bezár
 

art&design

2015. 06. 16.
Amerika Kapitány halála
Marvel+ #15–18: Amerika kapitány halála
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A szuperhős képregényektől sosem volt idegen a szereplők megölése és felélesztése, az évek folyamán a kisebb mellékszereplőktől kezdve a legnagyobb hősökig mindenkinek volt alkalma elhalálozni, vagy legalább halottnak tűnni. Amerika kapitány halála azonban üdítő kivétel.

Nem azért, mert visszavonhatatlan és örökérvényű lenne – az amerikai kiadásban alig telt el néhány év, és a Kapitány ismét a csillagos sávos maskarában ugrabugrált –, hanem mert a zsánertől szokatlanul semmi magasztos nincs a kapitány halálában. Nem a jóért való küzdelem során veszti életét, hanem egyszerűen csak lelövik az utcán, mint egy kutyát. Steve halálát (látszólag) nem vezette fel semmi, nem harangozták be bombasztikus szenzációként, hanem egyszer csak meglépték.

prae.hu

Marvel+Utólag visszanézve persze nem is történhetett volna másképp, hiszen Ed Brubaker Amerika Kapitány sorozata rögtön a hős egykori társának, Buckynak a felélesztésével indul, aki Steve halála után egy időre átveszi Amerika Kapitány szerepét. Bruebaker sorozata azonban annyira összefüggő, komplex egész, hogy a Kingpin Kiadónak nincs is lehetősége kiragadni belőle egy-egy történetszálat, jelen esetben konkrétan a kapitány halálát, ami nem is értelmezhető önmagában, csak a teljes sorozat tükrében.

Steve halála azonban megkerülhetetlen momentuma a Marvel kronológiának, ezért a magyar kiadás a Kapitány halálának okán megszületett füzetek közül mazsolázik, hogy a magyar olvasó se mardjon le a neves eseményről. A Marvel+ 2. számában már olvashattunk egy remek one-shotot Brian Michael Bendistől, most Jeph Loeb ötrészes minije került terítékre, amiben az író azt vizsgálta, hogy a különböző szuperhősök hogyan reagálnak a Kapitány halálhírére, és hogyan próbálják meg feldolgozni azt.

Marvel+Az első rész rögtön Rozsomákkal indít, aki a saját szemével (szaglásával) is meg akar bizonyosodni a tragédia valós mivoltáról, mert nem nagyon képes elfogadni a rossz hírt. A második rész a ketté szakadt Bosszú Angyalait mutatja be, akik pókerben és a rosszfiúk elgyepálásán keresztül próbálják levezetni a dühüket, míg a harmadik részben visszatér egy ugyancsak halottnak hitt karakter. Loeb egyébként is folyamatosan reflektál a zsáner azon gyermekbetegségére, miszerint senki sem maradhat huzamosabb ideig halott, gondoljunk csak a történet elején felbukkanó Buckyra, a most betoppant Sólyomszemre, vagy éppen pont Amerika Kapitányra, akit nem most először hisznek halottnak, mivel annak idején évtizedekig feküdt egy jégtáblába fagyva.

Ez a rész konkrétan megfogalmazza azt, amire az első részben Rozsomák már finoman utalt, miszerint Steve Rogers és Amerika Kapitány nem feltétlenül egy és ugyanaz (Vasember megpróbálja rábeszélni Sólyomszemet, hogy vegye át Steve szerepét, sikertelenül). Létezhet-e Amerika Kapitány Steve Rogers nélkül? – teszi fel nekünk a kérdést Loeb minije. Ez a problematika pedig mindig is hozzátartozott a karakterhez: a Kapitány nem csak egy ember, hanem egy eszmény megtestesítője is, így túlmutat Steve Rogersen, ugyanakkor ehhez az eszményhez egyedül Steve-nek sikerült felnőnie. Előtte-utána szuperkatonák tucatja tűnt fel, de senki sem tudta őt helyettesíteni, mint ahogy később Bucky sem képes teljes mértékben megfelelni kapitányként.

Marvel+A negyedik rész nem annyira a kapitányra és a kapitány örökségére koncentrál, hanem a gyász okán előtörő depresszióra, ami most Pókembert borítja meg. Pókember és Rozsomák dialógusa húsba markolóan őszinte, és talán nem véletlenül, mivel ez a rész legalább annyira Loeb önterápiájának a része (pár évvel korábban meghalt a kisfia), mint a Kapitány haláláé.

Az első négy rész nem csak az érintett témák (szimbólumok kontra emberek, gyász), hanem a mozgalmas történetszövés miatt is jól működik, mert bár látszólag mindegyik szám más-más hőssel foglalkozik, valójában kerek egészet alkotnak, egyenes folytatásai egymásnak. Az ötödik rész csupán annyiban tér el tőlük, hogy egy jókorát előreugorva az időben Steve temetéséhez röpít minket, ami megadja a szuperkatonának azt a pátosszal teli, heroikus búcsúztatást, amit a halálakor nem kaphatott meg. Az utolsó oldalon Vasember néma hallgatása pedig máris előre vetíti, hogy a Kapitány halálát nem mindenkinek sikerült elfogadni (erre ráerősít az alcím is, akárcsak a többi rész esetében), és a Kapitány pajzsa hamarosan új gazdára fog lelni.


Marvel+ #15–18 (2014)
Írta: Jeph Loeb
Rajzolta: Leinil Yu, Ed McGuinness, John Romita Jr., David Finch, John Cassady
Az eredeti kiadványok címe:
Fallen Son – The Death of Captain America #1–5 (2007)

A sorozat korábbi részei:
Marvel+ #1–4: Vasember & a polgárháború utószele
Marvel+
#5–9: Hulk & Amazon
Marvel+
#7–12: X-Men
Marvel+
#9–12: Vasember & Thor

nyomtat

Szerzők

-- Dani Áron --


További írások a rovatból

Kurátori bevezető
art&design

A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Megnyitószöveg Dóra Emese és Hu-Yang Kamilla közös kiállításához
A Present Eye Looking to the Past című kiállításról

Más művészeti ágakról

Parasztopera az SZFE-n
Fekete István Lutrájáról
Prae Kiadói nap Pécsett
gyerek

Válogatás a bábszínház adventi programjaiból


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés