bezár
 

irodalom

2018. 06. 10.
Csoportkép egy osztálytalálkozóról
Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című regényének bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rendhagyó osztálytalálkozóra invitálta az érdeklődőket Mészöly Ágnes a Margó Irodalmi Fesztivál negyedik napján. A szerzővel új könyvéről Péczely Dóra, a Rókabérc, haláltúra szerkesztője, Molnár T. Eszter író, valamint Balogh Endre, a PRAE.HU főszerkesztője, a kiadó vezetője beszélgetett.

Nem egyszerű interjúhelyzetről volt szó, a könyvbemutató már a kezdetekkor egy kerekasztal-beszélgetéssé alakult, ahol mindenki kérdezhetett mindenkitől, körbejárva a krimi műfaját és a regény különleges helyzetét ebben a világban. Mindemellett az érdeklődők valódi osztálytalálkozón érezhették magukat, hiszen a közönség soraiból fel-felszólaló emberek igazi közösséggé kovácsolták a teremben ülőket. Kapcsolatuk mindenkit a történet résztvevőjévé tett. Nem csupán a regény szereplőinek megjelenítői voltak ők, hanem kivétel nélkül olyan emberek, akik javaslataikkal, szaktudásukkal valamit hozzátettek a kötet hitelességéhez. Ráadásul személyes kapcsolat is fűzi őket Mészöly Ágneshez: mindenki volt évfolyamtársa vagy osztálytársa a szerzőnek.

Péczely Dóra

És hogy egy osztálytalálkozón játszódó történet miért lett éppen krimi? Mészöly Ágnes szerint a válasz rendkívül egyszerű: mert imádja a műfajt. Ha nem így lenne, akkor mást írna. A krimi legnagyobb erősségének a lendületességet tartja, ez a Rókabércnél is nagyon fontos, Péczely Dóra ki is emelte, hogy a műnek rendkívül pörgős cselekménye van. Erről egy rövid részlet felolvasása után a rögtönzött Osztály is meggyőződhetett.

Természetesen, mint krimirajongónak, Mészöly Ágnesnek is megvannak az előképei, akiknek a hatása felfedezhető a műveiben, így ebben a kötetben is, azonban elhatárolódott attól, hogy kizárólag a standard krimi írókat – például Agatha Christie-t – nevezze meg, ő inkább az Albatrosz-könyveket részesíti előnyben. Azzal, hogy nem pusztán a „kötelező klasszikusokat” kell olvasni, Molnár T. Eszter is egyetértett, kiegészítve Mészöly Ágnest azzal, hogy ő azokat a regényeket kedveli igazán, melyek nemcsak a rejtélyről szólnak. Ezért is volt számára nagy élmény tavaly például a Lány a vonaton.

Molnár T. Eszter

Hogy milyen a krimi helyzete a kiadó oldaláról, az már egy komplexebb kérdés. Ahogy Balogh Endre rávilágított, az olvasói szokások, trendek változnak, 1999-ben, amikor elindították a Prae-t, az első számuk a sci-fi köré épült, ami akkor igen népszerű műfajnak számított, ez ma már nem feltétlenül van így. Ami viszont változatlan, hogy már a kezdetekkor megpróbáltak egy populáris közeget megszólítani, ugyanis mindig is volt egy tudományos érdeklődésű olvasóréteg, ami megtalálta a számára érdekes populáris termékeket, de mellette megjelent egy nagyon széles fogyasztói réteg is, akiknek ezek a termékek születnek. A popularitás egyik alapja a műfajiság, azaz a műfaj miatti ismeretség a művel. A műfajiságon túl aztán az egyik legfontosabb a szerzőnek az, hogy hasson. Ez pedig kizárólag úgy lehetséges, ha a könyv eljut az olvasóhoz. Kiadóként tehát törekedni kell arra, hogy a megszólított olvasóközönség hozzáférhessen a kötetekhez.

A Közönség

Ráadásul a krimi műfaja most látványos változásokon esik át. Bár már Agatha Christie-nél is megjelent valamiféle társadalomkép, az elmúlt években erősödött a társadalomra való reflexió majdhogynem elengedhetetlen eleme lett a műfajnak. Ezért is érdekes például Molnár T. Eszter Szabadesés című regénye, aminek extra különlegességét a német közeg adja. Mégis, talán a magyar krimi szempontjából a legfontosabb, és a beszélgetés résztvevői is ezt keresik a regényekben, hogy a mi problémáinkkal foglalkozzanak a művek, azokra a jelenségekre reflektáljanak, melyek bennünket vesznek körül.

Balogh Endre

Ebből a szempontból nem elhanyagolható a belehelyezkedés kérdése, amit Mészöly Ágnes a Rókabércben bravúrosan oldott meg. 14 különböző karakter narrálja végig a regényt fejezetről fejezetre, akiknek mind megvan az egyéni beszédmódjuk, stílusuk, szóhasználatuk. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, fontos, hogy a szerző a karakterek fejével gondolkozzon, bele tudjon helyezkedni a pozíciójukba. Molnár T. Eszter a saját regényének írásakor egészen odáig merészkedett, hogy életmódjában is közelített a hősének – egy negyvenes éveiben járó férfinak – az életstílusához, Mészöly Ágnes pedig szakemberek segítségét kérte – például a regényben megjelenő műtét hiteles leírását is orvos segítette.

Mészöly Ágnes

Bár a Petőfi Irodalmi Múzeum impozáns termének falai talán most találkoztak először krimi-bemutatóval, és a Margó Fesztiválon tartott osztálytalálkozó az Igazgató látványos kivonulásával ért véget, a résztvevők mégis azzal a tudattal hagyhatták el a könyvbemutató helyszínét, hogy közelebb kerültek a krimi műfajához, és érdemes ezeket a köteteket is feltenni a polcra a szépirodalmi művek mellé.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Vass Antónia --

1990-ben született Székesfehérváron, az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakán végzett. Rendszeresen ír színházról és irodalomról különböző portáloknak, emellett fotózással is foglalkozik, leginkább színházi előadásokat fotóz. 2015-ben színikritikusi ösztöndíjat nyert, a Prae.hu-n 2016 óta jelennek meg cikkei.


További írások a rovatból

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
irodalom

A Jelenkor Kiadó új költészeti kiadványainak bemutatója
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához

Más művészeti ágakról

színház

Forgách András A játékos és a többiek című drámakötetének bemutatója
Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
A 14. Frankofón Filmnapokról
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés