Kedd este végre belelapozhattunk a Strike építészeti magazin első számába, aminek fő témája maga a szemét, amit a város, a városi lét, az építészet, a kultúra szűrűjén keresztül értelmeznek az egyes írások. A lapbemutatót egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a nyomtatott kulturális lapok jövőjét vitatták meg.

Van egy fiú. Szereti a várost. Szereti Budapestet. Foglalkozására nézve vizuál dizájner. Ez mellékes. Sokat biciklizik, és közben szeret fényképeket készíteni. Többek között olyan feltűnést nem keltő részleteket is lencsevégre kap, mint a házfalakon a házszámok.

Lenzsér-Mezei Kata legújabb ékszerkollekcióját világhírű építészek épületei ihlették. Kata néhány évvel ezelőtt, miközben még javában tervező építészként dolgozott, régi vágyát megvalósítva elkezdett kitanulni egy második szakmát, az ötvösmesterséget. Több kurzuson részt vett Budapesten, csiszolgatta az ezüstöt és a tudását, majd Milánóban egy neves divattervező magániskolában tanult ékszertervezést. Lassan kifejlődött az a tudás és tapasztalat, melynek birtokában elkezdte formába önteni vízióit.

Az 1978-ban átadott Győri Nemzeti Színház épületét a helyiek sílesikló-sáncnak nevezték el, a cikkből kiderül, hogy igazából mennyire találó az elnevezés. Megtudhatjuk azt is, mibe is került Vasarely közreműködése és mitől egyedi Győr színháza.

Az 1984-es bezárása óta csak omladozó Várkert Bazár a rendkívül fárasztó, hosszan tartó haláltusa után talpra áll, hogy a talpra állás után mit kezd majd magával, az a jövő zenéje. A Budai Vár főbejárata, ugye, szép, Buda egyik ékszerdoboza (stb.), de valójában mi és mi lesz?

Március 4-én mutatkozott be a Struct.zine urbanisztikai és építészetelméleti fanzine az Akvárium Klubban, amit egy kerekasztal-beszélgetés követett a Low-tech építészet háza táján kapirgálva, több aspektusból rávilágítva az ellentmondásosan megítélt irányzatra.

A szombat délutánra meghirdetett pikniken körülbelül 1500 fős demonstráló gyűlt össze a Római-partért és azért, hogy elmondják, miért nem értenek egyet a mobilgáttal. Tőlük nem messze, a mobilgátat pártoló ellentüntetésen, a gát megépítése mellett álltak ki.

Budapesten az ingatlanok üresedése komoly urbanisztikai problémát jelent. Azonban már több kezdeményezés is született a kihalt épületek kérdésének megoldására, azok újbóli kihasználására. Az egyik ilyen program a Lakatlan Budapest, ami a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére jött létre, de igen eredményesnek ígérkezik a The Coming Soon Project is, ami kifejezetten a Galamb utca elhagyatott üzleteire koncentrál.

Tóparti szaunája bárkinek lehet, de körpanorámás, vízen úszó, szabadon használható közösségi szaunája csak Délegyházának van.

Belső-Erzsébetváros a 19. században a módosabb pesti polgárság lakóhelye volt: a nagyvilági életérzés jelen volt a szecessziós, néhol klasszicista-historizáló homlokzatokban, a gangos udvarokban, a nagy belmagasságokban. Az idő azonban kikezdte ezeket az épületeket és azok lakóit is: ma az omladozó épületek romkocsmákká alakultak, ahol a zajos fiatalok és a csendre vágyó lakók folyamatos harcot vívnak egymással.

Rovarhoteleket alakítanak ki a bécsi Rathausplatzon felállított karácsonyfából. A létesítményeket a tervek szerint természetvédelmi tanösvények mentén, a Bécsi-erdőben található bioszféraparkban és pihenőövezetek bejáratainál helyezik ki.

Az újlipótvárosi séták rendezvény illő és üdvös, a betemetett múltból előásott csontdarabkák összeillesztésével könnyebben ismerjük meg az előttünk működött, kegyetlen rendszert és annak alkatrészéül szolgáló embereinek mindennapjait. Ebben a jelenleg szociológusként dolgozó Merker Dávid, volt SZDSZ-es képviselő volt a segítségünkre.

Ekler Dezső építész és csapata legfrissebb munkája  Somló-hegyen: a Szent Ilona Borászat és Kreinbacher Pezsgőpincészet. 

Az Egészségház Balatonalmádi központjától pár száz méterre található, közvetlenül a hegy lábánál. A ház az utca végén elhelyezkedő nagyobb park és a Petőfi Sándor utca képét meghatározó modern stílusú, lapostetős társasházak között helyezkedik el.

A művészettörténet útjai címmel november 9-11. között konferenciát rendezett a művészettörténész szakma. Céljuk többek között az volt, hogy a diszcíplina presztízsét javítsák, megvitassák a művészet egyes ágainak helyzetét és egymáshoz való viszonyát. A konferencián belül egy külön szekciót szenteltek az építészettörténetnek is, az előadások arra keresték a választ, hogy mennyiben térnek el a művészettörténeti és az építészettörténeti kutatások egymástól, van-e különbség az építészettörténet régi és új felfogása között, mennyiben közelít más módon az épülethez egy művészettörténész és egy építész.

Tegye fel a kezét, akinek ismerősen cseng Zalotay Elemér neve! Hmmm, nem igazán? Akkor itt a nagyszerű alkalom, hogy megismerjük az építész különleges életművét a Fugában megnyílt kiállításán. Talán egyetlen ismert épülete az 1968-ban Szombathelyen megépült szputnyikfigyelő állomás, melynek nyers vasbeton szerkezetből komponált tömegei méltán juttatják eszünkbe Le Corbusier építészetét.

A pannonhalmi Szent Márton Bazilika és építésze, John Pawson - aki arról beszél, szerinte miért őt választották a bencések, mit adott neki ez a munka, a hitéről.

Guttmann Szabolcs építész egyetemet alapított Nagyszebenben, abban a városban, ahol később főépítészként egyengette a város felkészülését az Európa Kulturális Fővárosa cím betöltésére. Az említett egyetemről, a kisebbségi létről, a műemlékek sorsáról és a főépítészként eltelt időszakról beszélgettünk vele Kolozsváron.

Mátrai Erikkel az acb Galériában bemutatott Porticus című kiállítása kapcsán beszélgettünk. Az interjúban a kiállításról, térérzetről, szakrális térről és arról beszél, hogyan tud fényből templomot építeni.

Tövissi Zsolttal, a székely tündérrel Csíkpálfalván beszélgettünk kollégája, Lőrincz Barna házáról, Kós Károlyról és a nem létező kapcsolódási pontokról, a tyúkólak költészetéről, építészetről.