Az Amit akartok (Vízkereszt) az utolsó komikus darab a Shakespeare-művek sorában, sűrítménye mindazon vígjátéki eszközöknek és fordulatoknak, amit a szerző korábbi munkáiban tökélyre fejlesztett. Nem csoda, hogy kevés Shakespeare-drámának van ennyi magyar fordítása – ezúttal Nádasdy Ádám formahű, nyelvezetében a mai közönséghez közelítő fordításában hallhatja a közönség –, hiszen a sokszínű, lírai hangvételű szöveg zeneisége és árnyaltsága révén a rendezői-értelmezési lehetőségek végtelen sorát nyitja meg. Testvérdarabjával, az Ahogy tetszikkel szemben, amely elsősorban a képzelet erejére épít, itt a szerző az arisztokrata karakterek finom, emelkedett világát vaskos mellékszálakkal ellenpontozza, így a szövevényes szerelmi drámák mellett egy komplexebb társadalomkép is kirajzolódhat előttünk.

Az Amit akartok világában Illíria népe álmos-derűs egyhangúságban él. Erre a helyre csak megérkezni lehet, elhagyni soha. Az van, ami a tengeren innen van. Ezt kell szeretni. És itt mindenki szeret(ne) valakit. És mindenki azt szeretné, akit nem lehet. A hajótörést szenvedett Viola a finom lelkű Orsino herceget, Orsino a gyászba öltözött Olívia grófnőt, Olívia a fiúnak öltözött Violát akarja. Szerelmesek és cselszövők kergetik egymást utcákon, kertek alatt, a zenétől átitatott illír éjszakában. Az élet derűs. Az illír elit jól elvan. A részegesek részegeskednek, az udvari bolond énekel, az udvarmester rendet tart, az udvarhölgy mesterkedik. Szól a zene.

Az idén diplomázott Tarnóczi Jakabnak – az Antigoné, A kör négyszögesítése és Az eltört korsó után – az Amit akartok (Vízkereszt) a negyedik salgótarjáni rendezése, miközben a fővárosban és határon túl is egyre több elismerést kap, ezt pedig mi sem mutatja jobban, minthogy 2019 szeptemberében a Színházi Kritikusok Céhe a Legígéretesebb pályakezdő díjával tüntette ki.

A fiatal rendező több osztály- és évfolyamtársának is lehetőséget adott a megmutatkozásra: a hajótörött Violát alakító Ladányi Júlia, illetve az udvari bolond szerepét megformáló Hunyadi Máté a zenés, az Orisno hercegként színpadra lépő Hajdu Tibor pedig a prózai osztályban végzett vele párhuzamosan, emellett idén negyedéves Kenéz Ágostonnak ez az előadás az első egyetemen kívüli munkája.  Három, már Az eltört korsóban is játszó színész is csatlakozott az alkotócsapathoz: Rácz János Sir Tóbit alakítja, a komorna szerepében Bozó Andreát láthatjuk, Malvino háznagy alakját pedig Kaszás Gergő ölti magára. Az utóbbi két színész korábban több ízben dolgozott már együtt, gondoljunk csak az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő, a Szkénében műsoron lévő Bánya-trilógia 2-3. részére. A fiatal grófnőt alakító Pető Kata szintén otthonosan mozog a Szkénében, hiszen a Hegymegi Máté rendezte Kohlhaas 2015 óta látható a színház repertoárján, valamint több Pintér Béla és Társulata előadásban is rendszeresen láthatjuk.

„Nagyon megfogott az, ahogyan Jakab dolgozik: olyan bölcs és nagyvonalú rendező, amilyenek csak az igazán tehetséges emberek szoktak lenni. Bízik a képességeiben, és emiatt könnyen beengedi azokat a jó ötleteket, amik esetleg másoktól érkeznek, mert tudja, hogy az ő pozíciója ettől nem fog sérülni.” – nyilatkozta Kaszás Gergő, aki először Az eltört korsó munkafolyamatában találkozott Tarnózci Jakabbal.

A rendező az előadás dramaturgjával, Kukk Zsófiával sem először dolgozik együtt, első szakmai találkozásuk a 2018-as Kleist-darab, a Schroffenstein család volt, a közös munka sikerét pedig az Amit akartok is erősíti. A víjátékként számon tartott Shakespare-művel az volt közös céljuk, hogy a történet felszíni burka mögé nézve felfejtsék a mélyebb rétegeket is, meggyőződésük ugyanis, hogy a komédia nem pusztán a szerelem líraiságát foglalja magában, hanem éppúgy rengeteget elárul az emberi magatartásformákról és az erkölcsi normákról is.

Az alkotók nem riadtak vissza az aktualizálástól sem: igyekeztek a mai korra minden ízben rímelő előadást létrehozni, amelynek szövegében találhatunk idézeteket Radnóti Miklóstól és Rónay Györgytől is, sőt alkalmanként saját megfogalmazásaik, ötleteik is bekerültek a sorok közé. Éppilyen közelítő gesztusként értelmezhető Giliga Ilka korhűen mai jelmez-, és Devich Botond szokatlan díszletvilága is, az pedig, hogy a történet megengedi ezt a fajta alkotói szabadságot, szintén azt bizonyítja, hogy az Amit akartok nem véletlenül Shakespeare legtöbbet játszott komédiája.  

Az előadás a bemutató után a Szkéné Színház repertoárján folyamatosan látható, legközelebb január 29-én és 30-án.