bezár
 

zene

2017. 02. 25.
Vivica Genaux és az Europa Galante a Müpában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A barokk zene egyik újrafelfedezett mestere, Johann Adolf Hasse Pyramus és Thisbe című operájának egyik címszerepét énekli a Müpában az Europa Galante kíséretével február 27-én a régizene egyik legelismertebb kortárs előadójaként számon tartott Vivica Genaux.

Az alaszkai születésű mezzoszoprán az MTI-nek adott interjúban felidézte: pályafutását 23 évesen a bel canto szerepkörrel kezdte, leginkább Rossini hősnőit énekelte, és ezzel viszonylag hamar komoly ismertségre tett szert. Három év után viszont egyre többen kérdezték a fiatal énekest, hogy melyik zeneszerző operáiban lehet még hallani. "Mozart kézenfekvő választás lett volna, csakhogy nem illik a hangomhoz, de Bellini és Donizetti mezzoszerepei is túl súlyosak lettek volna hangilag. Ekkor tanácsolta valaki, hogy énekeljek Hassét - akiről addig nem is hallottam -, és nemsokára meg is érkezett az első felkérés egy barokk szerepre" - emlékezett.

Vivica Genaux ekkor szinte semmit nem tudott még a barokk zenéről, de nagyszerű mesterektől - például René Jacobstól - tanulhatott - mondta el, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy a bel canto technikát félre kellett volna tenni, gazdagítani kellett azonban sok új színnel.

"Mikor először hallottam korhű hangszereken játszó régizenei együttest, rögtön szerelembe estem ezzel a hangzással, amely sokkal emberibb, sokkal jobban megérinti az ember lelkét, mint a modern hangszerek. Egy olyan műfajt találtam tehát, amely tökéletesen nekem való" - szólt a barokk zenéhez fűződő kapcsolatáról.

Vivica Genaux szerint Hasse zenéje sok szempontból hasonlítható a bel cantóhoz. Különösen igaz ez a Pyramus és Thisbére, amely Hasse kései, utolsó előtti operája. "Énekeltem Bellini Rómeó és Júliáját, és a két mű között hihetetlen párhuzamok vannak. Mikor fáradt vagyok, Hasséhoz kell visszatérnem, mert szinte nekem írt: szinte kisimítja, kibékíti a hangot" - árulta el.

Mint hozzáfűzte, Hasse zeneileg kevésbé komplikált muzsikát írt, mint Händel, Scarlatti vagy a nápolyi iskola legtöbb komponistája, darabjai mégis hasonló érzelmeket képesek megidézni.

"Hasse a kedvenc zeneszerzőim közé tartozik, a hamburgi Hasse Alapítvány kuratóriumában is részt veszek, hogy segítsek megismertetni a német komponista zenéjét. Hasse ma nem élvezi azt a népszerűséget, amelyet megérdemelne, ebben pedig szerepet játszik az is, hogy kéziratainak jelentős része megsemmisült a korabeli háborúkban, míg Händel életműve sokkal jobban fennmaradt. Szerencsére egyre több zenész és kutató foglalkozik Hasse munkásságával" - mondta el.

Az amerikai énekes szerint a Pyramus és Thisbe viszonylag kompakt darab, műfaja szerint nem is opera seria, hanem intermezzo tragico. Pyramus szerepe sok szempontból hasonlít Rómeóéra, ahogy a két történet is számos ponton egybecseng: két egymástól eltiltott szerelmes a szökésre készül, Pyramus azonban azt hiszi, hogy Thisbét széttépte egy oroszlán, ezért megöli magát, szerelmét pedig a lány is követi a halálba.

Vivica Genaux felidézte: Budapesthez rengeteg kellemes emlék fűzi, hiszen az első lemezfelvételét is itt készítette, ekkor alkalma nyílt alaposabban megismerkedni a magyar fővárossal, ahová később több alkalommal is visszatért énekelni. Legutóbb 2014-ben éppen az általa fantasztikus koncerthelyszínként méltatott Müpába, ahol Simone Kermesszel és a Cappella Gabettával adott barokk koncertet, több Hasse-áriát is elénekelve.

Ezúttal Désirée Rancatorével, Emanuele D'Aguannóval és az Europa Galantéval lép fel. A Fabio Biondi vezette együttes zenéje olyan vibráló, annyira tele van energiával, hogy igazán alkalmasak Hasse muzsikájának megkedveltetésére - mondta el Vivica Genaux.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről
A 180-as Csoport című kötet bemutatója
A Pécsi Jazz Napok négy koncertjéről
A Bélaműhely koncertje a pécsi Szabadkikötőben

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés