A Könyvfesztiválra jelent meg Zinka és Simafül története a Bookline kiadásában. A könyv egyik alkotója, Hitka Viktória beszélt nekünk a mesekönyv alaposan átgondolt kialakításáról, az illusztrációk fontosságáról és a hógömbökről, melyek nem is mindig gömb alakúak.

A Vivandra Kiadónak köszönhetően Patrick Ness regényei 2011 óta magyarul is olvashatóak. A Londonban élő amerikai szerző Chaos Walking című trilógiájával vált virághírűvé, a harmadik résszel többek között elnyerte a legrangosabb brit gyerekirodalmi díjat, a Carnegie Medált. Egy évvel később ismét az övé lett ugyanez a díj, ezúttal a Szólít a szörny című regényért. Játssz, és nyerj Patrick Ness-könyveket!

Tamás Zsuzsa és Ilyés Juli könyvterve az 2013-as Aranyvackor pályázaton elnyerte a PRAE.HU különdíját. A Mesék a Teljességhez című pályamű szerzőjét és illusztrátorát többek között arról kérdeztük, hogyan találtak egymásra, miként zajlott a közös munka, de a beszélgetésből az is kiderül, hogy vajon mi köze van az összekakaózott meghívónak az elfojtáshoz.

Képregényt, és főként gyerekképregényt kiadni itthon kockázatos vállalkozás, ugyanis hiába szép a mű, ha a vásárló belenéz, és meglátja a szövegbuborékokat, már teszi is le. A képregényvásárlók leginkább a 20-30 éves értelmiségiek köréből kerülnek ki, a gyerekek közül sokan még csak nem is hallottak erről a műfajról.

A KEDD, Magyarország vezető kreatív animációs műhelye az AEGON Magyarország Zrt. támogatásával harmadszor rendezi meg az Országos Rajzfilmünnepet 2013. május 12-én. A filmes programban magyar és nemzetközi, klasszikus és kortárs művek szerepelnek, olyan egész estés vagy rövid animációs filmek, melyek meghatározóak az animációs műfaj területén.

Az idei könyvfesztiválra jelent meg Varró Dániel legújabb gyerekkönyve, a Nem, nem, hanem. A bemutató után a népszerű költővel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen apropóból születtek az eddigi gyerekvers-kötetek, nehéz-e Shakespeare-t fordítani, és hogy milyen költői műfajokat szeretne kipróbálni következő, felnőtteknek szóló kötetében. 

Tavaly november végén rendezte meg a Tükröm-tükröm... A műfajok lélektana című kétnapos gyerekirodalmi konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával. Az elhangzott előadások közül néhánynak a szövegét rövidített formában közzétesszük a prae.hu oldalán. Az alábbiakban Sándor Enikő mesterszakos hallgató (KRE BTK Irodalom- és Kultúratudomány MA) előadása olvasható.

 Megjárta Amerikát, megjelent három önálló lemeze, volt a Klezmer Band énekesnője, eljátszott számos musical főszerepet. Bíró Eszter most egy új, eddig még ismeretlen arcát mutatja meg a közönségnek. Az énekesnő elsősorban a gyerekekhez és a családokhoz szól újonnan megjelent képeskönyvével és lemezével, az Állati Zenés ABC-vel.

Az interjúk, tudósítások, kritikák teljességükben a Könyvfesztivál rovatban olvashatók, de innen is linkelhetők. Egy csokorba gyűjtöttük a XX. Könyvfesztivál ideje alatt írt, gyerekkönyvekhez kapcsolódó cikkeket. 

Bartos Erika, a sokak által kedvelt Bogyó és Babóca mesék szerzője a közelgő Rajzfilmünnepről, az eseményhez kapcsolódó mesepályázat elbírálásáról, mesehősökről, no meg Bogyóról és Babócáról mesélt.

Arra kell figyelmeztetnem mindenkit, hogy Varró Dani-ügyben egy valódi összeesküvés áldozatai vagyunk. Mint minden összeesküvés-elmélet hátterében, itt is meg kell találnunk a titokzatos kezet, amely észrevétlenül mozgatja a láthatatlan rugókat és a szálakat. Ez a kéz pedig nem másé, mint a hároméves Varró Misié, a költő elsőszülött, vörös fürtös gyermekéé.

Egyszerű és kényelmes dolog kiböffenteni egy kiscicát, kiskutyát, királylányt vagy királyfit, elnevezni a közhelyes bölcsességet tanulságnak, és máris kész a mese – legalábbis sokan így gondolják. Pedig csak egy kis odafigyelés, türelem és legfőképpen alázat kell egy jó meséhez, hogy levetkőzze a számító és hideg "családbarát" képmutatást és nem hogy merjen, hanem legyen pimasz és igenis varázsoljon el, hiszen végtére is ez a dolga.

Miért van az, hogy a rózsaszín kismalac a mesékben többnyire olyan idegesítően bugyuta, mégis imádjuk? Hibát hibára halmoz, akárcsak egy jóllakott óvodás, aki kibújik meleg gyerekszobájából. Annyiszor megijed, mégis elnézőek vagyunk. Talán mert annyira emlékeztet saját gyerek-pszichénkre? Persze ez a mostani malacunk sokkal szellemesebb lény, mint bármelyik jámbor, ám roppant unalmas medvebocs. Mert ez a kismalac dacol.

Belső-Erzsébetváros mára a főváros egyik legbeépítettebb és legzsúfoltabb része lett, csak elvétve találunk egy-egy zöldterületet vagy közteret. A tömött sorba rendezett épületek között csupán néha fedezünk fel olyan részeket, ahol a kisgyerekeknek is van lehetőségük a kikapcsolódásra, játékra. Pedig a városnak feladata lenne, hogy a kisebbek igényeit is kielégítse. Szerencsére több kezdeményezés is született már annak érdekében, hogy a zsidónegyed minél inkább gyerekbarát hely legyen.

Anna Laura Cantone az egyik legismertebb és legnépszerűbb olasz gyerekkönyv-illusztrátor. Itthon – a Pozsonyi Pagonynak köszönhetően – két mesekönyvben találkozhatunk a munkáival. Rajzait a humor, a játékosság határozza meg, figurái megnevettetik nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is. Az Andersen- és Bologna Ragazzi-díjas illusztrátor tagja volt az idei Aranyvackor-pályázatokat elbíráló zsűrinek. A díjátadó után készült interjúból kiderül, hogy Anna Laura szeret elhasznált felületekre rajzolni, kedvenc meséje a Piroska, és legutóbbi munkája során Neptunuszt hallevesben ábrázolta.

A sötéttől és az eltévedéstől minden gyerek fél. Hupp bagoly és Szuzi cica meséje arról szól, hogyan sikerül leküzdeni az efféle szorongásokat. Jill Tomlinson műveit pszichológusok is ajánlják a gyerekek félelmeinek kezelésére.

Matthew Dicks, avagy Matthew Green - a szerző mindkét nevet használja - tavaly megjelent regénye Jodi Picoult sikerkönyveinek sémáit variálja, csak éppen ifjúsági kontextusba átültetve. Picoult is problémás, beteg gyerekekről, családot megrázó tragédiákról ír, így nem véletlen, hogy az ő ajánlása található a borítón. Azonban Picoult könyvei nélkülözik a boldog befejezést, sokkal életszerűbben ábrázolják a tragédiát, emiatt a felnőtt kategóriába sorolhatók, míg Dicks regénye már a kiskamaszok számára is megfelelő olvasmány lehet.