2013. 02. 21 23:13 |
Lakat
Ébredj fel...
A téren volt egy lány,
Szűz volt még talán...
Egy kedves arc,
S nem volt harc...
A téren volt egy lány,
Az egyik délután...
Már nem láttam,
Csak megtudtam...
Volt egy srác,
Akinek mindent szánt...
S elhitt, minden egyes szót,
Nem volt rest - beszedett minden szert.
Úgy hitte: A lélek hangja szól...
Jó volt nézni Őt,
Ha néha szembe jött...
Úgy boldog volt,
Csak rá gondolt...
Senki nem hibás,
Hogy minden...
2012. 05. 25 15:17 |
Steve
BIŁAM, BIŁEM
Igazából a verslélektanról, alkotói folyamatokról szeretnék beszélni. Mégis gyilkosságról, gonoszokról és jókról fogok. Ezekről a szenvtelen sztereotipizált szavakról. Szavakról? Nem a legjobb szó rájuk. Hiszen jó érzésű ember nem mondja ki őket. Bepötyögve vagy leírva pedig egyszerűen hitetlenek. Nem kell a sarki közértbe se lemenni értük, egyik másik könyvben, hirdetésben, valószínűleg bárhol szemügyre vehetjük...
2009. 10. 14 16:37 |
Lakat
Fáj, hogy nekem nem fáj semmi,
Nem tanítottak meg szeretni.
Néhány napja, komoly rémálmok gyötörnek. Pontosabban, nem is néhány napja: Évek óta már, de néhány napja vissza-visszatérnek. Az álmaim borzasztó valósághűek, igazi, létező helyszíneken játszódnak. Olyan helyeken, ahova életem egy-egy meghatározó élménye köt. Maga a cselekmény az álmaimban nagyjából mindig ugyanaz. A pusztítás. Embereket ölök vagy engem próbálnak megölni. Az éjjel már...