2011-re egy százalékos javulást, vagyis 3,1%-os növekedést vár, ami, ahogy Marino Murillo gazdasági miniszter elmondta, alatta van a 2015-tel záródó ötéves tervnek. Erőteljes, tízszázalékos létszámnövekedést, 2,7 millió turistát várnak, ezzel együtt pedig az idegenforgalomból származó adóbevétel 29,5%-os növekedését. További számok is előkerültek: az állami foglalkoztatás túlsúlyát csökkentendő, a magánszférát erősítendő, várhatóan 146 ezer állami munkahelyet szüntetnek meg, és 351 ezer közalkalmazottnak/köztisztviselőnek kell új állás után néznie – értelemszerűen a felhízlalni vágyott magánszektorban.