Nyolcvanhárom éves korában, Mexikóvárosban elhunyt a "boom" és a mexikói irodalom legendás alakja, Carlos Fuentes, mindössze egy nappal azután, hogy a Baleár-szigeteki Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. A kiváló mexikói íróra Dömötör Andrea egy tanulmányrészletével emlékezünk.

Kedden egésznapos program keretében újra megrendezésre kerül a Portugál Nyelv Napja, fotókiállítással, capoeirával, zongorával kísért versfelolvasással, könyvbemutatóval, és előadásokkal.

Lévén a Lazarillo kiemelt projektje a műfordítás elméletének és gyakorlatának vizsgálata és kritikája, hosszabb ideje "közvetítjük" (ha nem is az Eurosporton) Bolaño Los detectives salvajes című kötetének magyarra fordulását – problémacentrikus fókusszal, a fordító, Kertes Gábor tolmácsolásában. Sorozatunk e részében utcaneveket fordítunk, héberről magyarítunk, és eldöntjük (vagy nem), hogy Manuellal vagy Manuellel.

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az Ibero-Amerika Hetet Pécsen, ahol ezúttal három korosztály mintegy negyven képviselője beszélt mindenről, ami spanyol vagy latin-amerikai. A kezdeményezés nem egyedi: novemberben ugyanők Budapesten is találkozhatnak.

 Szépirodalom és történelem a főszereplői az első negyedéves sajtószemlénknek: Vargas Llosától Márquezen át Francóig, Salazarig és Mussoliniig jutunk. Portugálos-spanyolos folyóiratszemlénk az első negyedévből hajtás után.

A tavalyival ellentétben idén nem lesz spanyol dömping a Könyvfeszten, néhány programunk azonban így is van – főleg katalán hírek alant.

A Forbes felmérése szerint hatvannégy multimilliárdos összesen 367,8 milliárd dollárt birtokol Latin-Amerikában. Ketten a világranglistán is az első tízben vannak, s többük vagyona nagyobb, mint egynémely szegényebb ország éves GDP-je, ami rámutat arra, miért a Föld legegyenlőtlenebb kontinense Latin-Amerika.

Minden egyes utolsó után meg vagyunk győződve róla, hogy nincs az a Márquez-könyv, ami újat hozhatna a nálunk legjobban (s sokak számára egyedül) ismert, Vargas Llosa mellett legjobban reprezentált latin-amerikai íróról; a most megjelent beszédkötet ugyanakkor többnek tűnik a márkezita rajongótábornak dobott alamizsnánál. 

Március elsején és másodikán, csütörtökön és pénteken kerül sor az "Határtalan avantgárd"  (Vanguardias sin límites) konferenciára az ELTE Spanyol Tanszékének rendezésében. A jól megszokott irodalmi előadások mellett ezúttal a zene, képzőművészet, mozi és színház is szerepet kap, utóbbi duplán. Hajtás után konkrétumokat öntünk olvasóink nyakába. 

Bár nem gondolnánk, néhol egészen gyümölcsöző a kapcsolat a magyar és a spanyol nyelvű, főként a latin-amerikai irodalmak közt. Az alábbiakban Szirmai Péter "Mániákus bibliofília" című kötete kapcsán elmélkedünk a spanyol (-amerikai) - magyar kapcsolatok irodalmi vonatkozásairól.

Február 24-én és 25-én Budapesten lép fel a nemzetközi hang- és vizuális költészeti színtér fenegyereke, a brazl Márcio-André. Hogy miért hívják radioaktív költőnek, mi fán terem a kortárs neo-avantgárd, és mi a túró ez az érdekes szerkezet a képen, az hajtás után kiderül. 

 Mint a nyájas olvasó már javában hiányolhatta, hosszú hónapok sajtótermésével vagyunk adósok, de nagyon igyekeztünk: több mint húsz cikk, tanulmány, elemzés, novella várja olvasóit a legváltozatosabb témákban Pablo Escobartól Juan Diego Flórezig, Guernicától a Biutifulig.

Tavalyelőtt meghirdettük, tavaly valamiért kimaradt, idén újra megpróbáljuk: utánanéztünk a kiadóknál/fordítóknál, milyen spanyol/portugál/latin-amerikai témájú/szerzőjű kötetek várhatóak 2012-ben. Nem kevés könyv jön hajtás után.

Jövőre jelenik meg a mexikói Juan Pablo Villalobos Booker-shortlistre is felkerült kisregénye, a Bunkerzsúr. A fordító Csuday Csaba írásával mintegy megelőlegezzük a már javában készülő, jövő évi könyvmegjelenéseket taglaló óriáscikkünket.

Itt a fagyi, mentafagyi, vegyék, egyék, a gyomrukat nem fogja megfeküdni! – próbálom felidézni a spanyol strandok dinnye és fagyi-árusait. Kellemes kiegészítője lehet a magyar télnek az idén megjelent kortárs katalán elbeszéléskötet, nem csak azért, mert telektől távolian latin, hanem azért is, mert igazán jó.

Néhány hónapon belül Portugália, majd Brazília rövid történetéről is kézhez kaphattunk-kaphatunk egy-egy magyar nyelvű kötetet az Equinter Kiadó gondozásában, ami tekintetbe véve, hogy a pleisztocén beköszönte óta mindösszesen egy, szakmai körökben példás egységben bírált portugál történettel dolgozhatott a luzofil közönség, épp kétszáz százalékos növekedés. A miértekről és hogyanokról a mindkét kötet fordításában tevékeny részt vállaló Pál Zsombor Szabolcsot kérdeztük.

A Nobel-díjas portugál író José Saramago és felesége Pilar del Rio életének három évét követi végig Miguel Gonçalves Mendes dokumentumfilmje, emléket állítva nemcsak a kultikus státuszba emelkedett luzitán szerző személyének és életművének, hanem feleségének Pilarnak is. Urbán Bálint kritikája.

Kegyetlen világ, naturalista ábrázolás és mélységesen emberi történetek keverednek egy civilizáció alatti barcelonai negyedben Antonio Iñárritu legújabb, Biutiful című filmjében, mely elszomorít, de gondolkodásra késztet.

A kávészürcsölés közben telenovellát néző Coelhónál, vagy a favellájából csak a riói karnevál meg a Copacabana kedvéért kimozduló Pelénél némileg árnyaltabb Brazíliára vágyunk? Kattintsunk.   

 Tavasszal a spanyol, télen a luzitán film kedvelői dörzsölhetik tenyerüket. December 8-tól portugál filmek a Kinóban!

Ahogy az sejthető volt, a semmit sem ígérő, de a gazdasági világválság negatív hatásaitól ellenzékiként megmenekülő Mariano Rajoy lesz Spanyolország feje az elkövetkező ciklusban. A baloldal történelmi vereséget szenvedett, nagyot nyertek a baszk radikálisok és a kispártok.

A katalán nap és a Harsányi-könyvbemutató után újabb programot ajánlunk: hétfő este az A38 állóhajón lehet portugál borok mellett Egressy Zoltán és Miguel Castro Caldas beszélgetését követni, Urbán Bálint moderálásában.

Minden jel Mariano Rajoy és a Spanyol Néppárt győzelmét ígéri a mai spanyol választásokon, kérdés azonban, valóban olyan nagy nyeremény-e ötmillió munkanélküli,egy csőd szélén álló gazdaság, és egy elégedetlenségét az utcán is demonstráló társadalom?

Finoman szólva sem gyakori madár a spanyol és portugál történelemről szóló kötet a magyar könyvpiacon - aki azonban kicsit is érdeklődik a térség huszadik százada iránt, annak kötelező Harsányi Iván legújabb kötetének beszerzése.  

Legutóbb csaknem egy éve jelentettük, hogy s mint állnak az átalakulások Kubában, most Soltész Béla jóvoltából egyenest a helyszínről adunk hírt, halad-e valamerre a Castro-rendszer.

November 16-án nagyszabású programsorozattal ünneplik a negyven éves magyarországi katalánoktatást. Hajtás után a teljes programlista, részletekkel!

Még véletlenül sem szeretnénk elkiabálni, de úgy tűnik, Kertész Nobel-díja és a Frankfurti Könyvvásáron való díszvendégkedésünk óta, a kisebb-nagyobb műhelyeknek köszönhetően rohamtempóban folyik a magyar irodalom klasszikusainak és legújabb darabjainak spanyolországi lefordítása. Katalán nyelvterületen kifejezetten pozitív a kép: ezúttal A Pál utcai fiúk megjelenése kapcsán társalogtunk a fordító Bakucz Dórával.

 750 éve született Dom Dinis, Bölcs Alfonz unokája, a középkori Portugália egyik leghosszabb ideig uralkodó királya, aki verselésben és jövőbelátásban is élen járt - meg még alant kiderült, mi mindenben. Ladányi-Turóczy Csilla publicisztikája.  

Nem állítjuk, hogy a konjunktúra hónapjait éltük a hosszúra nyúlt nyárutón, de ezúttal is van mit közölnünk az ibériai és latin-amerikai világ magyarországi jelenlétéről: esett szó Almodóvarról, Sábatóról, a brazil irodalomról és a spanyol polgárháborúról is.