A beat tanúinak könyve címmel a költészet napján jelent meg Sirokai Mátyás második verseskötete a Libri Kiadó gondozásában. A fiatal költő és zenész, aki a beat tanújának vallja magát, többek között az utaztató költészetről, a Zarathustrában lüktető beatről és a hatalmas basszusokról mesélt.

Cserna Szabó András nem hisz az unalomban, se a magaskultúra VIP-klubjában, ahová csak keveseknek, a kifinomult ízlésű elitnek jár belépés. Szerinte a sok száz éve fönnmaradt irodalmi művek jelentős része szórakoztató népkönyv, tele kalanddal, izgalommal, szexszel, zülléssel, élettel: Homérosz eposzai, a Dekameron, a Gulliver, a Don Quijote, a Gargantua és Pantagruel, a Švejk stb. Szíved helyén épül már a Halálcsillag című regényével most ő is beállt a sorba.

Szőcs Petra verseivel egyre sűrűbben lehet találkozni a rangosabb folyóiratok lapjain. Semmivel össze nem téveszthető álomszerű szövegeinek első gyűjteménye így nem is olyan meglepő, hogy hamarosan napvilágot lát, a hírek szerint a Magvető Kiadó gondozásában. A Kolozsvárról származó költő emellett filmrendező is.  Költészetről, pályatársakról, első kötetéről, véres és elrontott álmairól, családtagjairól kérdeztük.

Tavaly Cserna-Szabó Andrást kellett nélkülöznünk Budapesten, aki állami ösztöndíjjal tartózkodott ott. Azt megelőzően Szálinger Balázs lakott hosszabb-rövidebb ideig a városban. Most Jónás Tamás van Kolozsvárott, az Irodalmi Jelen ösztöndíjával. Tanulás, tanítás, tapasztalatszerzés vagy divatjelenség? Jónás Tamást kérdezzük az ő példájáról.

Maga sem gondolta, hogy amikor regényt kezdett írni Közép-Európából bevándorolt rokonsága élményeiből, olyasmit feszeget, amellyel majdnem minden harmadik francia szembenéz a saját életében: a beilleszkedés, az asszimiláció, a menekült létmód kérdéseivel. Annak ellenére, hogy olvasói egy része szerelmes történetként vette kézbe Jean Mattern regényeit, társadalmi problémákra is rálátott a szöveg segítségével.

Február 8-án a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a Forum Könyvkiadó Intézet vezetői posztjára a Híd szerkesztőjét, Virág Gábort nevezte ki. Virág Gábort, azaz Aaron Blummot kiadói terveiről, fejlesztésekről, Dombos fesztiválról és a prózaírásról kérdeztük.

Arkadiusz Bernas 2004-től dolgozott a budapesti Lengyel Intézetben, az első négy évben az intézet igazgatóhelyetteseként, majd 2008 óta a kulturális centrum vezetőjeként. Január 1-jétől a stockholmi lengyel intézet igazgatójává nevezték ki. A Budapesten töltött 8 évről, a lengyel kulturális életről és kultúrpolitikáról, illetve a kulturális promócióról beszélgettünk.

Regényhősként él, prózát, verset és filmforgatókönyvet egyaránt ír, folyóiratot szerkeszt, türelmesen tanít, de ha szükséges, társadalmi kérdésekről keményen véleményt formál. Szántó T. Gábor úgy gondolja, a romkocsma immár két nemzedék élménye, s hogy az előítéletek soha nem számolhatók fel teljesen. Január 17-én (csütörtökön) este 6-tól a Klauzál13 Könyvesbolt és Galéria ad helyet irodalmi estjének.

Ez az utolsó interjúja, este hat közeledik, a Scolar Naphegy téri irodájából Budapest fényei lélegzetelállítóak. Fogalmam sincs, Linn Ullmann mit lát ebből, a gondosan kirakott nassolnivaló érintetlen, a ropiból a kiadó környéki kisfiúk vesznek, a Szemem fénye norvég szerzője széles mosollyal dicséri meg angoltudásukat. Egész napos munka után még mindig tettre kész, normális esetben most kapcsolna a lányával valamelyik mesecsatornára, mi kezdjük a beszélgetést.